szója

Szója: érdemes bölcsen választani

Különböző éréscsoportú fajták tesztelése a Hajdúságban

A szója vetésterülete hazánkban az elmúlt évek során jelentősen növekedett: 2014-ben alig haladta meg a 40 ezer hektárt Magyarországon, ami az elmúlt években 60-70 ezer hektár között változott, azonban a klimatikus és talajadottságok alapján körülbelül 300 ezer hektár alkalmas a szója termesztésére.

Ösztönző a termeléshez kötött támogatás is, és tavalyig a zöldítési támogatásba is be lehetett vonni a hüvelyes növényeket.

A szója a 20. században egyedülálló karriert futott be. A nemzetközi statisztikai források az olajnövények között jegyzik 
a szóját 20% körüli olajtartalma alapján, hazánkban azonban mint fehérjeforrás jelentős. A szója 36–40% közötti fehérjetartalmának és kedvező aminosav-összetételének köszönhetően az intenzív állattartásban nélkülözhetetlen takarmánynövény, de humán felhasználása is számottevő. A szója termesztésének számos előnye van, a vetésszerkezetbe jól beilleszthető, kedvező elővetemény-értékkel bíró hüvelyes növény. A hazai vetésszerkezet gabonacentrikus, a szántóterület 70%-án gabonanövényeket termesztünk, a hüvelyes növények részaránya sajnos alacsony, csupán 2% körüli. A szójával szimbiózisban élő Rhizobium japonicum baktériumok a levegő nitrogéntartalmát megkötik, emiatt a szója nitrogénpótlást csak a kezdeti fejlődéséhez igényel. A szóját hazánkban célszerű oltani, mivel ezek 
a baktériumok nem honosak a talajainkban.

Előny a GMO-mentesség

A világon a szója vetésterülete 120 millió hektár. Az összes megtermelt szója 90%-a génmódosított, főként herbicidtoleráns fajtákat termesztenek. A hazánkban termesztett szóják GMO-mentesek, emiatt az EU piacán keresett exporttermékünk. 
A hazai állattartás sem nélkülözheti a szóját, viszont a megtermelt GMO-mentes szója jelentős mértékű exportja miatt a világpiacon olcsóbb génmódosított szója feldolgozása után keletkező extrahált szójadara behozatalára szorulunk. A szója vetésterületének növelése abból a szempontból is lényeges, hogy valamelyest függetlenedjünk fehérjeszükségletünk kielégítése terén a világpiacról behozott GMO-szójából készült extrahált szójadarától.

A szója termesztésének számos előnye van, azonban a termesztése magas szintű szaktudást igényel. A szója igényes növény. Nagyon érzékeny a termőhely klimatikus és edafikus adottságaira. Termesztésére a legjobb talajaink alkalmasak. Vízigényes kultúra, azonban vízigényén túl a levegő páratartalmára is rendkívül érzékeny. Alacsony relatív páratartalom hatására a fejlődő hüvelyeket lerúgja, ami jelentős terméscsökkenést okozhat. Emiatt a szója termesztésére a folyóvölgyek és a tavak közelében lévő területek a legalkalmasabbak.

Fajta-összehasonlító kísérletek

A szója iránti érdeklődés fokozódásának köszönhetően 2017-ben első alkalommal fajta-összehasonlító kísérletet állítottunk be a Debreceni Egyetem AKIT Látóképi Kísérleti Telepén mészlepedékes csernozjom talajon, szemeskukorica-elővetemény után. 
A kísérlet vetését 2017. április 26-án végeztük. A kísérlet során 25 szójafajtát vizsgáltuk öntözött és öntözetlen körülmények között, négy ismétlésben. A kísérletben kilenc igen korai (00), nyolc korai (0) és nyolc (I) középérésű fajta szerepelt. Az öntözött ismétlésekben három alkalommal öntöztük, összesen 80 mm öntözővizet juttattunk ki. Az öntözésen kívül az összes agrotechnikai elem egységesen került megvalósításra.

Időjárási körülmények

A 2016/2017. év őszi–téli időjárásának hatására egyrészt a talaj vízkészletének feltöltődése, másrészt a kórokozók és kártevők egyedszámának csökkenése következett be. A kórokozók és a kártevők fellépésének szempontjából kedvező volt továbbá az is, hogy a kísérlet területén szóját még nem vetettek. A hűvös áprilisi időjárás következtében a vetés április végére tolódott. Május hónap első felének hűvös időjárását részben kompenzálni tudta a május közepétől kezdődő és júniusban folytatódó kedvező időjárás. A hűvös időjárás miatt a kelés elhúzódott, 11–13 nap alatt keltek ki a növények kísérleti parcellákon, és június közepéig vontatottan fejlődtek.

A szója vegetatív fejlődése szempontjából kedvező volt, hogy júniusban a sokévi átlaghoz (79,5 mm) közel azonos mennyiségű csapadék (62,3 mm) hullott, ugyanakkor a havi középhőmérséklet (20,9 ˚C) több mint 2 ˚C-kal meghaladta a sokévi átlagot (18,7 ˚C), aminek eredményeként a szója intenzíven növekedett. A júliusban lehullott csapadék (71,6 mm) meghaladta a sokévi átlagot (65,7 mm), azonban a hőmérsékleti átlag (21,0 ˚C) is magasabb volt az átlagosnál (20,3 ˚C). Július hónapban több alkalommal rendkívül éles fordulat következett be az időjárásban. A kánikulai, extrém meleget és szárazságot néhány napos erős lehűlés és csapadékos időjárás szakította meg. A kánikulai meleg júliusban azonban egyszerre csak néhány napig tartott. Emiatt és a csapadékellátottság miatt a parcellák nem sínylették meg 
a júliusi időjárást. Az átmeneti lehűlés és a csapadék, majd ismételt felmelegedés következtében kialakuló párás, meleg klíma kedvezően befolyásolta a szója további fejlődését, virágzását, terméskötését.

Az augusztusi időjárás azonban nem volt kedvező a szója érése szempontjából. Augusztusban ugyanis az átlagosnál (65,7 mm) kevesebb csapadék hullott (47,5 mm), és az is döntően két részletben, zivatar formájában. Ennél is kedvezőtlenebb volt az, hogy az augusztus hónapot extrém magas hőmérsékleti értékek jellemezték. A havi középhőmérséklet (22,1 ˚C) közel 3 ˚C-kal haladta meg a sokévi átlagot (19,6 ˚C). A hónap első felét pedig olyan forró napok jellemezték, amikor a napi átlaghőmérséklet 25 ˚C felett volt. Az augusztusi időjárás, a magas hőmérsékleti értékek hatására az alsó levelek száradása és az érési folyamatok gyorsabbá váltak, szeptember 1-én az öt legkorábban érő fajtát be tudtunk takarítani. A hosszabb tenyészidejű fajtákat szeptember 1-én deszikkáltuk, majd szeptember 15-én kerültek betakarításra. A szeptember eleji lehűlés és a hónap első felében lehullott jelentős csapadékmennyiség (91,7 mm hullott, a sokévi átlag 38,0 mm) következtében az érés és a lombszáradás elhúzódott (1. ábra).

kísérlet

 

Eredmények

Öntözetlenül az igen korai éréscsoportba tartozó fajták átlagos hozama 2,85 t/ha volt (2. ábra). Öntözve az éréscsoport átlagos termésmennyisége 3,17 t/ha volt, az öntözés 11%-kal növelte az átlagos hozamot a vizsgált kilenc fajta átlagában. Öntözetlenül a legmagasabb termést elért igen korai fajták termésmennyisége 3,76 t/ha volt, öntözve ezek a fajták 4,86 t/ha és 4,66 t/ha hozamot értek el.

középhőmérséklet

 

A korai éréscsoport átlagos termésmennyisége 3,72 t/ha volt, az öntözés termésnövelő hatása 4,5% volt, a termésmennyiség a vizsgált nyolc fajta átlagában 3,89 t/ha volt. Az éréscsoportban a vizsgált nyolc fajta közül a legmagasabb termésmennyiséget adó fajta öntözetlenül 4,73 t/ha-t ért el, öntözve az éréscsoport legmagasabb hozamát elért fajta 4,41 t/ha-t adott.

Öntözetlenül a késői éréscsoport átlagos hozama volt a legmagasabb 3,81 t/ha-ral. Az öntözés a fajták átlagában nem növelte a termésmennyiséget, a középérésű fajták átlagos termésmennyisége is 3,81 t/ha volt. Öntözetlenül az éréscsoportban elért legnagyobb termésmennyiség 4,74 t/ha volt, öntözve 4,43 t/ha.

Az éréscsoportok átlagában az öntözés legnagyobb mértékben az igen korai fajták termésmennyiségét növelte meg, a tenyészidő hosszának növekedésével az öntözés termésmennyi-ség-növelő hatása csökkent. Az öntözés az igen korai és korai éréscsoportba tartozó fajták tenyészidejét néhány nappal megnyújtotta. Az öntözés csekély termésmennyiség-növelő hatása 
a kísérletünk esetén a tó közelsége, a csapadékos téli fél év és 
az átlagos csapadékellátottságú május, június és július hónapoknak köszönhető.

A kísérletben részt vevő fajták egy részénél az öntözés jelentős, akár 30%-os termésmennyiség-növekedést is eredményezett, e fajták termesztése esetén az öntözés javasolható. A fajták egy része öntözetlenül is kedvező hozamot ért el, a tó közelségének hatása elég volt számukra a termésbiztonságuk érdekében, azonban öntözés hatására nem változott számottevően vagy csökkent a termésmennyiségük.

A kísérletet az idei évben is folytatni szeretnénk. Bízunk benne, hogy kísérleti eredményeink alapján a Hajdúsági löszhát területén legjobb eredménnyel termeszthető fajtákat ki tudjuk választani, és eredményeink hozzájárulnak a szója fajtaspecifikus termesztéstechnológiájának fejlesztéséhez a Hajdúságban.

Szerző: Dr. Ábrahám Éva Babett adjunktus, Oqba Basal PhD-hallgató

Tags: szója, GMO, kísérlet

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom