kukorica

Mit adott a szántóföld 2019-ben?

A hazai növénytermesztés eredményei, fejlesztési lehetőségek

Szántóföldi növénytermesztésünk fokozatosan, folyamatosan fejlődik. A fejlődést két tényezőnek tudhatjuk be: az egyre korszerűbb biológiai alapoknak és az agrotechnikai tényezők racionalizálásának. Ami viszont a fejlődés ütemét nagymértékben lassítja, az a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek, amelyek nemcsak terméscsökkenést okozhatnak, hanem nagymértékben mérséklik a termésbiztonságot.

A fejlődést, a főbb szántóföldi növények termésnövekedését akkor érzékelhetjük, ha időtávlatban elemezzük. Debrecen térségében 565,3 mm a csapadék 30 éves átlaga. Az elmúlt 28 évben 62%-ra nőtt az aszályos évjáratok és 38%-ra csökkent az átlagos évjáratok aránya. 28 év alatt az amúgy is száraz, kontinentális éghajlatunkon 875 mm csapadék esett ki, ami összességében másfél év csapadékának felel meg (1. ábra).

szantofolddiagr1

A termésbiztonság tényezői

Új helyzetet jelent, hogy az utóbbi hét évtizedben jelentősen átalakult a vetésszerkezet, ha csak 1970-hez viszonyítom, akkor is például a gyökgumós növények aránya 5%-ról 1%-ra csökkent, a pillangós virágú szálastakarmányoké 12%-ról 6%-ra esett, az olajnövények vetésszerkezeti aránya viszont 3%-ról 26%-ra nőtt. Összességében csökkent a termesztett növényfajok száma (diverzitása), ami a korszerű vetésváltást is akadályozza.

A túlságosan leegyszerűsített vetésszerkezet a klímaváltozás miatt is veszélyes lehet. Vannak melegigényes növények, mint például a kukorica, szója, bab, napraforgó, és hagyományosan termesztenek hazánkban csak mérsékelten meleg, inkább hűvösebb csapadékos éghajlatot igénylő növényeket, mint például a tavaszi árpa, borsó, burgonya stb. Ezek a növények eltérő módon reagálnak a klímaváltozásra, és nemcsak a termésmennyiséget, hanem a -minőséget illetően is. Emiatt nagyobb teret kell biztosítani az alternatív növényeknek, például köles, szegletes lednek, silócirok, baltacím stb.

Az öntözött területek aránya a fejlesztés sokszori beharangozása ellenére sem változik, maximum a szántók 2%-át öntözik, a vízjogilag engedélyezett területeknek pedig még az 50%-át sem. Természetesen az öntözés költséges agrotechnikai beavatkozás, de a termesztés biztonságát garantálhatja. További gondot jelent, hogy az utóbbi évtizedekben 200 ezer hektárral csökkent a szántóterület, és már csak 4,3 millió hektárra tehető, ráadásul általában a legjobb, legtermékenyebb talajok aránya válik kisebbé.Tovább kell korszerűsíteni a talaj ellátottságához és a növények igényéhez igazodó, harmonikus tápanyag-gazdálkodást, mert a megfelelő tápanyagellátás képes javítani a növény vízhasznosító képességét is. A jövőben kiemelkedő jelentősége lesz a precíziós termesztéstechnológiának és a hatékony, integrált növényvédelemnek.

Termésátlagok az elmúlt évben

űNapjainkban korszerű vegyszerek széles választéka áll rendelkezésre a termelők számára a kártevők, kórokozók és gyomok elleni védekezésben. Természetesen az egész termesztési folyamat a jó alkalmazkodóképességű, könnyen adaptálható növényfaj/hibrid megválasztásával kezdődik.

Mint már említettem, 2019. év időjárása rendkívül szélsőséges, kedvezőtlen volt. Ennek ellenére összességében közepes eredményeket értünk el (1. táblázat).
Az őszi búza és a kukorica vetésterülete az utóbbi években egymillió hektár alá csökkent, az őszi búza országos termésátlaga 5,25 t/ha, de a minőség is csak közepes volt. A termelők sok esetben gyengébb minőségű, de jobb termőképességű fajtát választanak, mert a minőségi felár csekély, nem pótolja a javító minőségű fajták valamivel kisebb termőképességéből adódó bevételkiesést.

szantofoldtabl

Az árukukorica országos termésátlaga az utóbbi években már 8 t/ha fölötti, 2019-ben 8,05 t/ha. Kiemelkedőnek tekinthető, hogy a napraforgó hektáronkénti termésátlaga 3,01 tonna.

A klímaváltozásban az őszi árpának nőni fog a jelentősége, hiszen a búzához viszonyítva is szerényebb a talajigénye. Már június második felében betakarítható, így elkerüli a júliusi csapadékhiányt, a hőségnapok növekedését és ezután, ha öntözési lehetőség rendelkezésre áll, még másodvetést is alkalmazhatunk. 2019-ben az országos termésátlaga 5,48 t/ha volt, így megelőzte az őszi búza termésátlagát.

Viszont nagy probléma van a gyökgumósok közül a burgonyával, melynek annyira csökkent a vetésterülete, hogy a hazai önellátást sem tudjuk biztosítani. Kétségtelen, hogy sok kórokozója, kártevője van, és még az élettani betegségek is jelentősek. Viszonylag magas a termesztési költsége, ami főleg az anyagköltségből áll (vetőgumó, növényvédelem stb.). A burgonyaágazat kormányzati beavatkozásra szorul, hiszen jelenleg sok a probléma (kevés a felújított vetőgumó a fajtákból, kevés a korszerű tárolási lehetőség, az értékesítése pedig hektikus).

Mindegyik szántóföldi növényre érvényes, hogy a korszerű fajták/hibridek korszerű agrotechnikát igényelnek. Az agrotechnikát mindig a növény igényének optimális időben és jó minőségben kell elvégezni. Meg kell őrizni a talajok termékenységét, a talajnedvesség megőrzésével és szervesanyag-pótlással fokozni kell a talajok mikrobiális tevékenységét.

Van remény a fejlődésre

A fenntartható, fejleszthető növénytermesztésre a kedvezőtlen klimatikus viszonyok mellett is reményt ad, hogy néhány szántóföldi növényünk országos termésátlaga milyen mértékben tudott növekedni az elmúlt közel hét évtizedben (2. ábra).

szantofoldtdiagr2

Természetesen az ábrákon érzékelhető termésnövekedésnek nagyon sok összetevője van, de döntőek voltak a korszerű biológiai alapok (hibridek), melyek esetében kiemelkedően nagy a heterózishatás, ebből eredően a termőképesség. Törekedni kell a kedvező elővetemény megválasztására, a víztakarékos talajművelésre, ahol az eke háttérbe szorul, és a lazító eszközök kerülnek elsősorban alkalmazásra. Persze erre a célra megfelelő eszközökre van szükség. Bizonyított, hogy a lazításos alapművelésnél következik be a legkisebb a talajnedvesség-veszteség. Továbbá a jövőben még nagyobb forrást kell a kormánynak biztosítania az öntözéses gazdálkodásra, az öntözés fejlesztésére.

 

Dr. Sárvári Mihály egyetemi tanár
DE MÉK Növénytudományi Intézet

Havris Nikolett mezőgazdasági mérnök

Tags: növénytermesztés, napraforgó, repce, búza, kukorica, őszi búza, szántóföld

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom