TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 90.220,68 Ft (tonna)

Napraforgómag: 211.990,54 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 83.714,60 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 85.148,95 Ft (tonna)

Repcemag: 217.271,85 Ft (tonna)

Full-fat szója: 207.804,24 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 619 Ft

Benzin ára: 600 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 399,99

USD: 368,55

CHF: 416,63

GBP: 476,46

Hirdetés

Fókuszban a szója – Cél a 120 ezer hektáros vetésterület

Növénytermesztés - 2016.01.15

A szójatermesztés tapasztalatairól és jövőbeni lehetőségeiről tartottak tanácskozást november 17-én a Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác Termében.  A konferencián bejelentették a Magyar Szója Egyesület megalakulását is.

szója A FAO adatai szerint a szója termesztése az utóbbi ötven évben a világon megnégyszereződött, a vetésterület nagysága 2010-ig meghaladta a 100 millió hektárt. 2015-től Magyarországon is ösztönözik a fehérjenövény-termelést: 2020-ig több mint 80 millió eurót, évi 13,5 millió eurót biztosít a kormány a területalapú támogatásokon felül, ez 2015-ben hektáronként 168 eurót jelentett a szemes és 110 eurót a szálas fehérjenövényekhez. Ennek eredményeként a tavalyi 40-42 ezer hektáros szója-vetésterület idén 72,2 ezer hektárra nőtt, és a november végi adatok szerint országosan 142,6 ezer tonnát takarítottak be belőle.
A Magyar Szója Nonprofit Kft. által szervezett tanácskozást dr. Bódis László moderálta. Elsőként az agrártárca képviseletében Gergely Márta Julianna beszélt arról, hogy a minisztérium kiemelt célja a GMO-mentes szója termesztésének támogatása, valamint hogy 2020-ra a vetésterület 120 ezer hektárra növekedjen.
Dr. Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke szerint is a vetésszerkezetben növekednie kellene a fehérjenövények arányának. A sikeres szójatermesztésnek jó néhány buktatója van, mivel rendkívül tudásintenzív növény. Kulcsfontosságú lenne az öntözött területek nagyságának növelése, amire a Vidékfejlesztési Program forrást is biztosít. Az MVH elnöke beszámolt az idei évi ellenőrzési tapasztalatairól, valamint a leggyakoribb hiányosságokról, amelyek miatt a támogatási igényeket elutasították.
Magyarország alkalmas lenne rá, hogy akár a jelenlegi terület (a szántóterület 3,4 százaléka) dupláján termeljen szóját – mondta Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgató-helyettese –, ám az 1,86 tonna/hektár termésátlag európai szinten alacsony. A világ vezető szójatermelőinél a termőterület 85-99 százalékán génmódosított növényt termesztenek, Európában és Magyarországon ezért fokozódó kereslet mutatkozik a GMO-mentes szója iránt.
Érdiné dr. Szekeres Rozália, az FM Természetmegőrzési Főosztályának vezetője a GMO-mentes jelölés helyzetéről szólt, és beszámolt arról is, hogy elfogadás előtt van a jogszabály, amely a hazai takarmányok és élelmiszer-ipari termékek jelölését tenné lehetővé. Régiónkban már több pozitív példa is akad a jelölések hasznosságára: például a Duna Szója Egyesület (Donau Soja Verein) védjegyrendszere, amelyet Marija Kalentic, szövetség kelet-európai vezetője ismertetett.
A Donau Soja osztrák kezdeményezésre létrejött közhasznú, független egyesület, amely civilszervezetekből, politikai szervezetekből és gazdálkodókból áll.  A tagok a termelési lánc minden szakaszát képviselik. Az egyesület támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja a tengerentúli szójaimport-függőség felszámolása. A Donau Soja a GMO-mentes és eredetmegjelöléssel ellátott, minőségi szóját képviseli a Duna-régióban és körülbelül 200 tagot számlál Európában, célja a sikeres szójatermesztés feltételeinek javítása, és a szójaimport csökkentésére törekszik. A fokozódó érdeklődés miatt hozták létre az Európai Szója védjegyet, amely azt tanúsítja, hogy a termék európai eredetű és GMO-mentes.
Dr. Balikó Sándor, a Magyar Szója Nonprofit Kft. alapító tagja az idei év termelési tapasztalatairól beszélt. Szerinte jelenleg a technológiai és szakmai feltételek nem adottak a százezer hektáron termeléshez. Előadásában a szójatermesztéshez gyakorlati tanácsokat is adott.
Dr. Tikász Ildikó, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) osztályvezetője előadásából kiderült, 2723 új belépő volt idén az ágazatban, 23 ezer hektáron, ezért kiemelten fontos lenne, hogy a gazdálkodók igénybe vegyék szaktanácsadó segítségét. Jó hír, hogy az extra támogatással a szójatermelők az elkövetkező néhány évben komolyabb veszteségek nélkül megtanulhatnak szóját termeszteni.
A feldolgozóipar szemszögéből Fülöp Péter, az UBM Feed kereskedelmi igazgatója tekintette át a szója aktuális világpiaci helyzetét. Seiwerth Gábor, a Magyar Szója Nonprofit Kft. ügyvezetője a tanácskozás végén bejelentette, hogy 2015. november 12-én megalakult a Magyar Szója Egyesület.