Gazdálkodj ÖKO-san! – Hazánkban öt év alatt duplájára nőtt az ökológiai hasznosítású terület

Az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsé­­­­­­ge (IFOAM) és a svájci Biogazdálkodási Kutató Intézet (FiBL) statisztikai évkönyvében évről évre publikálja a kontinensek, az egyes régiók és országok ökológiai gazdálkodásban játszott szerepét és a fenntartható mezőgazdaság tendenciáit. A világ vezető biovásárán, az idén online tartott BIOFACH-on bemutatott legfrissebb kiadványból kiderül, hogy a földrészek rangsorában 2019-ben Európa 16,5 millió hektárral második Óceánia–Ausztrália 36 millió hektárnyi ökoterülete mögött – adta hírül sajtóközleményében az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet.

Tizedik hely a világranglistán

2018-hoz képest Ázsia kivételével minden kontinensen nőtt a biogazdálkodással művelt területek mérete, elérve a 72,3 millió hektárt. Bár az ökológiai területek aránya a világ összes mezőgazdasági területéhez képest összességében még így is alig éri el a 1,5%-ot, egyes országokban kiemelkedő az átállás mértéke.
A vizsgált 187 ország közül 15 országban az összes mezőgazdasági művelés alatt álló földterület 10%-án vagy annál nagyobb arányú területen, hazánkban a mezőgazdasági területek közel 6%-án folyik ökológiai gazdálkodás. Magyarországon 2019-ben 303 ezer hektárra emelkedett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága, amivel a százalékos területarány tekintetében az európai középmezőnyben vagyunk.

Az egy év alatt elért 93 808 hektár területbővülést tekintve viszont a 10. helyet érte el hazánk a legdinamikusabban növekvő ökoterületű országok világrangsorában. Hasonlóan rangos helyen állunk az ökológiai gyümölcstermesztésben, itt már az abszolút területméretet tekintve is. Kiemelkedő a bodza (több mint 20%), a homoktövis, a dió (több mint 40%), az almatermésűek (15-20%), a cseresznye és a meggy ökoterületének aránya.

Ökogyümölcsös – látványos területbővülés

A tájépítészmérnök és növényorvos dr. Drexler Dórát, az ÖMKI ügyvezetőjét, címzetes egyetemi docenst az ökogazdálkodás hazai helyzetéről kérdeztük.

 – Friss adataik szerint tehát Magyarország a világ 12. legnagyobb biogyümölcsültetvény-területtel rendelkező országa abszolút területnagyság alapján. Minek tulajdonítható, hogy ilyen rangos helyen állunk az ökológiai gyümölcstermesztésben?

 – A legfrissebb adatok szerint Magyarországon 2019-ben az ökoültetvények területe 14 519 hektár volt, ezzel az összes hazai ültetvényterület közel 9%-át tették ki az ökotanúsított ültetvények. Ezen belül az ökogyümölcsösök területe elérte a 6884 hektárt. 
Az idén februárban a svájci Biogazdálkodási Kutatóintézet (FiBL) által kiadott ökogazdálkodási világstatisztika tanúsága szerint ezzel az abszolút területnagysággal valóban a világon a 12. legnagyobb öko-gyümölcster­mesztő ország vagyunk. A rangos helyet az elmúlt években bekövetkező látványos területbővüléssel értük el, amelynek két hajtómotorja is van. Az egyik a Vidékfejlesztési Program, melynek keretében 2015-től, illetve 2018-tól is lehetett pályázni ökoültetvények átállási és fenntartási támogatására. A másik, legalább ennyire fontos a dinamikus keresletbővülés az ökotermékek iránt (évi 8-10%), ami főleg a nyugat-európai piacokon jellemző, de itthon is egyre inkább megfigyelhető. Ezt mutatja, hogy a hazai ökotanúsított feldolgozóipari üzemek száma az elmúlt öt évben megduplázódott, és több, a gazdálkodókat összefogó gyümölcsfeldolgozó integrátor cég is megjelent a piacon. Természetesen az öko-gyümölcstermesztés hazai előretöréséhez a piaci és támogatási feltételek mellett hozzájárul az is, hogy ma már professzionális ökológiai növényvédelmi technológiák állnak rendelkezésre, és a gazdálkodók számára egyre több gyakorlati szaktanácsadás is elérhető.

Az ÖMKI aktuálisan az ökogyümölcsösök tápanyag-utánpótlási technológiája, illetve fenntartható talajápolása területén végzett gyakorlati kutatásokkal igyekszik segíteni a hazai gyümölcstermesztőket a sikeres ökotermesztésben. De az ellenálló fajták választását és az ökológiai növényvédelmet segítő és bemutató kiadványaink, valamint szaktanácsadói hálózatunk is a gazdálkodók rendelkezésére áll.

Szója – megtalálni 
a megfelelő fajtákat

2013 óta folytat szójakísérleteket az ÖMKI ökológiai szántón. A hazai fehérjeellátás biztonsá­gának növelése mellett cél a ve­tésforgó változatosabbá tétele és 
a szójatermékpálya fejlesztése is. Ha­­­­zai pályázati projekteket is koordinál a té­­­­­­mában (EIP-Agri, MNVH-projektek), illetve EU-s projektekben is részt vesz, mint például a növényi diverzifikációval foglalkozó 
DiverIMPACTS.
A fajta- és termesztéstechnológiai teszteket részben kisparcellás, döntően azonban On-farm módszerekkel végzik, és az adott gazdaság technológiájába illesztve folynak a szántóföldi kísérletek, üzemi méretű parcellákon. Az egyik ilyen helyszín 
a gyulavári Munkácsy Tej Kft., ahol mind a fővetésű, mind a má­­­sodvetésű szója termesztésében folynak tesztelések, részben 
a fajtákra, részben a termesztéstechnológiára vonatkozóan.

A szójakutatásokban az ÖMKI On-farm-partnere Ráki Ágnes mezőgazdasági mérnök, a gyulai székhelyű Munkácsy Tej Kft. agronómusa. A cég több száz hektáron folytat ökogazdálkodást.

 – Kérem, mutassa be a gazdaságot!

 – A Munkácsy Tej Kft. korábban a Körös-Maros Biofarm Kft. integrált vállalkozása volt, azonban 2019. január elsejével kivált, és azóta önállóan működik. Fő profilja a folyamatosan bővülő holstein fríz állomány által megtermelt prémiumminőségű tej előállítása. Az állattenyésztés mellett 500 hektáron folytatunk ökológiai növénytermesztést. A vetésforgóban őszi takarmánykeverékek, tönkölyös bükköny, kukorica, napraforgó és szója váltják egymást. A termés egy része a jószágaink takarmánya, 
a többit értékesítjük.

 – Az On-farm kutatási hálózat projektben ön az ÖMKI partnere. Miért csatlakozott ehhez a projekthez, mi a lényege?

 – Mivel Magyarországon nehezen és viszonylag magas áron beszerezhető a GMO-mentes szója, amit takarmányozásra használnánk fel, így arra az elhatározásra jutottunk, hogy belevágunk az ökológiai szójatermesztésbe. Ennek révén kerültünk kapcsolatba az ÖMKI-vel, és lettünk részesei az On-farm kutatási hálózatnak. A program segítségével számos fajtát kipróbálhattunk, és különböző fórumokon keresztül segítséget kaptunk, illetve megoszthattuk egymással a gyakorlati tapasztalatainkat is.

 – Mit mutatnak a szójakísérleteik?

 – A szójakísérletek elsődleges célja optimális termesztéstechnológiai vonal meghatározása, illetve olyan fajták kiválasztása, amelyek a későbbiekben sikerrel termeszthetők ökológiai növénytermesztésben. Ezért mezoparcellás területeken több fajtát hasonlítunk össze. Ezen belül azt is megfigyeljük, hogy az adott fajták hogyan fejlődnek forgatásos, illetve forgatás nélküli talajművelésű területeken, illetve különböző sortávolságokra vetve mit mutatnak. Nagyon fontos az állomány gyommentesen tartása minél hosszabb ideig, amíg az állomány el nem éri azt a stádiumot, hogy 
a tövek között megjelenő gyom már nem fenyegető számára. Ezért is fontos az intenzív kezdeti fejlődésű, jó szárszilárdságú, megdőlésre nem hajlamos, a negatív környezeti hatásokat jól toleráló fajták megtalálása.

„A sokféleségre 
törekszünk”

Egyhektáros családi gazdaságot működtet Fehér Judit biológus, az ÖMKI vezető kutatója, a Magház közösségi hálózat alapító tagja. Gazdaságukban elsősorban önellátás céljára termelnek, a felesleget őstermelőként értékesítik.

 – Kérem, röviden mutassa be a gazdaságát!

 – Vegyes családi gazdaság a miénk, növénytermesztés és állattartás is folyik. A vegyszermentes, ökológiai elveken alapuló gazdálkodási forma és a klímaváltozás miatt is a sokféleségre törekszünk. Az ismertebb termesztett növények esetében is sok fajtát próbálunk ki a gazdaságunkban, ezek többnyire tájfajták vagy egyéb fajtaoltalommal nem rendelkező fajták. Ezáltal lehetőségünk van a bevált fajtákról magot gyűjteni. Annak köszönhetően pedig, hogy mindig a szép, egészséges, ízletes, küllemben is megfelelő növényekről gyűjtjük a magot, az évek során a helyi körülményekhez és a család igényeihez illő változatokat tudunk kialakítani. Ezt gazdálkodói nemesítésnek hívják, az ipari forradalom előtt minden gazdálkodó értett hozzá, mára már ez a tudás jórészt kiveszett.

Szójasorok a gyulavári hatarban, a Munkacsy-Tej Kft. földjén, Fotó: Ráki Ágnes

 – Az ÖMKI kisparcellás ökobúzafaj-teszteléseknek mi a célja, lényege?

 – 2017-ben a családi fajtagyűjteményünknek és kísérletező alkatomnak köszönhetően kerültem az ÖMKI-be, ahol lehetőségem van számos ökológiai gazdálkodással és azon belül is ökoló­giai vetőmagokkal kapcsolatos hazai és nemzetközi projektben részt venni. Mivel a jó minőségű vetőmag előállítása rendkívül tudás- és felszerelésigényes tevékenység, a gazdálkodók többsége vetőmagcégektől szerzi be a vetőmagot. A fajták között nagy különbségek vannak, így ahhoz, hogy nyereséges legyen a gazdálkodó tevékenysége, és jó minőségű élelmiszer kerüljön a fogyasztók asztalára, nem mindegy, milyen fajtát választanak 
a gazdák. Ebben nyújt segítséget a 2012 óta az ÖMKI által gazdálkodók bevonásával működtetett, úgynevezett On-farm kísérleti hálózat és a 2020 őszén indult, az ÖMKi-n belül általam koordinált, az ország 7 helyszínén működő öko kisparcellás őszi búza fajtateszt hálózat. Mindkét típusú kísérlet célja a gazdálkodóknak abban segíteni, hogy a gazdaságuk talaj- és klimatikus adottságai között mely fajták azok, amelyek a legjobban teljesítenek.

 – Amint bemutatkozójában írja, az agro-biodiverzitás, a növényvilág sokféleségének megőrzése és növelése a hivatása. A magyar mezőgazdaságban is az a tendencia, mint globálisan, hogy zömmel 3-4 fajt termesztenek?

 – Igen, ez a tendencia hazánkban is jellemző, az ipari mezőgazdálkodásnak és a hatékonyság egyoldalú növelésének köszönhetően mind a fajok, mind a fajták sokszínűsége lassan eltűnt 
a földekről, kertekből. Miközben körülbelül 6000 ehető növényfajt tartanak számon a világban, globálisan mindössze kilenc növényfaj adja az élelmezésünk 66%-át. Hazánkban is négy növényfaj dominálja a mezőgazdaságot: búza, kukorica, napraforgó és repce. Ez az egyoldalúság sem a környezetnek, a természetes ökoszisztémáknak nem jó, sem a szervezetünknek, mivel az egészségünk megőrzéséhez változatos élelmiszerekre van szükségünk. Szerencsére a fogyasztók is kezdik újra felfedezni az íz, a változatos szín és forma és a tápanyagtartalom fontosságát. Ezek a tulajdonságok legtöbbször sajnos az ipari mezőgazdálkodás áldozatául estek, ahol a legfontosabb szempont a hozam, 
a szállíthatóság és az egységesség. Hazánkban is egyre népszerűbb a közösségi mezőgazdálkodás, ezek többsége minősített ökogazdaság, vagy ha nem, akkor is általában ökológiai elvek mentén működik.

Minőségi munkát végeznek 
a Munkácsy Tej Kft. földjén, Fotó: Ráki Ágnes

„Az ökogazdálkodás olyan fenntartható mezőgazdasági forma, amely 
a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben a külső adalékokkal és természetidegen anyagokkal szemben.” (Idézet az ÖMKI honlapjáról)

Az ökogazdálkodási világstatisztika tanúsága szerint a világon a 12. legnagyobb öko-gyümölcstermesztő ország vagyunk.

Miközben körülbelül 6000 ehető növényfajt tartanak számon 
a világban, globálisan mindössze kilenc növényfaj adja az élelmezésünk 
66%-át.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) a hazai agrárium első „élő laboratóriuma”. Olyan kutatási-innovációs feladatokon dolgozik, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható eredmények révén biztosítják a hazai mezőgazdálkodás és élelmiszer-termelés fenntartható fejlődését. Ennek érdekében szakmai hálózatokat alakít ki hazai és nemzetközi kutatóintézetekkel és gazdálkodókkal, kutatási és ismeretterjesztő munkát végez, szaktanácsadást nyújt. Legrégebbi projektje, a 78. OMÉK Agrárfejlesztési Díjjal és a 2018-as E.on Energy Globe Díjjal elismert On-farm kutatási hálózat 
az egyetlen olyan hazai projekt, amely a gazdálkodókkal szoros együttműködésben, gyakorlati szemlélettel kutat a fenntartható mezőgazdaságért. A kísérletek témáját 
az ÖMKI a részt vevő gazdaságokkal közösen alakítja ki 2012 óta.

Az intézet hazánk legnagyobb biogazdálkodást kutató intézményeként a dinamikus növekedés, valamint az EU ambiciózus törekvései (25% ökoterület-arány elérése 2030-ig) kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az ökoterületek bővülésével a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás szerepe még inkább felértékelődik. „A legfrissebb, Magyarországra vonatkozó adatokat nemzetközi összehasonlításban látva abban bízunk, hogy a kutatási forrásokkal, a gazdák támogatásával és az ökogazdálkodás szaktanácsadásban, tudásátadásban játszott szerepének megerősítésével tovább építhető a dinamikus fejlődés” – tette hozzá 
az eredményekhez dr. Drexler Dóra, az ÖMKI ügyvezetője. „Az Európai Bizottság várhatóan március végén teszi közzé az Ökogazdálkodási Akciótervet, amely a 2030-ig célul kitűzött 25%-os európai ökoterület-arány megvalósításához jelöl ki utat. A mi célunk az, hogy Magyarország és a kelet-közép-európai régió meghatározó szerepet játsszon az akcióterv megvalósításában, a koncepcionális részletek kidolgozásától egészen a gyakorlati megvalósításig” – egészítette ki a szakember, aki egyben 
az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) alelnöki tisztét 
is betölti.

Szerző: AgrárUnió