szójatermesztés

Biztos piaca van – A szójatermesztés kihívásait vitatták meg Prügyön

A nemzeti fehérjestratégia kiemelten kezeli a GMO-mentes szója hazai termesztését, ezért egyre több az olyan szakmai rendezvény, amelyen ez az amúgy meglehetősen technológiaigényes növény kerül a fókuszba. A Magyar Szója Egyesület roadshow-ra indult szeptemberben, amelynek prügyi állomására látogatott el szerkesztőségünk.

Hazánk takarmányfehérje-felhasználá-sa döntően a szója alapanyagra épül. 
A Magyar Szója Nonprofit Kft. és a Magyar Szója Egyesület annak érdekében alakult, hogy ezen igény nagyobb hányadát termelhessék meg a gazdálkodók a magyar földben. A társaság szeptember-ben az ország különböző pontjaira szervezett szakmai napokat, amelyen termelők, feldolgozók és szakpolitikusok tájékoztatták az aktualitásokról vendége-ket. Prügyön a térség legnagyobb agrárvállalkozása volt a rendezvény házigazdája. A Taktaköz meghatározó integrátoraként 2300 hektár szántóterülettel rendelkező, vetőmag-előállítással, terménykereskedelemmel és sertéstenyésztéssel, illetve vadgazdálkodással foglalkozó Prügyi Mezőgazdasági Zrt.-t Rácz László elnök-igazgató mutatta be a tanácskozás résztvevőinek, majd saját szójatermesztési tapasztalatait is megosztotta a közönséggel.

A GMO-mentes fehérjéért

A rendezvényt megtisztelte jelenlétével dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, aki arról is beszélt, hogy Magyarország elkötelezett a kiváló minőségű, GMO-mentes fehérjével történő ellátás megvalósítása mellett, ezért a Nemzeti Fehérjetakarmány Programmal csatlakozott az Európai Unióban elindított GMO-mentes fehérjeprogramok (Duna Szója Szövetség, GMO-mentes Európáért) rövid és középtávú programjaihoz, de ezen túl kiemelten alapoz a hazai lehetőségre és specifikációkra.

Magyarország fehérjestratégiája a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítását célozza, ennek érdekében megkülönböztetett figyelmet kap a GMO-mentes szója hazai termesztésének agrotechnikai és fajtaháttere. A program és a minisztérium célja a hazai termesztésű fehérjenövények magyarországi felhasználásának növelése, valamint új, innovatív takarmányalapanyag-feldolgozási technológiák bevezetése a gyakorlatba – mondta el az államtitkár. Nagy István előadásából kiderült az is: a szójatermesztés területe – többek között a termeléshez kötött támogatásnak köszönhetően – az elmúlt években jelentősen, mintegy 70 százalékkal növekedett, és elérte a 70 ezer hektárt. Igaz, ezzel is a hazai fehérjeigény legfeljebb egyharmada fedezhető.

Európa függ a szójaimporttól

A szójapiaci kilátásokat a full-fat szója gyártásával is foglalkozó Galldorf kereskedelmi képviselője, Polgár Zoltán, illetve a régió szójatermelőit összefogó Duna Szója Egyesületet (Donau Soja) képvise-lő Kruppa Bertalan közösen elemezte. 
Az előadók rávilágítottak, hogy a GM szójából Európának milyen mértékű az importfüggősége: a kontinens szójababtermesztése 9,3 millió tonna, ezzel szemben áll 
a 34,9 tonna szójadara-felhasználás. Míg az EU abszolút önellátó tejporból (150 százalékos az önellátottság), gabonából vagy sertéshúsból, addig szójadarából mindössze 2,5 százalékos az önellátottsága. A bemutatott grafikonokból kiderült az is, hogy igen alacsony volt 2016-ban 
a GMO-mentes szójabab kibocsátása világszinten. Az elérhető GMO-mentes szó-ja globális szinten 338 millió tonna volt, ebből tanúsítottan GMO-mentes mindössze 5,2 millió tonna.

Pozitívumok és kockázatok

A házigazda Rácz László prezentációjában a gazdálkodó szempontjaiból vette sorra a szójatermesztés előnyeit és hátrányait. Szerinte pozitívum a GMO-mentességgel együtt járó biztos piac, a termeléshez kötött támogatás, a napraforgónál magasabb ár, valamint az, hogy a szója termesztése kisebb ráfordítást igényel, mint a repcéé. A negatívumok között említette, hogy a vetéstől a betakarításig terjedő időszakban vegyszerrel kezelt szója várhatóan 2018-tól kikerül a zöldítésből, érzékenyebb a környezeti tényezőkre, de a kiforratlan technológia is nagyobb kockázatot jelent a gazdálkodóknak más szántóföldi növényhez képest. A prügyi gazdaság vezetője szerint a szója a szikes és homokos talajok kivételével bármilyen talajon termeszthető, de ez a kultúra 
a talajművelési hibákat nem tolerálja. Fajtaválasztásnál fontos, hogy determinált vagy féldeterminált növekedésű legyen, előveteménye általában kukorica és kalászos. Zárásként dr. Novák László, 
a 2016-ban alapított Magyar Szója Egyesület elnökségi tagja aktuális feladataikat vázolta fel. A kiemelt célok között szerepel 
a GMO-mentes magyar szója Magyarországon tartása, ugyanis a nálunk előállított jó minőségű termés legnagyobb hányada importra kerül. Céljuk a jelenlegi vetésterület növelése, a termelők információval történő ellátása, a szójatermesztés népszerűségének növelése, bemutatók szervezése, továbbá a szakma véleményének megfogalmazása és továbbítása 
a döntéshozóknak.

 

Szerző: TK

Tags: szója, szójatermesztés, GMO, fehérje, szójaimport

  • 15
  • 29
  • 33
  • 35
  • 39
  • 4
  • 40
  • 5
  • LAT-logo
  • amazone
  • benedeczki
  • cont-eco
  • dupont
  • gepkozvetito_logo
  • stihl_logo

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom