Károsítók a szántóföldön (4. rész) – Május – június eleje

Őszi kalászosok

Vörösrozsda rendkívüli fertőzése búzalevélen

A tavaszi időszakban az őszi kalászosokban folyamatos a kórokozók nyomása, ami sok mindentől, leginkább az évjárati hatásoktól, ezen belül a csapadékviszonyoktól függ. Potenciális kártételük miatt folyamatos kontroll és –  szükség szerint –  beavatkozás szükséges károkozásuk elkerülésére. Ez fokozottan igaz a zászlóslevélre, amelynek egészsége jelentősen befolyásolhatja a termés mennyiségét és minőségét.

Kalászfuzáriózis tünetei búzakalászon

A kalász fuzáriumos megbetegedése egyaránt jelenthet mennyiségi kiesést és minőségromlást. Elmaradó vagy rosszul elvégzett kalászvédelmi kezelés esetén már egy átlagos időjárású évjárat is hordozhat kockázatot. A fertőzés miatt esetenként kialakuló toxinfelhalmozódás (pl. DON) a termény felhasználását és értékesítését is jelentősen szűkíti, ezért a kalászvédelmi kezelésről felelős döntést kell hozni, azt nem szabad félvállról venni.

Gabonaszipolyok a búzakalászon

A gabonaszipolyok gyűjtőnév alatt valójában több szipolyfajt értünk. Egyes területeken egyedszámuk és így károkozásuk is jelentős lehet. Legfontosabb kártételük az, hogy rágásukkal kaput nyitnak egyes gombabetegségek számára az érőfélben lévő szemeken. Bár főként szegélykártevők, táblaszintű fertőzésük esetén indokolt lehet a védekezés ellenük.

Gabonapoloska kártételére utaló zászlós kalászok

A gabonapoloskák tipikus kártevői az őszi búzának. Kártételük jellegzetes tünete a „zászlós kalász”, amely a kalásztengelyen ejtett szúrás feletti kalászrész látványos elhalását jelöli. Ettől is fontosabb azonban a szemeket ért szúrása, ugyanis a „poloskaszúrt” szemek aránya fontos minőségi paraméter. Annak terményben megengedett mennyisége alig néhány százalék, de a javító minőségben egyáltalán nem is lehet belőle.

Stresszhatás miatti tömeges kalászelhalás

Az utóbbi évek mind gyakoribb tünete, amikor az őszi búza kalászainak vége kisebb-nagyobb részben elhal. Tömeges kialakulása elsősorban a kora tavaszi vízhiányhoz, esetleg erősebb kései fagyhoz, de mindenképpen erőteljes stresszhatáshoz kapcsolódik. Esetében tehát nem gombabetegségről, hanem élettani eredetű tünetről beszélünk. A jelenség nem összekeverendő a poloskakártétellel, ez a típusú kalászelhalás mindig nagyobb tömegben, foltszerűen vagy akár táblaszinten is jelentkezhet, szemben a négyzetméterenként általában 1-2 db-nál nem több zászlós kalásszal.

Őszi káposztarepce

Felnyíló repcebecő

A repcebecő felnyílása sokszor jelentős mennyiségi veszteséget okoz. Kialakulásának okai szerteágazóak, az lehet fajtatulajdonság is, azonban gyakrabban köthető növényvédelmi okokhoz. Egyes gombabetegségek, például a repcebecőrontó (alternária), vagy akár fómás fertőzés is okozhatják. A rovarkártevők esetében pedig a repcebecő-szúnyog és a repcebecő-ormányos lárvakártétele vezethet ilyen tünethez.

Napraforgó

Levéltetvek a napraforgón

Az időszak tipikus kártevői a levéltetvek, amelyek sok növényünkön, így kapásaink közül a napraforgón és cukorrépán is megjelenhetnek. Célzott védekezésre viszonylag ritkán van szükség velük szemben, azonban folyamatosan kontrollálni kell egyedszámuk alakulását. Keresésükkor elegendő a területen lévő katicabogarak számát figyelnünk, azok kiváló indikátorai a kártevő megjelenésének.

Napraforgó-peronoszpóra tünetei

Hűvösebb évjáratokban egyes hibridekben nagy számban jelenhetnek meg a napraforgó-peronoszpóra jellegzetes tünetei. A törpülő, rövidülő szártagú növények, amelyek levélfonákán az erek mentén ezüstös bevonat képződik, e kórokozó tüneteit mutatják. A probléma az esetek nagy többségében a vetőmagra vezethető vissza, ritkábban alakul ki a helyi peronoszpóra-rasszokkal szembeni rezisztencia hiánya miatt.

Gyomirtó szer fitotoxicitás tünetei napraforgón

A menetszám csökkentése miatt egyre gyakoribb, hogy a napraforgó gyomirtásánál egyszerre kerül kijuttatásra a tribenuron-metil hatóanyagú kétszikűek elleni, illetve valamely szelektív egyszikűirtó készítmény. Ezt a gyártói ajánlások kifejezetten nem támogatják, aminek oka, hogy komoly az állomány károsodásának veszélye. A fitotoxikus tünetek az enyhe „csalánlevelű” deformációtól az erős levéltorzuláson át egészen a tányérképzés elmaradásáig terjedhetnek, így érdemes inkább a két gyomirtást külön menetben elvégezni. Az imazamox hatóanyagnál az ilyen kombináció összeállítása életveszélyes, annak kijuttatása akár az állomány teljes megsemmisülésével is járhat.

Kukoricamoly jelenlétére utaló tünetek kukoricán

A nyár eleji időszakkal megkezdődik a kukorica lepkekártevőinek betelepedése a kukorica állományokba. A kukoricamoly első lárváinak tipikus, szabályos lyuggatását már gyakran találjuk meg ekkor a kukorica címerét körülölelő leveleken. De a gyapottok-bagolylepke itthon áttelelt egyedei is fel-fel repülnek már ilyenkor, sőt, akár az első hernyókat is megtalálhatjuk a címerkezdeményen. Mindkét kártevő esetében igaz, hogy betelepedésüket, majd rajzásukat figyelemmel kell kísérni, mert igazán hatékony védekezés csak pontos időzítéssel elvégzett kezeléssel érhető el.