zöldítés

A zöldítés egyik lehetősége a biológiai sokszínűségért – Zöldítés több funkcióval

Az Európai Unió „nem termelési célú támogatásai” a közös agrárpolitika környezetvédelmi irányelveinek megvalósításához használhatók.

Cél a természeti erőforrások védelme; a levegőminőség javítása, a vizek védelme, a termőtalaj termékenységének megtartása és a biológiai sokszínűség növelése az agrárkörnyezetben. Mindez a mezőgazdasági táj esztétikai értékének növelését is célozza.

Az EU-támogatások, mint amilyen a  „zöldítés”, kiegészülnek a nemzeti céltámogatással, amelyet hazánkban az AKG képvisel. Ilyen módon a gazdálkodó társadalmi javakat termel, amit a támogatással honorálnak. Azonban hosszú az út odáig, hogy a termelő magáévá tegye ezeket a célokat, mert a támogatások mellé szemléletváltozásra is szükség van. A termelő akkor válik elkötelezetté, ha, saját érdekeit és lehetőségeit is felismeri ezekben a programokban és a mechanikus vagy kényszeralkalmazás helyett tudatosan választ a lehetőségek közül.

Vadlegelő beékelése szántóföldi táblák közé
Vadlegelő beékelése szántóföldi táblák közé

Biodiverzitás-programnak indult

A Syngenta Biodiverzitás programja 2009-ben indult Magyarországon azzal a célkitűzéssel, hogy a beporzó rovarok számára táplálkozási és életteret alakítson ki, közösen a gazdálkodókkal. Felismerve a gazdák alacsony érdekeltségét próbáltunk újabb funkciókat keresni. A cél kettős volt, egyik oldalról az újabb hasznosítási lehetőségek keresése, más oldalról újabb környezeti- és természetierőforrás-védelmi lehetőségek feltárása.

A program során, tapasztalati úton kifejlesztettünk egy vetőmagkeveréket, amely kora tavasztól folyamatosan az ősz végéig virágzik, erős lombozata van és több évig helyben marad.

Fácánfészek  a vetett szegélyben
Fácánfészek a vetett szegélyben


Hatékony-e a beporzó 
rovarlegelő?

Első években a program vizsgálatát a rovarok látogatására és felszaporodására fókuszáltuk. Öt évig folyt monitoringvizsgálat a telepített rovarlegelőkön a beporzó rovarok fajösszetételére és egyedszámára vonatkozóan.

Több mint 40 ezer mérési adat alapján láttuk, hogy a telepített rovarlegelők faji összetétele változatosabb, mint 
a természetes, jellemzően ruderális, mezőgazdasági környezeté. Az egyes beporzó rovarfajok egyedszáma pedig 6-12-szer magasabb. A mezőgazdasági táblák melletti vetett szegélyekről a beporzó fajok bejártak a mezőgazdasági táblákba és elvégezték a beporzást.

Talajerózió fékezése szegéllyel
Talajerózió fékezése szegéllyel

Termelői tapasztalatokról

A legtöbb információt a vizsgálathoz csatlakozó termelők és üzemi szakemberek megfigyelései adták. A termelők Natura 2000-es területein és természetvédelmi területeken megfigyelték a vadmadarak fészkelését, emlős vadak bejárását.

A vetőmagkeveréket célzottan vadlegelőként a nagyvadas területeken folyamatos és állandó legelőként használják egyre nagyobb területen. A növényösszetétel nagy lombozatot és tavasztól őszig zöld takarmányt biztosít. Ugyancsak üzemi megfigyelések tanúskodnak arról, hogy a szántóföldi növények vadkármegelőzésére is alkalmas a táblák vadjárta szélére, szélesebb szegélyként telepített vetőmagkeverék. A vaddisznó ezekben a szegélyekben táplálkozott, és később váltott be a kultúrnövénybe – lehetőséget biztosítva vadkárelhárító vadászatra.

Sok méhésszel van kapcsolatunk, akik méhlegelő céllal telepítenek, elsősorban is kipótolva a nektárszegény időszakok táplálékhiányát és elősegítik a fiasításhoz a pollengyűjtést.
A területek szakaszos kaszálása folyamatosan biztosítja a virágzó növények jelenlétét késő őszig. A szakaszos kaszálás eredménye a haszonállat-takarmányozásra alkalmas széna vagy szenázs lett. Ez jövedelemként jelentkezik a termelőnél.

Lejtős mezőgazdasági táblák aljába szegélyként telepítve vagy a vízösszefolyásokat bevetve a talajerózió megfékezését segíti a vetőmagkeverék. Így megelőzhető a heves esők okozta talajlehordás és az agrárkemikáliák lefolyása a vízgyűjtőkön át a természetes vizekbe.

Használhatjuk az alacsony termékenységű táblarészek bevetésére vagy nehezen megművelhető táblazugok, sarkok fedésére is a keveréket. A mezőgazdasági táblák és közutak, árkok között gyakran vannak olyan földsávok, amelyeket nem művelünk, így főképp ruderális gyomokkal fedettek. A keveréket ide vetve a parlagfű-mentesítés is megoldott. Ökológiai fókuszterületen vízvédelmi sávként alkalmazható.

Nagyobb területen alkalmazva a vetőmagkeverék támogatja a diverzifikációt, a táj mozaikosságát és esztétikai értékét.

Jó tapasztalatok vannak gyümölcsösök sorköztelepítésével is, amely talajvédelmi célú, ugyanakkor a gyümölcsös beporzását is elősegíti.

A vetőmag-összetétel többévi kísérletezés eredménye, 12 növényfajt tartalmaz, és Magyarországon már minden termőhelyen bizonyított. A vetett területek 3-4 évig maradnak fenn, a döntően többéves pillangós-összetétel miatt. Így a telepítés és az ápolási költségek több évre oszlanak meg. Magyarországon a gazdálkodók már 1300 hektáron telepítettek a vetőmagkeverékből. A Syngenta-vetőmag a Lajtamag Kft.-nél kapható.

Syngenta-tanácsadás a telepítési, fenntartási, felhasználási lehetőségekről:

Benke Szabolcs Telefon: +36 20 519-2721, e-mail: poszmehlegelő@gmail.com

Pecze Rozália, Benke Szabolcs, 
Syngenta Kft.

 

Tags: agrárpolitika, Syngenta, zöldítés, vetőmag, termőtalaj, közös agrárpolitika

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom