Még mindig kevés nitrogént használunk
Növénytermesztés - 2018.02.01
Pedig a termés mennyisége, sőt sok esetben a minősége a leglátványosabban nitrogéntrágyázással javítható. Őszi vetésű kultúráink, mint az őszi búza és a repce nitrogéntrágyázása kapcsán jelentős lemaradásban vagyunk több meghatározó nyugat-európai országhoz képest.
A különbség búzában (1. ábra) hozzávetőlegesen 90-110 kg/ha, ami a hazai nitrátérzékeny területek arányát figyelembe véve hektáronként legalább 40-70 kg/ha-ral több nitrogén hatóanyag kijuttatását tenné szükségessé az átlagosan 2,5-3 t/ha-ral nagyobb termést betakarító Franciaországhoz vagy Németországhoz képest.
A repcében sem jobb a helyzet. A termésátlagok itthon átlagosan 1-1,5 t/ha-ral alacsonyabbak, mint a nagy termelő nyugat-európai országokban. Ennek egyik oka a kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyiségében keresendő, ami hazánkban 80-110 kg/ha-ral kevesebb. (2. ábra)
Magyarország szántóterületének körülbelül negyede nem nitrátérzékeny. Amennyiben egyéb kísérő rendelkezések nem korlátoznak, a termelőknek lehetőségük van 200 kg/ha feletti nitrogénadagok kijuttatására is, ami harmonikus makro- és mikroelem-trágyázással jelentősen képes növelni a termésmennyiséget. Ekkora nitrogénadagot mindenképpen meg kell osztani legalább három részletben, biztosítva ezzel a növények folyamatos nitrogénellátását a tenyészidőszak során a keléstől egészen a termésképzésig. A műtrágyakészítmények helyes megválasztása legalább olyan fontos, mint a megfelelő mennyiségen történő kiszórása. A 39% hatóanyag-tartalmú Genezis Pétisóval (27% N + 7% CaO + 5% MgO) történő nitrogénkijuttatás hatékony és egyben környezet-, valamint talajkímélő megoldás. Az ammónium-nitráttal és az UAN oldatokkal szemben a Pétisó dolomittartalmának köszönhetően nem savanyítja talajainkat. A Pétisó más MAS (CAN) típusú készítményekhez képest finomra őrölt (50 mikron alatti) dolomitlisztet tartalmaz, amelynek forrása a pannon üledék, így hazai bányáinkból kerül a Pétisóba. A napjainkban egyre erőteljesebben jelentkező talajsavanyodás megelőzésére tonnánként 228 kg talajjavító anyag jut ki földjeinkre ott, ahol a Pétisót választják.
A Pétisó kalcium- és magnézium-karbonátja emeli a talaj pH-t és javítja más tápelemek felvehetőségét, a talaj szerkezetét, az aggregátumok vízállóságát.
A Pétisó megfelelő tárolás mellett kiváló szemcseszilárdsággal rendelkezik. A Pétisó műtrágyába bedolgozott adalék növeli a szemcsék szilárdságát, így az kevésbé törik, porlik. Kiegyenlített mérettartományának köszönhetően nagy távolságra is kiváló szórásképpel, egyenletesen szórható.
A különböző országokban területspecifikusan különböző műtrágyát kell használni. Ne hagyja magát becsapni! Az ammónium-nitrát, valamint a nitrosol elsavanyítja a talajt és tönkreteszi annak szerkezetét, így csökkenti a termőképességet. Használatukat nem ajánljuk! Abban a kérdésben, hogy mennyi Pétisót érdemes alap- és fejtrágyaként kijuttatni őszi búzában és őszi káposztarepcében nitrátérzékeny és korlátozás alá nem eső területeken, az 1. táblázatunk nyújt támpontot.
www.genezispartner.hu
Címkék: repce, őszi búza, őszi káposztarepce, pétisó, nitrogéntrágyázás, ammónium-nitrát
Gránátalma a házikertben - Ültetése, gondozása és nevelése ...
Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ...
A titkos hálózat a kertünkben: Biodiverzitás, amit mi teremtünk ...
A PGR új arca – modern, felhasználóbarát felület a megszokott ...
Az alaptrágyázás a repcetermesztés kulcsa
Hőség és fokozott villamosenergia-terhelés: így őrizhetjük ...
Lépfenét igazolt a hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Olajfa a magyar kertben: Mediterrán álom, vagy garantált ...
Víztakarékos fehérjenövény – Az őszi borsóban rejlő ...
„Önálló agrár kifizető ügynökséget szeretnénk”
