Innovációban az élen

Az elmúlt időszakban a martonvásári búzafajták új generációja jött létre, melynek tagjaiban a kiváló termőképesség jó malomipari minőséggel és kiemelkedő szintű alkalmazkodóképességgel párosul. Ezt az eredményt a közelmúltban a Magyar Innovációs Szövetség is díjazta, és az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kapta a 2018. évi Agrár Innovációs Díjat. A kutatóbázis az „Innováció a hazai búzatermesztésben: új típusú bőtermő hazai búzafajták” című pályázata alapján érdemelte ki az elismerést, amelyet idén tavasszal vehetett át az intézet főigazgatója. Az innovációs tevékenység hatására sikerült a gazdák érdeklődését növelni a hazai nemesítésű búzafajták iránt. 
Az in­­­novációs díj pályázatában az új búzageneráció három tagja, a hazánkban legnagyobb területen vetett Mv Nádor, valamint az Mv Ménrót és az Mv Nemere szerepelt. E búzafajták Magyarországon és a környező államokban gazdaságosan és biztonságosan termeszthetők, terményük hazai és külpiacokon egyaránt jól értékesíthető.

Jövőbe mutató kutatások

A szakmai nap Veisz Ottó intézetigazgató, tudományos tanácsadó megnyitóbeszédével kezdődött, amelyben beszámolt az intézettel kapcsolatos fejlesztésekről. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjában 9,8 milliárd forintos beruházással épül meg az új Agrárinnovációs Centrum. A központban egyebek mellett a klímaváltozás miatt szükségessé vált kutatásokat végeznek, így például az időjárás változásainak ellenállóbb vagy az extrém körülményekhez jobban alkalmazkodó növényeket nemesítenek, valamint a klí­maváltozás nyomán Magyarországon újonnan megjelent kórokozófajokat is vizsgálnak majd. A fejlesztés részét képezi egy 3 milliárd forintos, infrastruktúra-megújítást szolgáló támogatás. Ez lehetővé teszi a növények alkalmazkodóképességének tanulmányozását a teljes növény szintjétől a sejt- és molekuláris szintekig. Vizsgálhatóvá válnak a növények extrém környezeti hatásokra adott anyagcsere-, illetve génaktivációs válaszai.

Ezt követően a búzatermesztés versenyképességének alakulásáról hallhattak előadást a vendégek. Petőházi Tamás, 
a GOSZ elnöke arról is beszélt, hogy várakozás övezi az újonnan felálló uniós parlamentet, ahol köztudottan megerősödtek a zöldek, ami nem feltétlenül kedvező 
a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztők számára. Az elnök szerint ugyanis sok ügyben, így a növényvédőszer-engedélyeztetésben is elsősorban nem szakmai, hanem politikai befolyás alapján születnek meg a döntések.

Vízerózió, vízmegőrzés

Az elméleti áttekintést gyakorlati ismeretek követték: Sümegi Zsolt szaktanácsadó a termelő szemével vette át a technológia alapkérdéseit. Felhívta a figyelmet többek között a csepperózió jelenségére, amely felelős talajaink jó részének leromlásáért. Ha a csapadék cseppjei száraz talajfelszínt nedvesítenek be, a hirtelen nedvesedés hatására a talajmorzsák robbanásszerűen esnek szét apróbb részekre. A csepperózió másik formája az esőcseppek mechanikai ütő hatására vezethető vissza: heves záporok idején a nagy energiával érkező cseppek a talajfelszín pépes részeit szétfröccsentik. A szakember előadásában szó volt az oldódás, kimosódás folyamatairól, illetve az előadó hangsúlyozta a megfelelő talajélet fontosságát. A vízmegőrzés kapcsán beszélt az okszerű hengerezésről, és szerinte a magyar mezőgazdaságban még óriási lehetőségek vannak a mulcshagyó művelésben. A zöldtrágyával, takarónövényekkel a gazdálkodó kezében van az eszköz, hogy biológiai, kémiai és fizikai védelmet adjon a talajnak.

Fókuszban a martonvásári fajták

A hagyományokhoz híven idén is terítékre kerültek a martonvásári kalászosgabona-nemesítés legújabb eredményei Vida Gyula tudományos osztályvezető tolmácsolásában. Továbbra is toronymagasan kiemelkedik a hazai őszibúza-szegmensben az Mv Nádor. A vetőmag-szaporításban a 189 búzafajta között ez egymaga a termőterületek 14 százalékát foglalja el, az elmúlt évek legszélesebb körben termesztett búzafajtája Magyarországon. Az Mv Nádor a martonvásári őszibúza-fajtakör zászlóshajójaként 10 t/ha feletti rekordtermés elérésére képes, jó sütőipari minőséggel kombinálva. Termésbiztonságához koraisága, kiváló hidegtűrése és betegség-ellenállósága is hozzájárul. 
Az Mv Nádor sikere nem maradt Magyarország határain belül: több országban be­­jelentették állami minősítésre. Az Eu­­rópai Unión belül Romániában, Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában is termesztik. Zárásként Marton L. Csaba tudományos osztályvezető a kukoricanemesítés új eredményeit ismertette röviden, hiszen a kukoricának külön napot szentelnek Martonvásárban, amire szeptember első hetében kerül majd sor.

A szakmai napot a szántóföldi bemuta­tók tették teljessé, amelyek során Vida Gyu­­la mellett Árendás Tamás tudományos főmunkatárs, illetve Oross Dénes, az Elit­­mag Kft. ügyvezető igazgatója kalauzol­ta az érdeklődőket. Az Elitmag Kft. termékköre az elmúlt 25 évben folyamatosan bő­­vült egyrészt a martonvásári növénynemesítői munka, másrészt a piaci igényekhez igazodó honosítási tevékenység eredményeként. E kettős fejlesztés nyomán 
a kezdeti búza-, árpa-, tritikálé-, durum- és rozsfajták őszi és tavaszi vetésű életformái mellett a zab- és a tönkölyfajták, valamint az utóbbi években a szárazborsók és a takarmányborsók is szerepelnek 
a port­­fólióban.

Szerző: AgrárUnió