Első kézből a szójatermesztésről – A termésátlagok nőnek, de a technológia még fejleszthető

A rendezvényen szó esett a szójatermesztés támogatásáról, szerepéről a zöldítésben, a szójapiac várható alakulásáról, a termesztéstechnológia kérdéseiről, majd lehetőség nyílt a fajtabemutató megtekintésére. A résztvevőket tájékoztatták a Magyar Szója Egyesület létrehozásáról is, amelynek feladata a szójatermesztők összefogása és érdekképviselete lesz.
A szójához kötődő támogatások
Magyarország 52 milliárd forint kerettel rendelkezik a termeléshez kötött támogatásokra, amiből 8,1 milliárd forint a szemes és szálas fehérjenövények támogatási összege. E támogatások általános feltételei az alábbiak:
• 
Legalább egy hektár területen kell fehérjenövényt termelni, minimum 0,25 hektár parcellaméret mellett.
• 
A szaporítóanyag felhasználását igazolni kell, saját beszerzés, saját előállítás esetén is.
• 
Gazdálkodási naplót kell vezetni.
A szemes fehérjenövények közül a szójánál 1 t/ha minimális hozamot kell elérni, a betárolást, értékesítést is igazolni szükséges. A termeléshez kötött támogatás mellett kedvezően hat a szójatermesztés alakulására a zöldítési támogatás is, amelyben nitrogénmegkötő növényként szintén számításba vehető.
A takarmányszója idei vetésterülete (EK-igénylés alapján) 65 ezer ha, a vetőmagé 7.232 ha. A termelésben Baranya megye emelkedik ki 15 ezer ha termőterülettel, de több megyében is elérte a szója vetésterülete a négy-ötezer hektárt. Az elmúlt évek tapasztalatai arról tanúskodnak, hogy a hazai szójatermésátlagok emelkednek, de a technológia fejlesztésében még jelentős tartalékok rejlenek. Jövedelmezőség szempontjából az elmúlt négy év átlagában a szója nem emelkedik ki a nagy szántóföldi növények közül.
Ezzel együtt számos előnyt jelenthet a gazdálkodónak:
• 
rövid tenyészideje folytán a forrásokat sem köti le hosszú időre,
• 
jó elővetemény,
• 
termeléshez kötődő támogatás kapcsolódik hozzá, és a zöldítésben is szerepet kaphat,
• 
GMO-mentes élelmiszerek alapanyaga lehet.

A szójapiacról
Az aktuális szójapiaci tendenciákat Galovics Attila, a Galldorf Zrt. külkereskedelmi vezetője ismertette a tanácskozás résztvevőivel.
Mint az előadó elmondta, a szója-termőterület világszintű növekedésének és a kedvező terméskilátásoknak köszönhetően 315-320 millió tonna szójabab várható, aminek eredményeként nőni fog a világban a szójazárókészlet. Ez a tény alapvetően lefelé szorítja az árakat, amelyet azonban sok más áru ármozgása is befolyásol, hiszen a szójának számos felhasználási területe van, ahol más termékekkel versenyez. A hazai felvásárlási árakat befolyásoló tényezők közül az alábbiakat emelte ki az előadó:
• 
Az alacsony kőolajár a bioüzemanyagok alapanyagainak, így a szójának az árát is lenyomja.
• 
A vetésterület növekedése szintén az árcsökkenés irányába hat, ráadásul Romániában is nőtt a vetésterület 50%-kal, Ukrajnában pedig 18%-kal.
• 
A szójatermelés növekedését nem követi ilyen ütemben a régiós feldolgozóipar bővülése.
• 
A növekvő zárókészletek árcsökkentő hatásúak.
• 
Csökkenő ártrend jellemző a világon, aminek köszönhetően 2012 óta 
28%-kal esett a szója ára.
• 
A befektetési alapok politikája megjósolhatatlan áringadozásokat okozhat.
• 
A hazai értékesítés szezonális – a termelők zömmel a betakarítás körül, rövid szállítási határidőre adnak el.
A hazai szójatermesztők az értékesítés szezonalitásán és a termék minőségén tudnak változtatni. Mivel a regionális feldolgozókapacitás korlátozott, a betakarítás körül megjelenő nagyobb árutömeg egyenes következménye az árcsökkenés. Ez világ- és hazai szinten is jellemző, így érdemes odafigyelni, hogy mikor kötünk árat.
A siker a részletekben rejlik
A szója-termesztéstechnológia számos elemét szóba hozta a Lajtamag Kft. képviseletében Mándi Lajosné dr., Szűcs Ádám és Seiwerth Gábor. Ezekből szemezgetve igyekszünk minél több hasznos információt összegyűjteni.
A fajtaválasztás kérdésénél fontos, hogy a gazdálkodók informálódjanak az adott fajták hazai és lehetőleg régióbeli teljesítményéről. Ehhez segítséget nyújtanak a NÉBIH-vizsgálatok eredményei, továbbá a fajtabemutatók, amelyeket idén Héderváron, Bakon, Újmohácson, Mezőhegyesen és Prügyön állítottak be.
Fontos szempont a fajták állóképessége, az alsó hüvelyszintek magassága, amelyek a betakaríthatóságot alapvetően meghatározzák, valamint a betegségekkel szembeni ellenállóság.
A szójának szánt területen már az előveteményben ügyeljünk a gyomirtásra, illetve a gyomirtó szer megválasztására, mivel a szója érzékenyen reagál több hatóanyag maradékára is. Korán lekerülő elővetemény esetében tarlóápolásra, vegyszeres tarlókezelésre van szükség, későn lekerülő, nagy szártömegű növény esetében pedig ügyeljünk a száraprításra, a lebontás elősegítésére. A szója az eketalpréteget nem tudja tolerálni, így lehetőleg lazítsuk a talajt.
Vetés körüli teendők
A fajta megválasztása után a területkiválasztás, a magágykészítés minősége és a vetés kivitelezése határozza meg alapvetően a termesztés sikerét. Az egyenletes vetésmélység – 3–6 cm között – és tőtávolság alapfeltétel, hiszen a szójának nem igazán jó a kompenzálóképessége. Egyszerre kelő, együtt fejlődő állománytól várható jó eredmény.
A szója vetése történhet 24, 45 és 70 cm-es sortávval. A Lajtamagnál elvégzett vizsgálatok azonban rávilágítottak, hogy általában a 45 cm-es sortáv az ideális – a 24 és a 70 cm-es térállásra is terméscsökkenéssel reagál a növény. Ha mégis ez utóbbi sortávokat alkalmazzuk, akkor olyan fajtát kell választani, amely ezt a legjobban tolerálja.
Azokon a táblákon, ahol korábban nem volt szójatermesztés, oltott vetőmagot használjunk, hiszen itt még nem találhatók meg a szójával szimbiózisban élő Rhizobium fajok. Ezzel az eljárással csökkenthetjük a nitrogénműtrágya-felhasználást, és a szója elővetemény-értékét is javítjuk.
Tippek a növényápoláshoz
Igen nehéz feladatot jelent a gyomirtás, a legjobb eredmény a mechanikai és vegyszeres eljárások kombinálásával érhető el. A gyomirtó szerek használatának szinte elkerülhetetlen következménye a szójában némi termésdepresszió, az alkalmazásukra mégis szükség van. Erre lehetőség nyílik kelés előtt és kelés után is. A lehető legkisebb fitotoxicitás és a megfelelő hatékonyság érdekében szigorúan tartsuk be a készítményekre előírt technológiát. A vegyszeres gyomirtást érdemes sorközműveléssel (akár két-három alkalommal) kiegészíteni. A (takarólemezes) sorköz-kultivátorozást már fiatal szójában kezdjük el, ezzel kedvező hatást gyakorolhatunk a növény fejlődésére. 
A gyomfésű jó szolgálatot tehet cserepesedésre hajlamos talajon, emellett a csírázó gyomokat is elpusztítja. Vetés után három-négy napig még használhatjuk, illetve a szója kelését követően, két valódi leves állapotáig.
Hazánkban a szója sikeres termesztésében fontos szerep jut az öntözésnek. A csapadék hiánya, különösen július-augusztusban, a hüvelyek elrúgásához, jelentős terméskieséshez vezet. A szója kedveli a párás környezetet, amit bizonyos időszakokban szintén öntözéssel tudunk biztosítani. A megfelelő eredményességhez átlagos körülmények között kétszeri öntözés javasolt, 20-25 mm-es adagokban, szárazabb időszakban azonban többszöri öntözés is szükségessé válhat.
A sikeres betakarításhoz sok esetben állományszárítás is szükséges. Ezt akkor végezzük el, ha a magvak nedvességtartalma 20-22%-ra csökkent. A betakarításhoz az optimális nedvességtartalom 14-15%. A terményt kíméletesen szárítsuk, hogy a minőségromlást elkerüljük. Erre vetőmag esetében 35-40 fokos, takarmányszója esetében 40-50 fokos hőmérséklet megfelelő.

Szerző: AgrárUnió

Címkék:
MEGOSZTÁS
-
Első kézből a szójatermesztésről – A termésátlagok nőnek, de a technológia még fejleszthető