Versenyképes a magyar kukoricanemesítés – 25 éves a Bázismag Kft.
Növénytermesztés - 2017.01.04
2016-ban ünneplte fennállásának 25. évfordulóját a Bázismag Kft., a hazai kukoricanemesítés, vetőmag-előállítás meghatározó szereplője. Múltját, a jelen kihívásait és a jövőre vonatkozó terveket tekintették át a cég októberi szakmai találkozóján, Budapesten. Az alkalom jó lehetőséget kínált, hogy a Bázismag Kft. dolgozói számot vessenek eddigi eredményeikkel, és találkozzanak partnereikkel.
Az innováció sikerhez vezet
Dr. Oross Dénes, a Bázismag Kft. ügyvezető igazgatója elevenítette fel a cég történetét, és foglalkozott a jelen és a közeljövő kihívásaival is. 1991-ben 17 természetes személy és az MTA kísérleti gazdasága hozta létre a Bázismag Kft.-t, amelyben egy év múlva az MTA és az MTA MGKI is tulajdonrészt szerzett. A cég első ügyvezetője Salamon Ferenc volt. A Bázismag 25 éves története során nehéz időszakokat is megélt, így a 2000-es évek elején a nemzetközi cégegyesítések időszakát, amikor a nagyvállalatok gyorsan bővülő termékkínálatukkal elnyomták a hazai nemesítést, és a magyar kukorica aránya jelentősen visszaesett.
„2005-ben a Bázismag Kft. vezetőjeként meg kellett állítanom a cég piaci részarányának csökkenését, és el kellett indítani a nyereséges növekedést – emlékezett vissza Oross Dénes. – Ehhez megfelelő marketingstratégára volt szükség. Saját kézbe vettük a vetőmag-előállítást, új vállalati struktúrát építettünk, változott a logisztikai tervezés, a vetőmagüzem, és az eladásokhoz országos lefedettséget építettünk ki. Meghatározó feladat volt a versenyképes termékkör összeállítása, szakmai hitelességünk megalapozása. A folyamatos vevőelégedettségre akartuk alapozni a növekedést, amit a fejlesztésekkel sikerült is elérnünk. Saját vállalati arculat kialakítását is célul tűztük ki, így létrehoztuk a Marton Genetics márkát.”
2013-ra már a hazai kukoricavetőmag-piac hét százalékát adták a Bázismag Kft. hibridjei. Köszönhető ez a kiváló alkalmazkodóképességű hibrideknek, a jó vetőmagminőségnek és a gyors kiszolgálásnak.
Növekvő értékesítés
„2016-ban elmondhatjuk magunkról – emelte ki Oross Dénes –, hogy a hazai kukoricavetőmag-piacon miénk a legnagyobb és legszélesebb portfólió – 31 hibrid, a FAO 100-tól a FAO 600-as éréscsoportig. A 25. év tiszteletére idén 25 helyen vetettük el fajtasorainkat, így a gazdálkodók országszerte megtekinthették azo--kat. 2017-ben is az egyik legerősebb portfólióval, széles választékkal állunk a kukoricatermesztők elé.”
A Bázismag Kft. a fő hangsúlyt a hazai tevékenységre fekteti, amit 25 kereskedelmi képviselő segít országszerte. Emellett – egyre növekvő exportot felmutatva – az Európai Unióban és azon kívül is forgalmazza hibridjeit. A jövő kihívásaira utalva az ügyvezető elmondta, hogy a vetőmagszektorban nagy a koncentrálódás, óriásvállalatokkal kell felvenniük a versenyt.
A tőkekoncentráció következménye lehet, hogy a világ vetőmag-előállítása és élelmiszer-termelése egyre érzékenyebbé válik a piaci manőverekre, és a környezeti változásoknak, a helyi sajátosságoknak, a változó igényeknek megfelelés is csorbát szenvedhet. A kihívásokra sokszínű nemesítéssel lehet válaszolni, amire éppen a regionális kisvállalatok adnak lehetőséget.
A kukorica szimbólum
A rendezvény felkért előadói közül dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a hazai vetőmagágazatban rejlő potenciálra és a mögötte lévő tudásbázisra hívta fel a figyelmet. Elmondta, a hazai vetőmagágazat a szakmai tudásának köszönheti, hogy megőrizte versenyképességét, sőt előrelépett a nehéz körülmények ellenére is. Alapvetően exportorientált szektorról van szó, és jó a jövedelemtermelő képessége, de a fennmaradás és a fejlődés alapja csak az innováció lehet. A diverzifikáltabb fogyasztói igényeket már a vetőmag-előállításban figyelembe kell venni.
Dr. Balázs Ervin akadémikus, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója a kukoricát a fejlődés egyik szimbólumának tartja. Jól szemlélteti ezt a kukorica őse, a teoszinte és egy mai hibrid kukorica közötti különbség: a tudásnak és az innovációnak köszönhető, hogy a gyomnövényből értékes kultúrnövény lett. E hosszú úton maradandót alkottak a magyar kutatók is: Papp Endre több mint hatvan éve elvetette Európa első hibrid kukoricáját, amelyre aztán vetőmagüzem épült, és elindult a kutatás. A martonvásári kutatóintézet is a kukoricának köszönheti a létét, amelynek a nemesítő munkájával létrejött genetikák kerülnek a Bázismag Kft. gondozásába.
Szerző: AgrárUnió
Címkék:
ISMÉT BŐVÜL AZ RAGT PORTFÓLIÓJA – Megállapodás született a ...
Közel 30 százalékkal nőtt a szarvasmarhavágások száma 2025 első ...
Az unióban és hazánkban is emelkedett az étkezési tojás ára
A kén szerepe a növénytermesztésben – új megoldások az IKR ...
Folytatódik a földértékesítési program
Az Agrárminisztérium emelt összegű nemzeti forrást biztosít az ...
Megállapodás a gazdálkodókat érintő tisztességtelen ...
„A repce lusta embernek nem való” – Interjú Papp Sándor ...
„Minden egyes szemet lefényképez a rendszer” – ...
Biológiai alap + tápanyagmotor = élő talaj
