Fungicides védelem csíranövénykortól

Ha megnézzük a hazai közvélemény-kutatások arra vonatkozó eredményeit, hogy a magyar kalászosgabona-termesztő gazdák milyen növényfejlettségi állapotoknál védekeznek fungicidekkel a gombás betegségek ellen, kiderül, hogy a bokrosodás végétől a zászlós levél megjelenéséig, a korai betegségek elhárítása céljából végzett védekezések a legkedveltebbek.

Ezeket követi népszerűségben a kalászolás végén – virágzás idején végzett kalászvédelem, és csak harmadik a sorban a fölső levelek épségének megóvására szolgáló védekezés, amire a zászlós levél kiterülése és a kalászhányás eleje közti időszakban kerül sor. Pedig ez utóbbinak kellene a legfontosabbnak lennie, hiszen köztudott, hogy a szemekbe beépülő tápanyagok nagy részét a fotoszintézishez szükséges napfényből leginkább részesülő, fölső levelek állítják elő.

Csávázás jelenti a megoldást

A védekezés egyes lépéseinek fontossági sorrendje azonban könnyen helyreállítható, amennyiben a korai permetezést a Xemium^® -ot (fluxapiroxad) tartalmazó Systiva vetőmagcsávázás formájában való használatával helyettesítjük. A magra fölvitt Xemium^® -ot a csíranövény fokozatosan fölveszi. A hatóanyag teljesen átjárja a föld fölötti részeket, és keléstől a növény szárba szökkenéséig (egy-két szárcsomós állapotig) folyamatos védelmet biztosít. A két szárcsomós állapotot követően már csak ún. látszathatékonyság figyelhető meg, ami annak köszönhető, hogy a betegségektől megóvott állományban a kórfolyamat csak jelentős késedelemmel tud beindulni.

Magyarországon a kalászosok korai állományvédelme elsősorban a hálózatos levélfoltosság, a lisztharmat, néha a szeptóriás levélfoltosság és – főleg a korai vetésekben – a rozsdabetegségek elhárítása szempontjából fontos (1. táblázat). A Systiva^® -val végzett vetőmagcsávázás ezek ellen a betegségek ellen kivétel nélkül kellően hatékony: a lisztharmat és a szeptóriás levélfoltosság ellen jó, a rozsdák ellen kiváló, a hálózatos levélfoltosság leküzdésére pedig kimagasló hatékonyságú. A táblázatban föltüntetett többi betegség jelentősége a növények korai életszakaszában nem számottevő.

A kalászos gabonák gombás betegségeinek kórokozói – a lisztharmatgomba kivételével – a növények fölső leveleinek megfertőzésével okoznak leginkább kárt. A korai állományvédelem, így a Systiva^® -val végzett vetőmagcsávázás is elsősorban azt a célt szolgálja, hogy ezeknek a betegségeknek a nyomását csökkentsük, a fertőzöttség szintjét a védekezési küszöb alatt tartsuk a fölső levelek permetezésének idejéig. A Systiva^® -csávázásnak a korai permetezésekhez képest számos előnye van:

– nincs kijuttatási költség, mivel a készítmény egy menetben fölvihető a magra az általános csávázószerekkel,

– nem kell tartani kedvezőtlen időjárástól, ami megnehezítheti a kipermetezést,

– fölázott talajon nincs taposási kár,

– nincsenek munkaszervezési nehézségek az egyidejű gépi munkák miatt.

Elég csupán egy állományvédelem

A Systiva^® -val történt vetőmagcsávázást követően a fölső levelek védelmét célzó védekezés optimálisan időzíthető. Árpában – itt kalászvédelemre általában nincs szükség – a zászlós levél kiterülésének idejére és ugyanígy búzában is abban az esetben, ha a teljes virágzásban (BBCH 65) célzott kalászfuzáriózis elleni védekezést tervezünk. Ha úgy ítéljük meg, hogy a kalászvédelem szükségtelen, a fölső levelek védelmét kicsit későbbre tolhatjuk, a kalászhányás elejére (BBCH 51–55).

A Systiva^®, a benne levő Xemium^® -nak köszönhetően, ún. AgCelence^® -hatással is rendelkezik, vagyis serkenti a növények klorofillszintézisét, ami a betegségek elhárításából adódó termésnövelést még megfejeli. Ilyenfajta hatása a korai permetezések során leggyakrabban használt azoloknak nincsen. Ez ó azt jelenti, hogy – hasonló szintű védelem esetén – a Systiva^® -csávázással magasabb terméshozam érhető el, mint a korai azolos permetezésekkel. 

Dr. Füzi István
fejlesztőmérnök
BASF Hungária Kft.