TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 68.094,20 Ft (tonna)
Napraforgómag: 155.194,32 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 66.682,42 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.633,74 Ft (tonna)
Repcemag: 167.114,95 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.655,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 623 Ft
Benzin ára: 616 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 392,92
USD: 360,91
CHF: 402,89
GBP: 467,23
Hirdetés
Talajlakó és korai kártevők a kapásokban

Talajlakó és korai kártevők a kapásokban

Növénytermesztés - 2023.04.01

Sokszor évekig rejtőzködnek a földben vagy a táblaszélen, ám ha táplálkozni kezdenek, a teljes növényt elpusztíthatják

A kapás kultúráinkban károsító talajlakó és fiatalkori kártevők sokak számára és régről ismertek ugyan, azonban a mai napig képesek meglepetéseket okozni a szántóföldön gazdálkodóknak. Hol kártételükkel, hol annak elmaradásával.

Kapás növényeink talajlakó és fiatalkori kártevői jelentős kártételre képes, figyelmet igénylő károsítók. Veszélyességüket részben az adja, hogy a növények károsodásának gyakori következménye azok pusztulása, amely csökkenti a termő tövek számát. Ez pedig, dacára annak, hogy a megmaradó növények valamelyest kompenzálhatják a tőhiányok miatti kiesést, termésvesztést okoz. Ezért is kell biztosra mennünk és akár túlbiztosítás árán is megvédenünk növényeinket a talajlakó és fiatalkori kártevők károsításától.

A talajlakók

A talajlakó kártevők felsorolását a drótférgekkel, a pattanóbogarak lárváival kell megkezdeni. Ennek oka, hogy gyakorlatilag az összes kapás növényünket károsíthatják, így a kukoricát (1. kép), a napraforgót (2. kép),

Talajlakó és korai kártevők a kapásokban

1. kép: Drótféreg „soron haladó” kártétele kukoricában
 

Talajlakó és korai kártevők a kapásokban

2. kép: Drótféreg és kártétele a fiatal napraforgón

valamint a cukorrépát, az elvetett magot (3. kép) ugyanúgy, mint a csírázó vagy már néhány leveles (4. kép) kultúrnövényt.

Talajlakó és korai kártevők a kapásokban

3. kép: A drótférgek a vetőmagot is károsíthatják
 

Talajlakó és korai kártevők a kapásokban

4. kép: Drótféregkártétel a már lomblevelét nevelő napraforgón

Ugyan nem minden esetben válik szemmel láthatóvá a jelenlétük, de szinte biztosan ott vannak minden egyes táblán. Az elmúlt években azonban mintha elmaradt volna a kártételük, néhány kivételtől eltekintve a károsított növények száma alatta maradt a megszokottnak. Ennek okai az időjárási körülményekben keresendők. E kártevők a talajszelvényben a talajhőmérséklet és talajnedvességi viszonyok alakulásától függően vándorolnak, hol a magasabb, hol a mélyebb rétegekben tartózkodnak. Erre a legnagyobb hatást a talajnedvesség gyakorolja, ezért száraz viszonyok között a gyökérzónából mélyebbre húzódnak, így a kártételük elmaradhat. Ezért arra a kérdésre, hogy kell-e foglalkozni a drótférgekkel akkor, ha két éve színét sem láttuk a területünkön, határozott igen a válasz. A károkozásért több faj eltérő időtartam – jellemzően 3-4 év – alatt kifejlődő lárvái felelősek, így ha akár egyszer is okoztak már problémát a területen, biztosak lehetünk abban, hogy továbbra is megtalálhatók ott, és ha a környezeti körülmények kedvezővé válnak számukra, kárt fognak okozni az állományunkban.

Bár a kukoricabogár nem sorolható a klasszikus, korán károsító talajlakó kártevők közé, érdemes e felsorolásban szót ejteni a lárva által okozott kártételről (5. kép).

Talajlakó és korai kártevők a kapásokban

5. kép: Kukoricabogár kártétele miatti totális gyökérpusztulás

Ennek mértéke változó lehet, de extrém esetben a kukoricaállomány teljes összedőléséhez is vezethet, így komolyan kell venni az általa jelentett fenyegetést. Az előző évi, korán aszályosra forduló viszonyok között alacsony szintű kártétellel jelentkezett, a lárva számára a talajban kialakuló kedvezőtlenül száraz körülmények miatt azok nagy számban pusztulhattak el, így végül többnyire alacsony egyedszámuk alakult ki. Azonban az említett száraz viszonyok miatt a kifejlett egyedek nagy számban vándoroltak be az öntözött kukoricákba, ahol azon túl, hogy jelentős kárt okoztak a bibék rágásával, valamint a levelek hámozgatásával, tömegesen rakták tojásaikat a tábla talajába. Ezért, ha az idei szezonban is kukorica kerülne egy ilyen területre, fokozott óvatossággal kell eljárni és mindenképpen el kell végezni a rovarölő szeres talajfertőtlenítést.

A talajlakó kártevők sorában mindenképpen meg kell említeni a mocskospajort (6. kép), valamint a cserebogárpajorokat.

Talajlakó és korai kártevők a kapásokban

6. kép: Mocskospajor és cukorrépán ejtett kártétele

Az előbbi a vetési bagolylepke lárvája, ami helyenként akár jelentős kártétellel is járhat, miközben hatékony védekezni ellene kifejezetten nehéz. Az egyre terjedő, a területen hosszan megtartott, bevirágzó zöldítések komoly vonzerőt jelentenek e kártevő számára. A kifejlett lepke a virágzaton táplálékot, a növények árnyékoló hatása miatt üde, sokszor nedves talajon pedig kiváló tojásrakó helyet talál. Az ezt követő növénykultúrában fejlődő lárva nagy károkat képes okozni, miközben életmódja miatt nagyon nehéz a permetlével elérni. Sajnos a rovarölő hatású talajfertőtlenítő készítmények nem képesek megfelelő hatást elérni vele szemben, így egyetlen megoldásként az esti-éjszakai órákban elvégzett állománykezelésekkel érhető el elfogadható hatékonyság. A cserebogárpajorok – és tegyük hozzá, a szipolypajorok – jelentősebb kártételt ritkán okoznak, de ez nem jelenti azt, hogy ilyen nem fordulhat elő. Míg a cserebogárpajorok főként az erdőkkel borított területeken, erdőzugokban jelentkezhetnek, addig a szipolypajorok az alföldi térség szántóin jelenthetnek problémát.

A drótférgek veszélyes kártevők, és érzékeny veszteségeket okozhatnak bármely kapás kultúrában.

Fiatalkori kártevők

A fiatalkori kártevők közül legelsőként a barkókról érdemes megemlékezni. Több fajuk is károsíthat, de a leggyakoribb a kukoricabarkó, amely az összes kapás kultúrában képes károkat okozni. Ennek mértéke a leggyakrabban a napraforgó-területeken (7. kép) éri el a gazdasági károkozás szintjét.

Talajlakó és korai kártevők a kapásokban

7. kép: Napraforgónövényen rejtőzködő kukoricabarkók

Ugyanis míg a kukorica (8. kép) esetében az esetek nagy részében csupán „cafrangosra rágja” a leveleket, addig a napraforgóban a szikleveles növény szárának átrágásával annak pusztulását okozhatja.

Talajlakó és korai kártevők a kapásokban

8. kép: Kukoricabarkó és kártétele

A barkóprobléma csaknem általános, a legtöbb térségben jelen vannak, azonban léteznek olyan területek, barkójárta határrészek, amelyeken nagy számban jelennek meg és károsítanak. Ezeken szinte biztosan szükség van egy vagy akár több beavatkozásra is a kártétel mérséklése érdekében. Erre kizárólag állománykezeléssel van mód, a jelenleg alkalmazott rovarölő talajfertőtlenítő készítmények nincsenek hatással e kártevőkre. A védekezés során kihasználhatjuk, hogy a barkók többnyire „gyalogolnak”, azaz a táblaszegélyről kiindulva fokozatosan húzódnak a tábla belsejébe. Ezért praktikus és hasznos megoldás a táblák rovarölő szerrel történő, néhány szórókeretnyi szélességben történő körbeszegése, amit különösen a gyepes, fűvel borított táblaszegélyek és a szomszédos, előző évi kukoricatermő táblák felől érdemes elvégeznünk.

A földibolhafajokat többnyire nem soroljuk ugyan a legfontosabb fiatalkori kártevők közé, de a mind melegebbé és szárazabbá váló tavaszi időjárás miatt egyre gyakrabban jelennek meg tömegesen a kukorica- és cukorrépatáblák fiatal növényein (9. kép), nemegyszer jelentős levélfelület elvesztését okozva.

Talajlakó és korai kártevők a kapásokban

9. ép: Muharbolhák és kártételük a néhány leveles kukoricanövényen

E kártevők elleni védekezést nagyban nehezíti a táblákra történő folyamatos betelepedésük, ezért az eredményes védekezéshez kontakt hatású szer alkalmazásakor többszöri kezelésre vagy tartós, gyomorméreghatással bíró készítmény felhasználására van szükség. A szegélykezelés ebben az esetben is a segítségünkre lehet, de önmagában, a teljes terület kezelése nélkül általában nem képes megakadályozni a kártételt.

Míg az előzőekben tárgyalt kártevő a száraz és meleg évjáratokban jelentkezik, addig a fritlégy a hűvösebb és csapadékosabb évjáratok vagy termőtájak kukorica-kártevője. Bár a mind szárazabbá és melegebbé váló tavaszi időjárás nem kedvez sem felszaporodásának, sem a kártételének, helyenkénti megjelenése mégis indokolttá teszi említését. Különösen azért, mert amíg a felszívódó hatású rovarölő csávázó vagy talajfertőtlenítő készítmények kizárták korán jelentkező kártételét, addig e hatóanyagok hiányában az nagyobb valószínűséggel következik be. Nem lehetetlen, hogy egyre gyakrabban bukkanhatunk majd kártételére, az erősen fattyasodó tövekre, amelyeken a főhajtás torzul, esetleg elhal.

A száraz és meleg tavaszi időjárás fokozza a fiatalkori kártevők károsításának veszélyét.






Szerző: AgrárUnió

Címkék: talajlakó, kártevők, kapások, drótféreg, kukoricabogár, kukoricabarkó
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Zöldség-gyümölcs ágazati bulletint készített a FruitVeb és a ...

Az elmúlt 10 év eredményeit összefoglaló zöldség-gyümölcs ágazati bulletint készített a FruitVeB Magyar ...