Gyomirtás őszi kalászosokban

Új technológiákkal alkalmazkodhatunk a változó körülményekhez

2018 csapadékszegény ősze miatt az őszi kalászos növények kelése és kezdeti fejlődése szélsőséges volt. Erre nagymértékben rájátszott az is, hogy a nyár végi, ősz eleji talajmunkát a tartósan száraz időjárás miatt nem lehetett tökéletesen elvégezni. Szerencsére a tél kedvezően alakult, mivel megfelelő mennyiségű csapadék hullott, és a vastag hótakaró megvédte a hidegtől az őszi vetéseket.

A kalászosok jó előveteményei a hamar lekerülő kultúrák, de napjainkra a vetésforgóban szereplő termesztett növények száma drasztikusan csökkent, és emiatt nagyon sok esetben a kukorica és a napraforgó után következnek. Ilyen esetben a hosszadalmas betakarítás, az azt követő talajmunka és magágykészítés nagyon elhúzódhat, aminek a következménye, hogy a búza előnyös vetésidejéből kicsúszunk. A fenti tényezők eredményeként az őszi búza és őszi árpa kelése is eltért tavaly a korábbi évektől, aminek az ered­ménye, hogy a különböző fejlettségű ál­­­lo­­mányokban különböző fejlettségű gyo­­mok alakultak ki, ami gyomirtási problémákhoz vezet. Sajnos az eltérő fejlettség a gazdálkodónak a megszokottól eltérő gyomirtási technológia megválasztását teheti szükségessé.

Figyeljük az állományfejlődést!

Manapság a gyomszabályozás nem csupán a herbicides védelemből áll, hanem a rendelkezésünkre álló különböző technológiai módszereket kombináltan, integráltan kell felhasználni, hogy hatékonyan tudjunk védekezni a gyomok ellen.

Gyomirtás őszi kalászosokban

Őszi búza február végén, kukorica elővetemény után

A herbicides védekezés, illetve az eredményes gyomirtás alapja az adott gabonatáblák gyomfertőzöttségének ismerete. Ezek alapján a gyomnövények kelését és fejlődését folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Az őszi kalászosokban általában három alkalommal célszerű gyomfelvételezést végrehajtani. Az elsőt az ősz folyamán, a másodikat kora tavasszal, amikor még az állomány nem indult fejlődésnek. A harmadik felvételezési időpont, amikor a magról kelő kétszikű gyomnövények fejlődésnek indulnak. Ha a korábbi években már találtunk a területen héla zabot, akkor a szárba induláskor szükséges még egyszer megvizsgálnunk a táblát.

A herbicides védekezést alapvetően két időpontban végezhetjük el, ősszel és tavasszal.

Teret hódít az őszi gyomirtás

Az őszi gyomirtás elvégezhető a vetés után preemergensen, illetve őszi posztemergensen. A preemergens gyomirtás kerülendő azokon a helyeken, ahol a terület hajlamos az erős porosodásra, erózióra, deflációra, valamint vízállásra. A vetés legyen egyenletes, 4-6 cm mélyen.

Az őszi, illetve tavaszi posztemergens gyomirtást a kikelt gyomok fejlettségéhez kell igazítani. A magról kelő egyszikűek (nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit, héla zab) esetében ez a gyökérváltás időpontja (1–3 leveles állapot) előtt, a magról kelő kétszikű gyomfajoknál pedig a szik
–2 (4) valódi leveles állapot.
Az őszi gyomirtás szükségességét több tényező befolyásolhatja. Ilyen az éghajlat, domborzati viszonyok, gyomösszetétel, gyombiológiai sajátosságok, de emellett az üzemszervezési, gazdaságossági té­­­nyezők szerepe is fontos.

vadzab

            Kelő vadzabok

Gyomirtás tavasszal

Az őszi kalászosok gyomirtásában a tavaszi állománykezelés a fő időszak. A kultúrnövény szempontjából kritikus időszak a keléstől a bokrosodás végéig, illetve 
a szárba indulás kezdetéig tart. A herbicides védekezés sok esetben elkerülhetetlen.

négyörvös galaj

Négyörvös galaj oldalhajtásokkal

A szélsőséges időjárás miatt egyre gyak­­­­­­­rabban szembesülhetünk enyhe te­­lek­­­kel, aminek következtében az őszi ka­­­lá­­szosokban sokszor találkozunk változó, túlfejlett gyomflórával. Ennek okai, hogy a gyomnövények az enyhébb tél során folyamatosan csíráznak, és tavaszra túlságosan megerősödnek. Az ilyen telet az évelő gyomok is könnyebben átvészelik. Az így kialakult változatos gyomflóra ellen minden esetben szükséges a széles hatásspektrummal rendelkező herbicidek kiválasztása. A helyes döntés azon alapszik, hogy a kezelni kívánt területünk gyomflóráját mennyire ismerjük. Ha a területünk egyszikű gabonagyommal fertőzött, akkor kiemelten kell kezelni azokat, mivel már kis egyedszámban (például héla zab esetén 5 db/m²) is jelentős termésveszteséget okozhatnak.

ebszékfű

Néhány leveles ebszékfű

Figyeljünk az egyszikűekre!

A tavaszi gyomirtás egyik jelentős egyszikű gyomnövénye a vadzab. Ez a gyomnövény széles körben elterjedt a gabonatermesztő országokban. Magja már alacsony hőmérsékleten (6-7 ˚C-on) képes csírázni, így kora tavasszal tömegesen kelhet, amit nagyfokú bokrosodás követ. Emellett fontos megemlíteni a nagy széltippant is. Az ősz folyamán kikelt növények akár 3-5 leveles fejlettséggel indulhatnak a tél­nek. Azokon a területeken, ahol súlyos a széltippanfertőzés, úgy védekeznek az őszi csírázás ellen, hogy a vetés időpontját eltolják október 25. utánig. Ezen egyszikű gyomok ellen jól használható hatóanyagok például:

• 
aminopiralid + floraszulam+ pirox­szulám + kloquintocet-mexil: A készítményt a kultúrnövény bokrosodásának kezdetétől a kétnóduszos állapotáig tudjuk felhasználni. Az árvacsalán, veronikafajok kivételével az összes fontosabb magról kelő egy- és kétszikű, valamint évelő kétszikű gabonagyomok ellen hatékony.

• 
fenoxaprop-P-etil + mefenpir-dietil: 
A kultúrnövény 1–3 leveles állapotától a szárba indulás időpontjáig juttatható ki. Jó hatékonyságot mutat a vadzab, nagy széltippan, parlagi ecsetpázsit ellen, a rozsnokfajok esetén viszont közepes a hatékonysága.

• 
pinoxaden + floraszulam + cloquin­tocet-mexil: A készítmény a kalászosok bokrosodásától a zászlós levél kiterüléséig kijuttatható. Jól irtja a vad­­­zabot, nagy széltippant, parlagi ecsetpázsitot, valamint rozsnokfajo­kat. A floraszulam hatóanyagnak kö­­szönhetően a magról kelő és évelő kétszikű gyomfajok ellen is hatásos.

• 
szulfoszulfuron: A készítmény az őszi kalászos bokrosodásának kezdetétől kétnóduszos állapotig juttatható ki. Jól irtja a rozsnokfajokat, vadzabot, par­­­­­­lagi ecsetpázsitot, nagy széltippant, valamint számos magról kelő két­­­­­­szikű gyomnövény ellen is hatékony.

nagy széltippan

Bokrosodott nagy széltippan

Fontos a jó időzítés

A tavaszi posztemergens gyomirtásnak is vannak szabályai, melyeket a kultúrnö­­vény károsodásának elkerülése érdekében szükséges betartani. Fontos odafigyelni arra, hogy a hormonbázisú szerek esetében 25 ˚C felett és éjszakai fagyok esetén, valamint pangóvizes területen és szárba indult búzában nem végezhető 
el a kezelés. Egyes készítmények esetében lehet utóvetemény-korlátozás (például metszulfuron-metil, jodoszulfuron). A sörárpában 2,4-D tartalmú készítmény használata nem javasolt.

veronika

Virágzó veronika és kelő napraforgó 
a bú­­­za között

Ahhoz, hogy megfelelő legyen a gyo­mok elleni védekezés, tavasszal is a gyom­­növények fenológiai állapotához kell állítani a herbicidek kijuttatását. Amennyiben ragadós galaj, mezei acat, esetleg napraforgó-árvakelés is várható a te­­­­­­rületen, érdemes megvárni ezeknek 
a gyo­­­­­moknak a kelését, és ehhez igazítani 
a védekezést. A galaj esetében ez 2-4 le­­­­vélörvös állapot, de van néhány hatóanyag, amely hatékony a fejlettebb nö­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­vény ellen is (például fluroxipir, flo­raszulam). A magról kelő egyszikű gyomok esetében törekedni kell a gyökérváltás (1-3 leveles állapot) előtti időpontban történő kezelésre.

ebszékfű

Gyomirtó szertől pusztuló ebszékfű

herbicid

 

Szilágyi Arnold
DE MÉK
Növényvédelmi Intézet

Fotók: Dávid István



Tags: gyomirtás, őszi kalászos

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom