300 milliárdos bevételkiesés? – Növényvédőszer-hatóanyagok tervezett kivonásának következményei

Az Európai Unióban évek óta folyamatosan szigorodnak a növényvédőszer-felhasználás szabályai. A kockázatalapú szabályozást a veszélyalapú szabályozási szemlélet váltja fel, amelynek lényege, hogy a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezése, illetve kizárása már nem a kockázati tényezők komplex értékelésén, hanem bizonyos kizáró tulajdonságok vizsgálata alapján történik. Több hatóanyagot kivontak a döntéshozók, és továbbiak kivonását tervezik, amelyek száma rohamosan emelkedhet. Az új engedélyeztetési rendszer súlyos következményekkel járhat: hatékony eszközök nélkül ugyanis a növényvédelem ellehetetlenül, ennek következtében a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-ellátás is veszélybe kerülhet.

Neves szakemberek vizsgálódtak

A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület megbízásából a Kleffmann Group mezőgazdasági piackutató cég vezetésével, neves gyombiológus, növénykórtani és rovartani szakértők közreműködésével hatástanulmány készült, amely a tervezett növényvédőszer-hatóanyagok kivonásának a magyarországi mezőgazdasági termelésben várható hatását vizsgálja három növényfaj esetében: őszi búzában, napraforgóban és kukoricában. A hatástanulmány eredményeit sajtókonferencia keretében tárta a nyilvánosság elé a szövetség. A 2016. november 29-én megtartott tájékoztatón dr. Kádár András, a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület főtitkára a tervezett EU-rendelkezésekről tartott tájékoztatót. Ezt követően a Kleffmann & Partner Kft. ügyvezetője, Bartók Béla a hatástanulmány eredményeit mutatta be. A sajtókonferencián felszólalt Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese, illetve dr. Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke is, akik szervezeteik szakmai véleményét mondták el a tanulmány kapcsán.

Rendelkezések, 
 következményeik

A tanulmány három tervezett rendelkezés várható hatásának vizsgálatára, valamint egy már érvénybe lépett rendelkezés következményeinek feltárására terjed ki:

1. A hormonháztartást károsító hatóanyagok kivonását tervező európai bizottsági rendelkezés 2-es és 4-es verziója várható hatásának elemzése.
2. Az Európai Bizottság 2015/408 végrehajtási rendelete, amely magában foglalja a helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékét (2015. 03. 11.).
3. A bizottság (EU) 2016/1056 számú rendelete (2016. 06. 29.), amely a glifozát használatának engedélyét 2017. december 31-ig hosszabbította meg.
4. Az Európai Bizottság (EU) 485/2013 végrehajtási rendelete a neonikotinoid hatóanyagokról, amely a klotianidin, tiametoxam és imidakloprid hatóanya-gú csávázószerek méheket vonzó kultúrákban történő felhasználását felfüggesztette.

A tanulmány eredményei

1. A jelenlegi intenzív termesztési gyakorlat mellett elengedhetetlenül szükséges a kémiai védekezés a fő szántóföldi kultúrákban a termés mennyiségének és minőségének szinten tartásához.
2. Az integrált növényvédelem egyéb eszközei nagyon fontosak, és folyamatosan fejlődnek, de csak korlátozott mértékben nyújtanak megoldást a vé---dekezésben.
3. Szakszerű növényvédő szeres védekezés nélkül a búzatermesztés ellehetetlenülne, és az 1960-as évek szintjére esne vissza. A termés jelentős része 
a kalászfuzáriózis következtében mind élelmezési, mind takarmányozási célra felhasználhatatlanná válna, a rozsdabetegségek és egyéb levélbetegségek következtében pedig nagyon jelentős mennyiségi csökkenésre számíthatunk. A tervezett rendelkezések szinte az összes olyan gombaölő készítmény alkalmazását betiltanák, amelyek jelenleg kalászos gabonákban használatosak, országos élelmezési problémákat, nemzetgazdasági szinten is számottevő károkat okozva. Átlagos évben 40-60 százalék közötti kieséssel számolhatunk, egy csapadékos tavasz miatt pedig elveszíthetnénk akár 
a teljes búzatermést is, ami 180-200 milliárd forint nemzetgazdasági kárt jelentene.
4. A tervezett korlátozással érintett összes gyomirtó szert figyelembe véve a rendelkezések nyomán őszi búzában 100 ezer tonna terméskiesés prognosztizálható, ami mintegy 4 milliárd forint veszteséget jelent a mezőgazdasági ágazatnak, míg kukoricában a termésveszteség elérheti az 550 ezer tonnát is, amelynek értéke közel 25 milliárd forint.
5. Megszűnne a napraforgó-termesztés jelenlegi gyakorlata, mert a gyomirtásban nagyon beszűkülne a felhasználható készítmények köre, és az állományszárítást teljesen ellehetetlenítené a diquat-dibromid és a glifozát hatóanyagok egyidejű kivonása. Az utóbbi tíz év fejlesztéseinek köszönhetően sikerült hatékony megoldást találni a napraforgó-termesztésben 
a kétszikű gyomokkal szembeni védekezésre. A tervezett rendelkezések ezt teszik lehetetlenné, 700 ezer tonnát megközelítő terméskiesést és mintegy 75 milliárd forint bevételcsökkenést okozva, ami a várható termelési érték 40 százalékát jelenti. Szinte ellehetetlenülne a nagyon allergén és igen agresszíven terjedő parlagfűvel szembeni hatékony védekezés.
6. A napraforgó gombabetegségei, 
a tányérrothadások és a szárfoltosságok miatt megfelelő védelem hiányában évente 130-190 ezer tonna lenne a termésveszteség, ami 15-22 milliárd forint bevételkiesést jelentene a gazdáknak.
7. A kártevő rovarokkal szembeni védekezésben használt hatóanyagok visszavonása rövid távon talán nem eredményezne technológiai veszteséget, ám a hatóanyagok számának csökkenésével várhatóan felgyorsul 
a szerrezisztencia kialakulása, így hosszú távon akár el is lehetetlenülhet a hatékony védekezés. Ha ez bekövetkezik, az összesen akár 100 ezer tonna termésveszteséget vonhat maga után őszi búzában és mintegy 15 ezer tonnát napraforgóban. A veszteség értéke együttesen elérheti az 5-6 milliárd forintot.
8. A glifozát hatóanyag kivonása az erdőgazdaságokban is hatalmas károkat okozna, valamint ellehetetlenítené a nem művelt területeken, a városi közterületeken és a vasútvonalak mentén a gyommentesítést. A mezőgazdasági ágazat esetében a tarlókezelést kell kiemelnünk, amely éves szinten több mint egymillió hektárnyi területet érint, amelyen glifozát hatóanyag hiányában nagyon sok, nehezen kontrollálható gyomnövénnyel szembeni védekezés jelentene komoly gondokat. Külön említést érdemel a parlagfűvel szembeni védekezés.
9. A neonikotinoid hatóanyagok korlátozásával a rovarölő szeres csávázás vált lehetetlenné, aminek következtében a talajlakó és a fiatalkori kártevők kártétele fokozódik, így a környezetre nagyobb terhelést jelentő talajfertőtlenítés és állománykezelés került előtérbe, és fel fog gyorsulni a szerekkel szembeni rezisztencia kialakulása 
a rovarokban. Az említett hatóanya-goknak az őszi búzában történő esetleges bevonásával a vírusbetegségek terjedését okozó korai levéltetű-fertőzés ellen is csak állománykezeléssel lehetne védekezni, ami szintén megnövelné a környezeti terhelést.

Alternatív, integrált megoldások

A tervezett rendelkezések várható összhatása a terméskiesések következtében elérheti a 300-320 milliárd forintos ágazati bevételkiesést is a vizsgált kultúrákban (azaz őszi búzában, kukoricában és napraforgóban) együttesen. Ezeken kívül jelentős mértékben érintett még az őszi káposztarepce, az alma, a szőlő, valamint a különböző zöldségfélék.

A hatóanyagok bevonásával szemben léteznek alternatív megoldások, amivel a környezeti hatást csökkenteni lehet. Hatóanyag-kombinációkkal például jól ki lehet használni a szinergiahatásokat, és ezáltal az egyedi hatóanyagok kijuttatásának mennyiségét jelentős mértékben, akár felére vagy harmadára is csökkenteni lehet. Az előrejelzésen alapuló preventív védekezéssel szintén nagymértékben csökkenthető a felhasználásra kerülő hatóanyagok mennyisége. A megfelelő vetésforgó alkalmazásával jelentős mértékben megelőzhető a kártétel. Az integrált megoldások a szakszerű növényvédelemben sokkal hatékonyabb megoldást tudnak adni a negatív környezeti hatások csökkentésére, mint a növényvédőszer-hatóanyagok betiltása, sőt, a tiltó rendelkezések következménye várhatóan inkább növelni, mintsem csökkenteni fogja a növényvédőszer-hatóanyagok felhasználását, ugyanis a fokozódó problémákra csak kevésbé hatékony megoldások állnak majd a gazdák rendelkezésére.

Szerző: AgrárUnió