kalászos

Innovációban az élen

Országos kalászos szakmai nap és fajtabemutató Martonvásáron

A gazdák aktív érdeklődése mellett zajlott Martonvásáron 
az idei országos kalászos szakmai nap és fajtabemutató, az idén innovációs díjjal kitüntetett Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet (MTA ATK MGI) szakmai vezetésével. A hagyományokhoz híven szakmai előadások és táblaszemle várta a rendezvény résztvevőit.

Az elmúlt időszakban a martonvásári búzafajták új generációja jött létre, melynek tagjaiban a kiváló termőképesség jó malomipari minőséggel és kiemelkedő szintű alkalmazkodóképességgel párosul. Ezt az eredményt a közelmúltban a Magyar Innovációs Szövetség is díjazta, és az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kapta a 2018. évi Agrár Innovációs Díjat. A kutatóbázis az „Innováció a hazai búzatermesztésben: új típusú bőtermő hazai búzafajták” című pályázata alapján érdemelte ki az elismerést, amelyet idén tavasszal vehetett át az intézet főigazgatója. Az innovációs tevékenység hatására sikerült a gazdák érdeklődését növelni a hazai nemesítésű búzafajták iránt. 
Az in­­­novációs díj pályázatában az új búzageneráció három tagja, a hazánkban legnagyobb területen vetett Mv Nádor, valamint az Mv Ménrót és az Mv Nemere szerepelt. E búzafajták Magyarországon és a környező államokban gazdaságosan és biztonságosan termeszthetők, terményük hazai és külpiacokon egyaránt jól értékesíthető.

Jövőbe mutató kutatások

A szakmai nap Veisz Ottó intézetigazgató, tudományos tanácsadó megnyitóbeszédével kezdődött, amelyben beszámolt az intézettel kapcsolatos fejlesztésekről. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában 9,8 milliárd forintos beruházással épül meg az új Agrárinnovációs Centrum. A központban egyebek mellett a klímaváltozás miatt szükségessé vált kutatásokat végeznek, így például az időjárás változásainak ellenállóbb vagy az extrém körülményekhez jobban alkalmazkodó növényeket nemesítenek, valamint a klí­maváltozás nyomán Magyarországon újonnan megjelent kórokozófajokat is vizsgálnak majd. A fejlesztés részét képezi egy 3 milliárd forintos, infrastruktúra-megújítást szolgáló támogatás. Ez lehetővé teszi a növények alkalmazkodóképességének tanulmányozását a teljes növény szintjétől a sejt- és molekuláris szintekig. Vizsgálhatóvá válnak a növények extrém környezeti hatásokra adott anyagcsere-, illetve génaktivációs válaszai.

Ezt követően a búzatermesztés versenyképességének alakulásáról hallhattak előadást a vendégek. Petőházi Tamás, 
a GOSZ elnöke arról is beszélt, hogy várakozás övezi az újonnan felálló uniós parlamentet, ahol köztudottan megerősödtek a zöldek, ami nem feltétlenül kedvező 
a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztők számára. Az elnök szerint ugyanis sok ügyben, így a növényvédőszer-engedélyeztetésben is elsősorban nem szakmai, hanem politikai befolyás alapján születnek meg a döntések.

Vízerózió, vízmegőrzés

Az elméleti áttekintést gyakorlati ismeretek követték: Sümegi Zsolt szaktanácsadó a termelő szemével vette át a technológia alapkérdéseit. Felhívta a figyelmet többek között a csepperózió jelenségére, amely felelős talajaink jó részének leromlásáért. Ha a csapadék cseppjei száraz talajfelszínt nedvesítenek be, a hirtelen nedvesedés hatására a talajmorzsák robbanásszerűen esnek szét apróbb részekre. A csepperózió másik formája az esőcseppek mechanikai ütő hatására vezethető vissza: heves záporok idején a nagy energiával érkező cseppek a talajfelszín pépes részeit szétfröccsentik. A szakember előadásában szó volt az oldódás, kimosódás folyamatairól, illetve az előadó hangsúlyozta a megfelelő talajélet fontosságát. A vízmegőrzés kapcsán beszélt az okszerű hengerezésről, és szerinte a magyar mezőgazdaságban még óriási lehetőségek vannak a mulcshagyó művelésben. A zöldtrágyával, takarónövényekkel a gazdálkodó kezében van az eszköz, hogy biológiai, kémiai és fizikai védelmet adjon a talajnak.

Fókuszban a martonvásári fajták

A hagyományokhoz híven idén is terítékre kerültek a martonvásári kalászosgabona-nemesítés legújabb eredményei Vida Gyula tudományos osztályvezető tolmácsolásában. Továbbra is toronymagasan kiemelkedik a hazai őszibúza-szegmensben az Mv Nádor. A vetőmag-szaporításban a 189 búzafajta között ez egymaga a termőterületek 14 százalékát foglalja el, az elmúlt évek legszélesebb körben termesztett búzafajtája Magyarországon. Az Mv Nádor a martonvásári őszibúza-fajtakör zászlóshajójaként 10 t/ha feletti rekordtermés elérésére képes, jó sütőipari minőséggel kombinálva. Termésbiztonságához koraisága, kiváló hidegtűrése és betegség-ellenállósága is hozzájárul. 
Az Mv Nádor sikere nem maradt Magyarország határain belül: több országban be­­jelentették állami minősítésre. Az Eu­­rópai Unión belül Romániában, Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában is termesztik. Zárásként Marton L. Csaba tudományos osztályvezető a kukoricanemesítés új eredményeit ismertette röviden, hiszen a kukoricának külön napot szentelnek Martonvásárban, amire szeptember első hetében kerül majd sor.

A szakmai napot a szántóföldi bemuta­tók tették teljessé, amelyek során Vida Gyu­­la mellett Árendás Tamás tudományos főmunkatárs, illetve Oross Dénes, az Elit­­mag Kft. ügyvezető igazgatója kalauzol­ta az érdeklődőket. Az Elitmag Kft. termékköre az elmúlt 25 évben folyamatosan bő­­vült egyrészt a martonvásári növénynemesítői munka, másrészt a piaci igényekhez igazodó honosítási tevékenység eredményeként. E kettős fejlesztés nyomán 
a kezdeti búza-, árpa-, tritikálé-, durum- és rozsfajták őszi és tavaszi vetésű életformái mellett a zab- és a tönkölyfajták, valamint az utóbbi években a szárazborsók és a takarmányborsók is szerepelnek 
a port­­fólióban.

 

Szerző: AgrárUnió

Tags: kalászos, fajtabemutató, Martonvásár, szakmai nap , szántóföldi bemuta­tó

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom