Malagrow

A szomszéd kertje tényleg 
zöldebb?

Malagrow-konferencia Nyíregyházán, lengyel előadók részvételével

Február 20-án Nyíregyházán tartott szakmai tanácskozást a Malagrow Kft., a hazai biostimulátor-piac meghatározó szereplője. A szervezők azt a célt tűzték maguk elé, hogy a hazai gyümölcs- és zöldségtermesztők számára egy kis kitekintési lehetőséget adjanak határainkon túlra.

Meghívott előadóik segítségével a lengyel almatermesztők, illetve az ottani zöldségágazat problémáiba, a problémák okaiba, a lehetséges megoldásokba, jövőbeni elképzelésekbe pillanthattak be a kon­­­­ferencia résztvevői. Az előadásokból és a számos kérdésre adott válaszokból kitűnik, hogy a hazai zöldség- és gyü­mölcs­ágazatot sújtó problémák, ellentmondások jelentős része Lengyelországban is jelen van. A megoldások keresése közben tehát nem árt néha egy-egy pillantást vetni a környező országokra is.

A jövő biostimulátorai

Malatinszki GyMalatinszki György ügyvezető

 

A Malagrow Kft. képviseletében Malatinszki György ügyvezető igazgató köszöntötte a konferencia vendégeit. A Valagro termékeit a hazai piacon már hosszú ideje képviselő cég életéből Malatinszki úr egy fontos mérföldkőre hívta fel a figyelmet: a Malagrow Kft. tavaly nemzetközi vizekre lépett azáltal, hogy 2019-től Romániában és Szlovákiában is forgalmazza a Valagro termékeit.

 

 

Jean Francois DucretJean-Francois Ducret  a Valagro közép-európai kereskedelmi vezetője

 

A Valagro részéről Jean-Francois Ducret közép-európai kereskedelmi vezető osztott meg néhány információt a cégénél folyó fejlesztésekről. A Valagro a világ ve­­­zető biostimulátor-gyártója, mely egyedi, saját megoldásokat fejleszt. A jövő problémáira keresik a választ, mint a vízhiány, ami már az EU egyes térségeiben (például Spanyolország, Dél-Franciaország) súlyos kérdéssé vált. A mezőgazdaságnak meg kell tanulnia egységnyi vízzel minél nagyobb biomasszát előállítani. Ebben segítenek a Valagro legújabb biostimulátor termékei, melyek a genetikai megközelítésen alapuló Geapower technológián alapulnak. E biostimulátorok különlegessége, hogy a génaktivitás mérésével pontosan megállapítható egy-egy összetevő hatása a növényre, így a termékek célzottan állíthatók össze, a legjobb hatékonyság érdekében.

A lengyel alma

Robert SasRobert Sas  IPSAD-munkatárs

 

Az európai almapiac egyik meghatározó szereplője Lengyelország (a jelenlegi termőterület 150 ezer hektár), így az ottani tendenciák, problémák és megoldások a hazai almaágazatra is kihatnak. Ezekbe Robert Sas, a gyümölcstermesztők számára szaktanácsadást, laborvizsgálatokat végző és minőségbiztosítási rendszereket kiépítő IPSAD (Instytut Praktycznego Sadownictwa) munkatársa adott betekintést.

Sas úr hangsúlyozta: a gazdálkodóknak változó környezetben kell helytállniuk. Változik az éghajlat, és a melegebb, szárazabb nyarak Lengyelországban is felértékelik az öntözés szerepét, de ezt a gazdák jó része csak drágán, fúrt kutakból tudja megvalósítani. Másrészt a növényvédelemben is új helyzetet teremt, új károsítók megjelenésével, egyes növényvédelmi problémák súlyosbodásával.

Változik a piac. Az európai, ezen belül a lengyel almapiac is szűkül: Lengyelországban évente 15 ezer tonnával csökken az almafogyasztás. (Más országokhoz viszonyítva Lengyelországban így is nagy az egy főre eső almafogyasztás, aminek 90%-át hazai termelésű alma teszi ki.) A fogyasztás megtorpanása részben de­mográfiai okokra vezethető vissza, másrészt az alma versenytársainak számító citrusfélék és bogyósok növekvő népszerűségével. (A bogyósok termesztésében egyébként szintén Európa élvonalába tartozik Lengyelország.) A bogyósok és citrusfélék térnyerésének kedvez az áruházláncok üzletpolitikája, aminek következtében szezonális árukból folyamatosan elérhetőkké váltak. Ugyanakkor ezek a multinacionális cégek „mostohán” kezelik az almát: minimális beszerzési árra, nagy árrésre törekednek, amit gyengébb minőségű gyümölccsel elégítenek ki, ráadásul ennek a tárolása, kezelése sem mindig felel meg a mai vásárlói igényeknek.

A szűkülő európai piac mellett azonban oda kell figyelni a világ más részeire is – hangsúlyozta Sas úr. A növekvő népességű afrikai és délkelet-ázsiai térségek az európai alma potenciális piacai lehetnek. Itt jelenleg a piros és nagyon édes fajták iránt mutatkozik igény, amelyeknek ráadásul jól kell bírniuk a hosszú szállítást. A nagyobb volumenben termelt fajták közül a gála megfelel ezeknek az igényeknek.

A fajtakérdéssel kapcsolatban Robert Sas elmondta: világviszonylatban – és ez Lengyelországra is igaz – az utóbbi évtizedek meghatározó fajtái a Golden Delicious és a Red Delicious, azonban a részarányuk visszaesést mutat, míg a gála mennyisége folyamatosan nő.

A fajtaválasztás az egyik kulcs az új piacokra való belépéshez, így ezt kardinális kérdésként kezelik hazájában. Emellett azonban strukturális kérdésekről is szót ejtett az előadó, ami az almatermesztők versenyképességét alapvetően meghatározza. Lengyelországban az ezredforduló óta folyamatosan nő a megtermelt alma mennyisége, ennek azonban a fele olcsóbban értékesíthető léalma, és a megtermelt mennyiség is nagyon ingadozó. Az eredményes gazdálkodás érdekében növelni kell a minőségi alma arányát, amihez korszerű termesztéstechnológiára van szükség. A termelők egy része természetesen léalmában is gondolkodhat – mondta Sas úr –, de ahhoz nagy termőképességű, gépi metszésre és gépi szedésre alkalmas fajtákat kell választani, hogy a drága és nehezen hozzáférhető munkaerőt ki lehessen váltani.

Az elmúlt két évtized növekvő lengyel almatermelése egyúttal problémákat is szült – jegyezte meg az előadó. A beruházások jórészt 50%-os intenzitású támogatásokon alapultak, amit sokan meggondolatlanul vettek igénybe. Számos almatermelő az önrészt hitelekből teremtette elő, így a lengyel almatermesztők között nagyarányú az eladósodottság, másrészt piackutatás, a piacépítés nélkül vágtak bele vagy bővítették a termelést, ami túltermeléshez vezetett.

Kihívások a lengyel zöldségtermesztésben

Piotr BorczyiskiPiotr Borczynski, a KPODR-munkatárs

 

A lengyelországi zöldségtermesztés helyzetéről adott áttekintést Piotr Borczynski, a KPODR (Kujawsko-Pomorski Ośrodek Doradztwa Rolniczgo) mezőgazdasági tanácsadó központ munkatársa, a para­di­csom, a karfiol, a brokkoli, valamint a hagy­­­­­­ma példáján.

 

 

Paradicsom

A paradicsom esetében a fő termesztési irányok a sűrítménygyártók és a mélyhűtőipar kiszolgálása, emellett megjelent az egész gyümölcsök konzervként való tartósítása is. Utóbbi két esetben a felvásárlók elvárása a kézi szedés, amit egyelőre megpróbálnak teljesíteni a termelők, de egyre súlyosabb a munkaerőhiány. Ezzel szemben a konzerv és fagyasztásra szánt paradicsom ára 60-80 grosz/kg (1 zlotyi = 100 grosz) között stagnál évek óta. A sűrítményként felhasznált paradicsom ára 35-50 grosz, így itt már gépi betakarítás jellemző, illetve a paradicsomtermesztés koncentrálódása.

A jellemző termésátlagok 50-70 t/ha közé esnek – a termelés körülbelül 50 t/ha felett gazdaságos. A lengyel paradicsomtermesztés egyik veszélyeztető tényezője az ellenőrizetlen paradicsomsűrítmény-behozatal, aminek a forrása korábban Kína volt, most elsősorban Ukrajna. Az Ukrajnából vámmentesen az EU-ba szállított sűrítmény meghatározó része Lengyelországban köt ki.

Karfiol és brokkoli

A karfiol és a brokkoli főleg feldolgozóüzemekbe kerül, és a két növény közül a brokkoli részarányának növekedése látható.

A termesztés általános problémája, hogy a követelmények és a felvásárlási árak nem növelik a termesztési kedvet, így a feldolgozóüzemek az alapanyag egy részét nagy távolságból szerzik be. Egy-egy gazdaság kis mérete miatt a megfelelő tárolásra nincs lehetőségük, így a hosszabb szállítás alatt gyors minőségromlás jellemző. A karfiol- és brokkolitermesztőket a melegebb, szárazabb nyarak következtében újabb növényvédelmi problémák is sújtják, mint a liszteskék, káposztamoly, alternáriás betegségek.

Hagyma

A hagyma – viszonylagos jó gépesíthetősége miatt – egyre népszerűbb a zöldségtermesztő gazdák körében. A termőterület növekedése sok helyen a megfelelő vetésváltás elmaradását okozza, ami máris számos talajeredetű növényvédelmi problémát okoz. Ezenfelül a melegebb nyarak velejárójaként a tripszek (főleg dohánytripsz), fuzáriumos betegség egyre jelentősebbé válnak. Általában a nagyobb gazdaságok vannak birtoká­ban azoknak a szakmai ismereteknek, technikai felszereltségnek, amelyek a hagymatermesztést nyereségessé tehetik.

A friss fogyasztásra termelt hagyma elsődleges felvásárlói a szupermarketek, ezeket folyamatosan, állandó minőséggel kell kiszolgálni. Ugyanakkor a termésingadozások, az egyes problémák elhárításához szükséges többletkiadások miatt megnövekedett fajlagos költségeket a termelők nem tudják érvényesíteni az átvételi árban.

A zöldségágazat kihívásai között Borczynski úr kitért a hatóanyag-kivonásokra is, ami a növényvédő szerekben egyébként sem bővelkedő kultúrák védelmét még nehezebbé teszi. Ellentmondásként megjegyezte, az unióban már betiltott peszticidek a világ más részein még használhatók, és a velük kezelt termékek az európai boltok polcain ugyanúgy megjelennek, mint az ezek felhasználása nélkül termelt zöldségek.

Az európai almapiac szűkül, de a növekvő népességű afrikai és délkelet-ázsiai térségek potenciális piacot jelenthetnek.

Tags: biostimulátor, gyümölcs, zöldség, konferencia, Valagro, Malagrow Kft.

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom