TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.934,70 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.894,57 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.049,15 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.080,68 Ft (tonna)
Repcemag: 160.540,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.331,58 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 605 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 387,87
USD: 357,68
CHF: 393,49
GBP: 452,43
Hirdetés
Visszatekintés, avagy növényvédelmi kihívások 2021 – Cukorrépa

Visszatekintés, avagy növényvédelmi kihívások 2021 – Cukorrépa

Növénytermesztés - 2022.06.14

A megelőző év szántóföldi növénytermesztésében, a legfontosabb növénykultúrákban tapasztalt növényvédelmi problémákat bemutató sorozatunk záró részéhez érkeztünk, amelyben a cukorrépában történtek kerülnek terítékre.

Az elmúlt évek világpiaci folyamatai nem kedveztek a hazai cukorrépa-termesztésnek, mára ennek a valaha volt nagy szántóföldi növénykultúránknak a vetésterülete néhány ezer hektárra zsugorodott. Azonban nem lehet kizárni, hogy a jelenleg zajló folyamatok felértékelik a cukorrépát, még az is előfordulhat, hogy a jelentősége újra növekedni fog. Érdemes tehát ismereteinket szinten tartani, amihez remélhetőleg ez a rövid összefoglaló is hozzájárul.

Gyomosodás

A sorozat előző részeiben, amelyek a kukorica- és napraforgó-termesztésről szóltak, már említettük a tavaszi időszakban tapasztalt erős gyomosodást, amely a cukorrépát sem kerülte el. Ráadásul ez a kiugró gyomprobléma a libatopfajok, ezen belül a kiemelten veszélyes fehér libatop hatalmas egyedszáma miatt alakult ki (1. kép), amely a cukorrépatermesztés egyik legnehezebben irtható gyomnövénye. Sajnos emiatt az egész vegetációs időszak alatt találkozhattunk erősen felgyomosodott területekkel, ahol az erős gyomnyomás szinte biztosan káros hatással volt a termés mennyiségére.

cukorrepa1

1. kép: Tömeges libatopkelés egy cukorrépa-állományban

A cukorrépa-termesztés a szántóföldi növénytermesztés „nehézipara”, amely növényvédelmi szempontból is kiemelt figyelmet érdemel.

Rovarkártevők

A tavalyi cukorrépaszezon egészét nézve kijelenthető, hogy komolyabb, a terméseredményre közvetlen hatást gyakorló rovarkártétellel nem lehetett találkozni. Az engedélyező hatóság, tekintettel a cukorrépára a korai időszakban leselkedő rovarkártételre, szükséghelyzeti engedély kiadásával lehetővé tette, hogy a drazsírba neonikotinoid típusú rovarölő hatóanyag kerüljön. A technológia hatékonyan védte a kelőfélben lévő, majd később a fiatal növényeket a földibolháktól és barkóktól. E kártevők támadása a hűvös és helyenként csapadékos tavaszi körülmények miatt amúgy sem bizonyult túlságosan erősnek, így a gyökérzeten keresztül felszívódó rovarölő hatóanyag kellő védelmet biztosított (2. kép).

cukorrepa2

2. kép: A drazsírban lévő rovarölő hatóanyag a fiatal növényt is megvédi a barkó kártevőktől

A talajlakó kártevők esetében sem beszélhettünk kiugró kártételről. A legnagyobb veszélyt jelentő drótférgek ellen a fentiekben már említett rovarölő kezelés elegendő volt, tőpusztulással járó kártétel így nem alakulhatott ki.

Vannak azonban olyan fiatalkori és talajlakó kártevők, amelyek ellen a drazsírba kerülő rovarölő hatóanyag nem tud kellő védelmet biztosítani. Ezek a kártevők a cserebogár- és a mocskospajorok (3. kép), amelyek kisebb, néhány tőre kiterjedő kártételével találkozhattak ugyan a cukorrépa-termesztők, azonban ennek hatása a majdani termés mennyiségére elhanyagolható volt.

cukorrepa3

3. kép: Mocskospajor és kártétele

A rovarkártevők között volt azonban olyan, amelynek esetében a vegetációs időszak elején a fertőzés ugrásszerű növekedését tapasztalhattuk. A levéltetvek számára a májusi csapadékos időjárás nyomán kialakult párás, majd júniusi melegedő viszonyok kedvező körülményeket biztosítottak, így tömegesen találhattuk meg kolóniáikat a répaleveleken (4. kép). Bár történtek célzott rovarölő kezelések is a kártételük megelőzésére, felszaporodásuknak végül az időjárási körülmények alakulása vetett véget. A június második felétől kibontakozó csapadékhiány és alacsony páratartalom kedvezőtlen állapotokat teremtett e kártevők számára, így egyedszámuk növekedése megállt, a gradáció összeomlott.

cukorrepa4

4. kép: Erős levéltetű-fertőzés a cukorrépa levelein

Gombabetegségek

A cukorrépa-termesztés során a gombabetegségek közül a legnagyobb veszélyt a cerkospórás levélfoltosság kórokozója jelenti, amelynek kártétele ellen általában többszöri védekezésre van szükség. A tavalyi évben ez a gombabetegség csupán mérsékelt fertőzési nyomással jelentkezett, mivel a meleg és száraz körülmények kedvezőtlenek voltak a fertőzéséhez. Azokon a területeken azonban, ahol szerencsés módon hullott némi csapadék, vagy rendszeres öntözésben részesült a cukorrépa, tüneti szinten kisebb foltokban megjelent (5. kép), ami növényvédelmi beavatkozást tett szükségessé. Összességében azonban lényegesen mérsékeltebb volt a cerkospórás levélfoltosság által jelentett veszély a megszokottnál, az elvégzett gombaölő kezelések sok esetben inkább óvatosságból történtek meg, kissé túlbiztosítva a kártétel megelőzését.

cukorrepa5

5. kép: Cerkospórás levélfoltosság tüneteit mutató növények

Az előző év tartósan csapadékmentes és meleg nyári időjárása súlyosan veszélyeztette a cukorrépa-termesztés eredményességét.

Időjárási körülmények

A megelőző év cukorrépa-termesztését a legnagyobb mértékben az időjárási körülmények alakulása befolyásolta. A nyár során kialakult csapadékmentes időszak komolyan hátráltatta a növények fejlődését, növekedését. Ennek következtében az öntözetlen területeken a lombozat fejlődése elmaradt a megszokottól, kifejezetten alacsony, kis lombtömeget fejlesztő állományok alakultak ki, amelyeken hervadás formájában a vízhiány tünetei is megmutatkoztak (6. kép).

cukorrepa5

6. kép: Vízhiány miatt lankadó lombozat

A kis lombtömeg hatással volt a répatestek növekedésére is, amelyek végül annyira kisméretűvé és súlyúvá fejlődtek (7. kép), amire hosszú évek óta nem volt példa. Ettől eltérő tapasztalatokról csak azok a cukorrépatermesztők számolhattak be, akik rendszeresen és nagy vízadagokkal öntözték meg a területüket.

cukorrepa7

7. kép: Kisméretű, elaprózódott répatestek a prizmában

Összegzésként megállapíthatjuk, hogy országos szinten nem alakult jól a megelőző év a cukorrépatermesztők számára. A terméseredmények sok helyen messze elmaradtak a megszokottól és az elvárttól.

Sorozatunk cukorrépával foglalkozó részével végére értünk a legfontosabb szántóföldi növénykultúráinkban tavaly történt növényvédelmi, növénytermesztési problémák bemutatásának. Bízunk abban, hogy a leírtak segítséget nyújtanak ahhoz, hogy ez az év eredményesebb lehessen. Mi továbbra is járjuk a szántóföldeket, gyűjtjük a tapasztalatokat és a legfontosabb történéseket bemutató fényképeket, hogy jövőre ismételten megmutathassuk olvasóinknak, mi történt 2022-ben. Addig is, eredményes gazdálkodást kívánunk mindenkinek!

 

 

 




Szerző: AgrárUnió

Címkék: levéltetű, cukorrépa, rovarkártevők, gombabetegségek , mocskospajor
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Megjelent az új, állati genetikai erőforrások megőrzésének ...

Megjelent az állati genetikai erőforrások ex situ és in vitro megőrzésének, és szakmai támogató tevékenység ...