búza

Nem az őszi búza éve volt a tavalyi

Mindennapi 
kenyérgabonánk

Hogyan változik az őszi búza vetésterülete Magyarországon? Miként alakul a 2020–21-es gazdasági év a növénytermesztésben, a szélsőséges időjárás és a realizálható profit hogyan befolyásolja a hazai gabonatermesztési kedvet? Ezekről a kérdésekről tájékozódtunk az óév végén – 2021 első hetében.

A gazdákat keményen próbára tette hazánkban 2020 esős ősze. A legnagyobb gondot a kenyérgabona vetése jelentette; az őszi búza optimális vetésideje hagyományosan ugyan október, de ezt egyre erőteljesebben felülírja a megváltozó időjárás, az átalakult vetésszerkezet. 2020. november elején sok gazdaságban még a magágyat sem tudták előkészíteni. Ott volt – mintegy 100-150 ezer hektáron – igen kritikus a helyzet, ahol kukorica után következett az őszi kalászos. A minisztérium adatai szerint november 4-ig Magyarországon az előirányzott terület – mintegy 957,5 ezer hektár – 71 százalékán került a földbe a vetőmag.

A vetésterület alakulása

A fontosabb növények vetésterülete, 2019. június 1. cím alatt olvashatjuk a KSH Statisztikai Tükör 2019. augusztus 16-i számában, hogy „Gabonaféléket 2019-ben újra több mint 2,5 millió hektáron – a hasznosított szántóterület több mint 60%-án – termesztenek, azon belül is főként kukoricát (42%) és őszi búzát (39%). (…) Hazánkban és Európában egyaránt mérsékelten növekszik a búza termőterülete. Hazánkban búzával hasznosítják a szántóterületek mintegy negyedét, a növényt 1 millió 37 ezer hektáron vetették 2019-ben is. Ez az érték a megelőző évhez hasonlóan alakult. A legjelentősebb őszi búza vetésterülete 2017-ben jelentősen csökkent, azonban mérsékelt növekedést követően 2019-ben újra megközelítette az utóbbi tíz év átlagát (annak 96%-a). A vetési kedvet a kedvező időjárás és a termények növekvő ára ösztönzi.”

oszibuzatabl

Az Agrárminisztériumtól megtudtuk, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2020. december 10-i állapotfelmérése alapján az őszi búza 2020–21-es vetésterülete 927 448 hektár Magyarországon. A KSH adatai szerint ez Magyarországon 905 ezer és 986 ezer hektár között ingadozott az elmúlt öt évben. A legalacsonyabb vetésterületet 2017-ben, a legmagasabbat pedig 2015-ben mérték. Az elmúlt öt évet vizsgálva nem azonosíthatunk egyértelmű trendet a vetésterület változásában, ugyanakkor hosszabb időtávot – 10-15 évet – figyelembe véve enyhe csökkenő tendencia látható. Ennek okai közül az egyik legfontosabb az olaj- és fehérjenövények vetésterületében megfigyelhető növekedés. Az elmúlt hónapokban az időjárás is hátráltatta a vetések optimális elvégzését. Az erősen aszályos augusztust és szeptembert követően októberben a csapadéktöbblet okozott kisebb fennakadásokat a vetésekben. Ennek ellenére november végére a vetések nagyrészt befejeződtek. Az átlagosnál enyhébb október–novemberi a megfelelő mennyiségű csapadékkal párosulva kedvezően hatott az őszi vetésekre, azok megerősödhetnek a hideg beálltáig.

Petőházi Tamással, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnökével az óév utolsó napjaiban beszélgettünk.

 Petőházi Tamás: A termőterület csökkenése átmenetiPetohazi Tamas

 

– Miben látja Ön e fontos gabonanövény hazai termőterület-csökkenésének okát?

 – 2020 rendkívüli év volt a szántóföldinövény-termesztésben, és nagyon nehéz őszünk is volt. Az októberi, hosszú ideig tartó esős időjárás megnehezítette, lelassította a talaj- és vetőágy-előkészítési munkákat, emiatt nem tudtuk időben elvetni az őszi búzákat. Úgy gondolom, évjárati, szezonális probléma, hogy kisebb a szokásosnál az őszi búza vetésterülete. Én nem várok nagy változást a vetésterületekben, ugyanis az 1990-es évek végén is volt egy ilyen csapadékos ősz, akkor még 800 ezer hektárt sem sikerült elvetni búzából. Tehát szerintem ez átmeneti jelenség.

 – A vetésforgóba hogyan lehet jól beilleszteni a kenyérgabonát?

 – Az őszi káposztarepce a legjobb elővetemény, amit mintegy 300 ezer hektáron termesztünk, ez az őszibúza-vetésterület egyharmada. Sajnos napraforgó és kukorica után is kerül a földbe búza. Idén hozzávetőlegesen 100-150 000 hektáron nem időben, hanem későn sikerült a vetés.

 – Veszélyezteti-e hosszabb távon a termőterület csökkenése a hazai kenyérgabona-ellátást?

 – Ámeneti időszakot élünk az Európai Unióban, és a magyar szántóföldi növénytermesztést nagyon sok tényező befolyásolja. Az uniós támogatási ciklusoknak is nagy hatásuk van a növénytermesztésre; a klímaváltozás, a kormányzati öntözésfejlesztési programok, a fajtaválasztás, a piaci ármozgások és így tovább. Úgy gondolom, hogy nagy változások az uniós támogatásokban valószínűleg nem lesznek, ennek következtében a szántóföldi növénytermesztésben sem. Magyarországon a szántóföldi növénytermesztés, ezen belül a búza is 3-500 euró/hektár árbevétellel le van maradva a nyugat-európai termelők árbevételeihez képest. Ezt kell nekünk hatékonysággal utolérnünk ahhoz, hogy a versenyképességünk fennmaradjon, és a 2020-as évek második felének kihívásait is ugyanolyan feltételekkel tudjuk venni, mint eddig.

 – Hol tart a magyar mezőgazdaság az intenzív technológia alkalmazásában; történnek-e lépések a digitális agrárium felé?

 – A szántóföldi növénytermesztés a legjobban intenzivikálható ágazat, a legnyitottabb az új technológiákra, nem véletlenül a szántóföldi növénytermesztésben terjedtek el a precíziós gépek és a precíziós technológia elemei. Ezek mind részei az agrárdigitalizációnak. Az agrár­digitalizációt legjobban indukáló tényező a munkaerőhiány és annak a várhatóan növekvő mértéke. Egyértelmű, hogy a jövőben az előző kihívásoknak megfelelve a szántóföldi növénytermesztés a nagyobb volumenéből adódóan jobban képes alkalmazni ezeket a drágább beruházásokat igénylő technológiákat.

A kunszentmártoni Búzakalász-Agrár Zrt. növénytermesztéssel foglalkozik. A Zrt. elnök-vezérigazgatója, a 2016-ban Magyar Gabonatermesztésért Díjban részesült Bori János válaszolt lapunk kérdéseire.

Bori Janos6Bori János: Nem térül meg az őszi búza vetése

 

 – Kérem, mutassa be röviden a gazdaságot!

 – A Búzakalász-Agrár Zrt. 1993 óta működik, 2000-ben alakult át rt.-vé. Talajaink átlagos aranykorona-értéke magasabb az országos átlagnál, de nagyon heterogén a talajadottság táblán belül is. Igen magas az agyagtartalom és a talajok kötöttsége, ezért nehezen, költségesen és megfontoltan művelhető. Kezdettől fogva növénytermesztéssel foglalkozunk bérelt területeken. Törekszünk az egyszerű vetésszerkezetre, általában kalászos gabonát és napraforgót termelünk. Ritkán előfordul kényszerből a kukorica és tudatosan a repce vetése is. Az utóbbi két évben nem vetettünk repcét sem, mert az augusztusi és szeptemberi szárazság miatt ki sem kelt. Helyette visszatértünk az őszi árpa termelésére. Talajainkat hosszú évek óta mulcsos műveléssel, szántás nélkül, csökkentett menetszámmal, mulcskultivátorra alapozva műveljük.

A csapadék és a hőmérséklet is szélsőséges, különösen az utóbbi 15-20 évben, hiszen folyamatosan nő az éves csapadék mennyisége és az átlag-, illetve a maximum-hőmérséklet, valamint a légköri, il--letve talajaszály. 1997-ig az éves csapadék mennyisége 400-600 mm között volt. 1998-tól nőtt az egyszerre és az egy-egy hónapban lehullott csapadék mennyisége, az éves mennyiség 400–1011 mm közötti. Az utóbbi időben az őszi búza termésátlaga 6,1-6,3 t/ha, a napraforgóé 3 t/ha, az őszi árpáé 7 t/ha, a repcéé 4-5 t/ha és a kukoricáé 5-10 t/ha.

 – Meglátása szerint háttérbe szorul a búza termesztése a magyar mezőgazdaságban?

 – Az utóbbi évtizedben országosan és nálunk is csökken az őszi búza vetésterülete. Mi is 100-200 hektárral csökkentettük folyamatosan, repcét, utóbb őszi árpát vetettünk helyette. Véleményem szerint a csökkenés elsődleges oka, hogy az őszi búzával kevés nyereség termelhető, néha veszteséges a termesztése. Alacsony az értékesítési ár, az utóbbi években 40-50 ezer Ft/tonna. Sokszor még a támogatás nagy része is elment a költségekre. A kívánatos ár tonnánként 55-60 ezer forint lenne.

 – Gazdaságuk vetésszerkezetében mekkora a szerepe az őszi búzának?

 – Mivel az adottságaink kalászos gabona termelésére alkalmasak, elsősorban őszi búzát termelünk. A jövedelmezősége alacsony volt az elmúlt évtizedben, bár tavaly óta áremelkedés tapasztalható, különösen idén. Az utóbbi időben váltottunk, bőtermő, magasabb fehérjetartalmú, 12,5-13,5%-os fajtákat vetünk. A takarmányipar keresi ezeket. Sajnos a kenyérgabona ára általában tonnánként maximum csak 1000-2000 forinttal magasabb.

 – Idén mennyi kenyérgabonát vetettek, és most, 2020 utolsó előtti napján milyenek a búzavetések?

 – 2020-ban az őszi búza vetésterülete 507 hektár volt, és mellette 133 hektár őszi árpa. Csak 5,5 t/ha volt a termésátlag amiatt, hogy az idén kettészakadt az időjárás a területünkön. Ahol 200 hektár búza és szinte az összes napraforgó volt, a 47 mm-es májusi csapadékból csak 5 mm esett le, emiatt a termésátlag 4,5-5 t/ha volt a csapadékos 6,5-7 t/ha-ral szemben. Sajnos a napraforgó ki sem kelt, csak a június eleji csapadékkal. Áprilisban viszont aszály volt, és 10 mm eső esett 25-30 °C hőmérséklet mellett. Óriási volt a kipárolgás, kiszáradt a talaj. A napraforgót csak novemberben sikerült betakarítani, nem érett be, ezért nem tudtuk az 510 hektárra tervezett búzát elvetni, csak 250 hektárt és 117 hektár őszi árpát. Az elvetett ősziek szépek, erősek.

 – A precíziós gazdálkodásra Magyarországon önök az elsők között tértek át. Jó döntés volt már a kétezres évek elején belevágni?

 – Elsőként kezdtük el a KITE-vel 2003-ban a precíziós gazdálkodást Magyarországon, de szinte az EU-ban is két WTS 9660-as kombájnnal, akkor hozamtérképezéssel. Azóta a teljes területünk hozamtérképezett. A John Deere-t is megelőzve a világon először üzemeltettük a két kombájnt párhuzamos nyomkövetővel az első évben. Egy-két éven belül áttértünk az automata kormányzásra. Minden traktorunk és kombájnunk John Deere. Minden munkát automata kormánnyal végzünk, még a kombájnürítést is. Nyomjelző nélkül vetünk, a vetőgép, a műtrágyaszóró és a permetezőgép GPS-vezérlésű, és a szakaszvezérlést is mindenhol alkalmazzuk. A műtrágyakiszórás és a vetés nem precíziós, nálunk egyelőre ez elvi kérdés. 2006 óta van komplex meteorológiai állomásunk.

Jó döntés volt a precíziós gazdálkodás bevezetése, mert ami a legfontosabb, az automata kormányzás nagyon kíméli a dolgozót, több figyelmet tud fordítani a munka minőségére, és nő a teljesítmény. Annyi a megtérülés a kormányzásnál, amennyi az átfedésmegtakarítás, általában 6-8%. Ez jelentkezik gázolajban, munkabérben és input anyagban is, és nincs túldozírozás sem. Az átfedés csak 2%, így a megtérülés folyamatos használat mellett maximum 2-3 év. Mindenkinek jó szívvel tudom ajánlani, de természetesen technikai felkészültséget igényel!

Kitekintő

Észak-Európában októberben kedvezett az időjárás a vetésnek, ugyanakkor Nyugat-Európában az esőzések lassították a munkát. Sok volt a csapadék délen is, ott viszont jót tett az eső az őszi vetéseknek – adta közre a NAIK AKI az Agrárpiaci Jelentések – Gabona és Ipari Növények XXIII. évfolyam, 18. számában, hivatkozva a Tallage francia piacelemző vállalat novemberi tájékoztatására.

Az Európai Unió búzaterületére vonatkozó előrejelzés szerint – az Egyesült Királysággal együtt – a 2021–2022. évi szezonban az egy évvel korábbit 9 százalékkal meghaladó, 24 millió hektárt valószínűsítenek a szakemberek (Tallage).

Az USA-ban a 2021-ben termést adó búza 46 százaléka volt jó/kiváló, 36 százaléka kielégítő állapotban 2020. november 29-én az agrár-minisztérium (USDA) tájékoztatása szerint.

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: búza, gabonatermesztés, gabona, őszi búza, kenyérgabona

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom