Miért vessünk fémzárolt vetőmagot?

A termés minőségében és mennyiségében is megtérül a befektetés

Első ránézésre drágább lehet, ha egy gazda minden évben minősített, fémzárolt vetőmagot vásárol, ezért ezt sokan megkerülik, és éveken keresztül inkább a saját termésüket vetik újra. Ha azonban jobban belegondolunk, egyáltalán nem biztos, hogy ez az olcsóbb megoldás, hiszen az éveken át történő újravetés számos veszélyt rejteget, a termés minőségének romlásától kezdve a gyomok és a különféle kórokozók megjelenéséig.

A nem fémzárolt, az árutermesztésből meghagyott és visszavetett mag használata többlet-munkaráfordítást és minőségvesztést, az ismeretlen vetőmagminőség okozta megnövelt magmennyiség miatt pedig többletköltséget jelent. A visszavetett magban előforduló kórokozók és gyommagvak miatt ezenkívül megemelkedett növényvédelmi kockázat és további pluszköltségek jelentkeznek – figyelmeztetett már 2017-es közleményében is a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A hivatal kiemelte: a kalászos fajoknál a 2000-es évek közepéig nem volt probléma a fémzárolt vetőmagok alkalmazásával, 2013 őszére azonban az őszi búza vetőmag-felújítási aránya már alig érte el a 25 százalékot. Csehországban ugyanez az arány 62 százalék, Franciaországban és Nagy-Britanniában 55 százalék, Olaszországban pedig 50 százalék volt. A csökkenés egyik lehetséges oka, hogy az Európai Unióba történő 2004-es be­­lépéskor megszűnt a 40 százalékos, ve­­tőmag-felújításhoz kötött támogatá­si előírás, így a gazdákat már semmi nem motiválta arra, hogy ne az általuk ol­­csóbbnak gondolt saját vetőmag-visszavetést válasszák. (Ez utóbbi gyakorlat az ajánlások szerint legfeljebb két éven át alkalmazható anélkül, hogy a termésben minőségveszteség lépne fel.)

Szerző: AgrárUnió