Gombák kalászon, zászlóslevélen

Az egy pillanatig sem kérdés, hogy mind az árpának, mind pedig a búzának vannak olyan, zászlóslevelet és kalászt betegítő gombabetegségei, amelyek képesek komolyan befolyásolni a termés mennyiségét és minőségét. Ezeket komolyan kell venni, és szükség esetén igényes növényvédelemmel lépni fel ellenük. A hangsúlyt ezúttal a „szükség esetén” kifejezésre kell tennünk. A jelenlegi gazdasági helyzetben egyszerűen nem engedheti meg magának egyetlen gabonatermesztő sem, hogy felesleges költséget vállaljon egy nem indokolt növényvédelmi beavatkozás elvégzésével.

Érdemes kissé közelebbről is megnézni az elmúlt éveket, amelyek többnyire száraz tavaszt és igen száraz kora nyári időjárást hoztak. Tudnunk kell, hogy a legtöbb zászlóslevelet és kalászt támadó gomba nedvességigényes, így ilyen körülmények között fellépésük valószínűsége alaposan lecsökken. Fellépés alatt nem a megjelenésüket kell érteni, hanem olyan mértékű fertőzésüket, amely már valóban hatással lehet a termésre! Ennek megítéléséhez azonban ismerni kell az ellenfeleket, azaz a kórokozókat, azokat folyamatosan keresnünk kell növényeinken, de egyúttal figyelnünk kell az időjárási előrejelzéseket is. Ha egy hajlamosító körülményeket hozó, azaz nedves, csapadékos évjárat alakul ki, és fertőzésük erősödik, akkor határozottan kell fellépnünk velük szemben. De, azt sem mindegy, hogy ezt mikor tesszük!

A „mikor” súlyos kérdés, sokszor fontosabb, mint a „mivel”. Tény, hogy egy megelőzésképpen elvégzett gombaölő permetezés mindig hatékonyabb, mint egy olyan, amikor már beindult fertőzés ellen történik a védekezés. Ezért nehéz döntés hárul a gazdálkodóra a védekezés elvégzéséről vagy elhagyásáról. Ez valójában egyensúlyozás a felesleges kezelés elkerülése és a megkésett kezelés elkerülése között, gyakran kérdéses végkifejlettel. Azonban előbb vagy utóbb döntenünk kell. Ha viszont védekezünk, akkor úgy kell megtennünk, hogy az a lehető leghatékonyabb legyen.

A „hogyan” kérdése fontos, itt is igaz, hogy gyakran fontosabb, mint a „mivel”. Ennek elemei szerteágazóak, a hatékonyságra alapvető befolyással bír a szórófejválasztás, a permetlé mennyisége, a haladási sebesség, de olyan részletek is, mint a permetezéshez használt víz keménysége, kémhatása, hőmérséklete stb. Ezen a ponton kell említést tenni a permetlé tapadását és terülését segítő segédanyagok használatáról. Ha csak nincs ellenjavallat a használt gombaölő szer felhasználási utasításában, szinte minden esetben célszerű alkalmazni valamelyiküket.

Hirdetés

Nézzük, mely kórokozókra kell számítanunk az őszi kalászosok zászlóslevelén és kalászán, kiemelve azokat a körülményeket, amelyek elősegítik fertőzésüket.

A rutinból végzett felesleges gombaölős kezelés ugyanúgy hiba, mint a szakmailag indokolt spórolás miatti elhagyása.

Kórokozók, ellenfelek őszi árpában

Őszi árpában több olyan kórokozó is van, amely a lombozatot, akár a zászlóslevelet is pusztíthatja. Ezek közül a hálózatos levélfoltosság már nagyon korán, akár ősszel megjelenik és a teljes vegetációs időszakban jelen lehet. Fertőzése felkúszhat a zászlóslevélre is, ami elsősorban párás, nedves körülmények között történhet meg, viszonylag széles hőmérsékleti tartományban. Valójában azonban nagyon ritka, hogy ez megtörténik, a kórokozó figyelmet inkább a kora tavaszi időszakban igényel.

Szintén korán megjelenő kórokozó az árpa törperozsda, amely jellemzően inkább az alsó levélemeleteket fertőzi, de felhúzódhat a felső levelekre (1. kép), így a zászlóslevélre is. Fertőzése egyértelműen az erősen csapadékos, nedves körülményekhez kötött, amelyek igen ritkán állnak fent a zászlósleveles fejlettségi állapotban. Ezért ilyen típusú fertőzésének alacsony a valószínűsége, de nem nulla.

1. kép: Árpa törperozsda fekete teleutotelepeinek tömege a lombozaton

A lisztharmat szinte állandóan jelen van az árpaállományokban, gyakran kifejezetten erős fertőzéssel. Jellemzően lent marad az alsó levélemeleteken, de számára kedvező körülmények között megjelenhet a zászlóslevélen is. Az viszont ritkán fordul elő, hogy ez terméscsökkenést okozó fertőzési szinten történne meg. A kórokozó a párás mikroklímát kedveli, azonban az esőt „nem szereti”.

Már komolyabb megbetegedés a rinhospóriumos levélfoltosság (2. kép), amely súlyos levélpusztuláshoz vezethet.

2. kép: Rinhospóriumos levélfoltosság az árpa felső levelein

A kórokozó szinte szélsőségesen nedvességkedvelő, miközben hőmérsékleti igénye inkább alacsonynak mondható. Ilyen körülmények között szinte biztosan megjelenik nemcsak a lombozat alsó részein, hanem a zászlósleveleken is. Ennek első jeleinél védekezni kell, ráadásul a legfejlettebb gombaölő szerekkel, mert ezzel a kórokozóval nem szabad viccelni.

Nem vehető félvállról a ramuláriás levélfoltosság sem, amely gyakran a kalászolást követően jelenik meg. Fellépéséhez fontos, hogy egy nedves, párás, a levélfelület tartós vízborításával járó időszakot napos, száraz periódus kövessen.

Őszi árpában több olyan kórokozó is van, amely a lombozatot, akár a zászlóslevelet is pusztíthatja.

Kórokozók, ellenfelek őszi búzában

A tavaszi időszak egyik legnagyobb kockázatot jelentő kórokozója a sárgarozsda. Járványszerű fellépése hűvös, nedves, párás, a lombozaton tartós vízborítást okozó körülmények között várható. Ilyen időjárás mellett mindenképpen figyelni kell a megjelenésére, mert hatékony védekezés kizárólag preventív módon érhető el. Ha beindul, már nem kerülhető el a lombvesztés (3. kép), a terméskiesés és minőségromlás.

3. kép: Sárgarozsda miatti levélelhalás megkésett védekezés esetén

A búza másik rozsdabetegsége a vörösrozsda (4. kép), ami melegkedvelő, azonban fertőzéséhez elengedhetetlen a tartós levélfelületi nedvesség. Fellépését technológiai elemek is segíthetik, mint például a megkésett, nagy adagú nitrogénműtrágya kijuttatása. Esetében is igaz, hogy a legjobb hatékonyság a preventív védekezéstől várható, tehát nem szabad megvárni míg tünetei tömegesen jelennek meg.

4. kép: Vörösrozsda járványszerű fertőzése őszi búzán

Mérsékelten meleg, csapadékos és párás évjáratok kórokozója a fahéjbarna levélfoltosság, aminek fertőzése a virágzást követően válhat erőteljessé. E kórokozó különösen azokon a táblákon jelenhet meg, amelyeken a búzát monokultúrában termesztik. Az általa okozott terméskiesés magas lehet, mivel a levelek gyors és tömeges leszáradását okozhatja. A fenti körülmények között számítani kell megjelenésére, erős fertőzését a legmodernebb gombaölő szerekkel kell megakadályozni.

A kalászfuzáriózis (5. kép) az őszi búza legjelentősebb gombás megbetegedése, amely nem csupán a termésmennyiség csökkenését okozhatja, hanem súlyos minőségromlást is.

5. kép: Kalászfuzáriózis jellegzetes tünetei a búzakalászon

Ehhez járul hozzá a fertőzést okozó fuzáriumfajok toxintermelése (DON), ami a termény értékesítését tovább nehezítheti. Bár a kalász fertőzését több faj is okozhatja, járványos szintű megbetegedés elsősorban a csapadékos, nedves, egyúttal hűvösebb körülmények között alakulhat ki. A kalászvédelem tipikusan az a növényvédelmi beavatkozás, aminél a védekezés időzítése és végrehajtása alapvetően befolyásolja a hatékonyságot. A kalászon látható fertőzés kialakulásának megakadályozására a virágzás kezdetén, míg a toxinszennyezés elkerülésére a teljes virágzásban elvégzett kezelések alkalmasak. A kezelés során törekedni kell a kalász minél nagyobb felületének permetlével való bevonására. A védekezés eredményessége gyakran ezen a tényezőn áll vagy bukik! A kalászvédelem az egyik legfontosabb növényvédelmi beavatkozás búzában, amit csak akkor szabad elhagyni, ha kifejezetten meleg és száraz időjárás várható a virágzás teljes időszakában.

A kalászvédelem tipikusan az a növényvédelmi beavatkozás, aminél a védekezés időzítése és végrehajtása alapvetően befolyásolja a hatékonyságot.

Amikor egy kórokozó károkozásának veszélyét mérlegeljük, ne felejtsük el, hogy bár a hajlamosító időjárási körülmények valóban meghatározó jelentőségűek, azonban ezeken kívül sok egyéb tényező is fontos! Így például a termesztett fajta esetleges érzékenysége, az állománysűrűség, a tábla fekvése, talajának jellemzői stb. Kiemelkedő jelentősége van a talajfelszínen lévő fertőzött növényi maradványok mennyiségének is, ami az alkalmazott talajművelési rendszer függvénye.

Azt, hogy az idei évjárat hogyan alakul, nem tudjuk még, ahogyan azt sem, milyen erősségű fertőzéssel jelentkeznek majd a felsorolt kórokozók. Járványszerű fellépésük komoly kockázatot jelent a termés mennyiségének és minőségének alakulására, ezért a védekezés nem maradhat el. De kizárólag abban az esetben, ha fertőzésük mértéke valós veszélyt jelent a termés mennyiségére és minőségére! 

Szerző: AgrárUnió