A genotípus és az vízellátás hatása a csemege kukorica termesztésére

Az su gén spontán mutációja határozza meg a cukortartalmat. Ez alapján normálédes (su típus), növelt cukortartalmú (se típus) és desszert (szuperédes) (sh2 típus) csoportokat lehet elkülöníteni. A csemege kukorica nagy értékű termése, rövid tenyészideje és kiváló elővetemény értéke miatt fontos szerepet tölt be a szántóföldi zöldségtermesztésben.

A csemege kukorica a gyenge környezeti adaptációs képessége, valamint a terméssel kapcsolatos sokrétű minőségi elvárások következtében intenzív agrotechnikát igénylő kultúra. Termesztése csak jó levegő-, hő-, és vízgazdálkodású talajokon végezhető sikeresen. A Hajdúsági Löszháton képződött mészlepedékes csernozjom talaj kiváló termőhelyet biztosít a növény számára. Ennek köszönhető, hogy a teljes hazai termőterület több mint 35 százaléka ebben a térségben koncentrálódik. A növény gyenge aszálytűrő képessége miatt biztonságosan csak öntözött körülmények között valósítható meg a termelés. Magyarországon az öntözött szántóterületek aránya csupán 2,2-2,6 százalék között mozog, ennek ellenére is a termelés elsősorban az öntözött területekre koncentrálódik, azonban több termelő öntözés nélküli technológiát alkalmaz, ami jelentős mértékben megnöveli az ökológiai kockázatot, különösen a klímaváltozás tükrében.

Aszálytűrés, vízhasznosítás

A növénytermesztés számára használható globális édesvíz készlet jelentős mértékben csökken. A közép-európai előrejelzések 2030-ra a nyári hónapok csapadék mennyiségének 12-15 százalékos csökkenését, valamint az átlaghőmérséklet 2-3 ^oC-os növekedését vetítik előre. Ezek a változások, azoknál a növénykultúráknál, melyek elsősorban a tavaszi-nyár eleji csapadékmennyiségre támaszkodnak, a vegetációs periódusban (különösen a virágzási-termékenyülési fenofázisokban) fokozottan ki lesznek téve a vízhiány okozta aszálystressznek.

Hirdetés

Az időjárási extremitások hatására még az öntözött állományokban is jelentkezhet termés- és cukortartalom csökkenés vagy egyéb minőségromlás.

A csemege kukorica az előzőekben említett problémára kifejezetten érzékeny, mivel a szemtermésben oldható cukrokat a kukoricának egy rövid, 10-15 napos periódusban kell felhalmozni a termésben. A szemtelítődési folyamatban bekövetkező aszályhatás ennek következtében – csökkentve az asszimiláció sebességét – hozamcsökkenéshez és minőségromláshoz vezethet. A termőterület nagysága hazánkban az elmúlt 12 évben nem csökkent 30 000 hektár alá, azonban a múlt évtized közepétől a nagyobb ökológiai érzékenység miatt az országos terméshozamok csökkenésének és a termésingadozás növekedésének lehettünk tanúi, melyek a kedvezőtlenebb időjárású években fokozottan jelentkeztek (1. ábra).

A csemege kukorica betakarított területe, termésátlagai és össztermése Magyarországon 2000–2024 között (Forrás: KSH)

Mint minden gazdasági növényfajnál, a csemege kukoricánál is eltérések vannak a hibridek között, nemcsak a minőségi paraméterekben, hanem az adaptációs képességekben és az agrotechnikai igényben is. A Nemzeti Fajtajegyzékben 75 hibrid szerepel. A rendelkezésre álló hibrid szortiment rendkívül nagy, amely képes kielégíteni a termelők és a feldolgozóipar igényeit. Az időjárási extremitások hatására (erős hőstressz, légköri aszály stb.), még az öntözött állományokban is jelentkezhet termés- és cukortartalom csökkenés vagy egyéb minőségromlás. Fontos feladat a csemege kukorica genotípusok fokozott aszálytűrésre történő nemesítése, valamint a rendelkezésre álló genotípusok közül a jobb vízhasznosító és stressztűrő képességű hibridek megtalálása.

Az öntözés terméstöbblete jelentős volt mindkét évben, tehát 2022-ben és 2023-ban is.

Vizsgálati eredmények

A Debreceni Egyetem Növénytermesztéstani, Tájökológiai és Növénynemesítési Tanszéke és az Általános Orvosi Kar Farmakológiai Intézete több éven keresztül vizsgálta a csemegekukorica hibridek termőképességét, valamint a termésben képződő fitonutriens anyagok (lutein, zeaxantin) asszimilációját, az egészséges élelmiszer létrehozása és optimalizált agrotechnika kialakítása szempontjából (healthy food előállítás). A két értékelt évjáratban (2022–2023) nagy különbségek alakultak ki a vizsgált paraméterekben a hibridek tekintetében az öntözött és az öntözetlen körülmények között. A 2022. év tenyészidejében mindösszesen 78 mm csapadék hullott, míg 2023-ban ez az érték 261 mm volt. A hőmérséklet a két vizsgált év nyarán 2,6–3,2 ^oC, valamint 0,4–2,1 ^oC-kal volt melegebb a harmincéves átlagnál.

Az évjárat, a biológiai alapok és a vízellátás termőképességet és termésminőséget befolyásoló hatása jelentősnek bizonyult a vizsgált hibrideknél. Az öntözés hatása az erősen aszályos és csapadékosabb években egyaránt markáns volt. Az öntözés hatására 2022-ben 5113 kg/hektár, míg 2023-ban 3800 kg/hektár terméstöbblet alakult ki a legnagyobb termést elért hibridek átlagában (2. ábra). A csapadékban gazdagabb tenyészidőszakban az öntözés terméstöbblete 1313 kg/hektárral elmaradt az extrém aszályos tenyészévben mért értéktől. Az öntözési reakcióban a hibridek között eltérések mutatkoztak.

Az öntözés és az évjárat hatása a legnagyobb termőképességű hibridek termésmennyiségére (Debrecen-Látókép, 2022–2023)

A kivételesen erős aszály és hőstressz ugyanakkor öntözött körülmények között is alacsonyabb terméseredményt okozott 2022-ben. A hibridek 2022-ben öntözés nélkül 9430–16 066 kg/hektár közötti terméseredményeket értek el, míg 2023-ban nagyobb volt a termőképesség (17 198–25 704 kg/ha). Az öntözés terméstöbblete jelentős volt mindkét évben. Öntözött körülmények között 2022-ben 12 615–20 175 kg/hektárt termésintervallumot tudtunk elérni, 2023-ban pedig 18 236–27 701 kg/hektár terméseredményeket mértünk a vizsgált hibrideknél. A termés lutein és zeaxantin mennyiségét az öntözés és a genotípus szintén befolyásolta. Az öntözés hatására 1,07 µg/g sz.a. értékkel nőtt a lutein mennyisége a szemekben, és a zeaxantin koncentráció kis mértékben ugyan, de szintén növekedett (0,18 µg/g sz.a.).

„A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00064 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása pályázati program finanszírozásában valósult meg.”

Szerző: Dr. Szabó András, adjunktus, Dr. Dóka Lajos Fülöp, adjunktus, Dr. Ragán Péter, adjunktus, Dr. Ragánné Dr. Szabó Éva, adjunktus