Diadalúton a hazai lignit

AgrárUnió: A lignit a legfiatalabb, még fás szerkezetű szén, amely növényi maradványokból keletkezett. Magas nedvességtartalma miatt alacsony a fűtőértéke, ezért főként erőművekben használják. Mostanában viszont felértékelődni látszik a mezőgazdasági szerepe, elsősorban a talajjavításban. Mikortól beszélhetünk erről a szerepről, és miért „kaphatta” ezt?

Ragulszky Gábor: 2023-ban kereste meg az MVM Mátra Energia Zrt. vezetősége a Miskolci Egyetemet a lignit egyéb célú felhasználási lehetőségeinek felkutatására. Részben a közeljövőben várható uniós emissziós jogszabályok módosítása miatt, részben a lignitben rejlő potenciálok megismerése és minél szélesebb körű megismertetése miatt. Nagyon sok lignitünk van, a hazai lignitbányászat két telephelyen: Bükkábrányban és Visontán zajlik, és a meglévő lignitkészleteinket tekintve Európa élvonalához tartozunk.

„A lignit nemcsak a szervestrágyához adagolva fejti ki a talajregeneráló hatását, hanem önmagában is változásokat indukál a talajéletben.”

Ragulszky Gábor

AU: Honnan tudta, hogy az agrárium lehet az irány? 

RG: Mezőgazdasági mérnökként ismerem azt a problémát, hogy elsősorban a korábbi évtizedekben alkalmazott agrotechnikai gyakorlatok miatt, a hazai talajok szervesanyag-készlete rendkívül lecsökkent. Napjaink mértékadó talajtani szakemberei is hangsúlyozzák ezt szakmai beszélgetéseken, írják különféle tanulmányaikban. Tudjuk, hogyha nem jó a talajszerkezet, nincs szervesanyag a talajban, akkor a vízmegtartó képessége lecsökken, mert a víz a szerves kolloidokhoz kötődik elsősorban. Ha a talaj nem tudja tárolni az őszi, téli vagy tavaszi csapadékot, akkor, különösen a forróságban, intenzívvé válik a talaj evaporációja, és ez az aszályprobléma egyik oka. Ezért érdemes csökkenteni a talaj bolygatását, takarni kell a talajt, ajánlott mikrobiológiai készítményeket használni, és szervesanyagot kell pótolni (szervestrágyát, biogáztrágyát, szikkasztott szervesiszapot, komposztanyagot stb.). És itt jön képbe a lignit: ezek mellett a talajkímélő, -regeneráló gyakorlatok mellett nagyon hasznos beépíteni a használatát. Egyébként a MATE is készített előtanulmányokat a mezőgazdasági felhasználására.

Hirdetés

AU: Használták a lignitet a mezőgazdaságban korábban is, hogy önök tudták: jó alternatíva lehet a talajregenerálásban?

RG: 1989-ig a lignit felhasználása általánosan ismert gyakorlat volt a mezőgazdaságban, később viszont elmaradt a használata, a fókusz inkább a kemizálásra helyeződött át. Használták például műtrágyához keverve, a komposztálás szabályozásában, az állattenyésztésben alomanyagként, illetve a takarmány-előállítás során is, mert jól működött a takarmánykeverékekhez adagolva különféle emésztőrendszeri zavarok ellen, sőt az általános állatjólétet szolgálta. Például nagy probléma istállói körülmények között a magas ammónia-kipárolgás a trágyából (a kén-dioxid szintén), ami nagyon erős, irritáló szaghatással jár, rossz hatással van többek között az állatok és az ember ideg- és légzőszervrendszerére is. A lignitnek nagyon jó abszorpciós képessége van. A lignittel kezelt trágya minimalizálja az ammónia-kipárolgást és szilárdítja az anyagot, így jelentősen csökken a csurgaléklé- és a nitrátprobléma is. Amikor istállótrágyát juttatunk ki a termőterületre, akkor a műtrágyánál   tapasztalható jelenséggel találkozunk: ha nem forgatják be rövid időn belül a talajba, akkor a nitrogén hatóanyag jelentős része elemi nitrogénként távozik a levegőbe, vagy ha nagyobb mennyiségű csapadék érkezik, akkor fokozódik a kilúgzás. Viszont, ha lignit kerül a folyamatba, akkor az az abszorpciós képessége miatt 40-50 százalékban képes megköti a nitrogén hatóanyagot, utóbb pedig frakcionáltan adja le azt. És még valami: a lignitben igazoltan magas az oldható humin- és fulvósav mennyiség és az esszenciális mikroelem-tartalom. Összességében növelt hatóanyagú, értékesebb, aktivált trágyát tudunk a lignittel kijuttatni a termőterületekre.

AU: Mindig trágyával kijuttatva érdemes dolgozni a termőföldeken a lignittel?

RG: A mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása ma, hogy költséghatékony legyen a termelés. Ha a termelésbe „beépítjük” a lignitet, akkor mivel nehezen engedi el a vizet és a csapadékvizet is megköti, átlagban 3 héttel tovább nedvesen tarthatja a talaj felső rétegét. Ennek pedig rengeteg pozitív hatása van. Az egyik, hogy a kijuttatott, oldatba került hatóanyagok felvétele exponenciálisan megnő a növény számára ebben a lignites környezetben. És mivel a lignit lazítja is a talajt, a levegősebb és szervesanyagban gazdagabb közegben intenzívebb lesz a mikrobiális élet. Tehát a lignit nemcsak a szervestrágyához adagolva fejti ki a talajregeneráló hatását, hanem önmagában is változásokat indukál a talajéletben, megfelelő, hatékony közeget teremt például a kijuttatott talajoltó készítményekben található mikrobák számára. Érdekes jelenség – kertészeti kultúrákban figyelték meg először –, hogy a szén környezetében a talajból fertőző ágensek sem lesznek annyira intenzívek. Azt is fontos hangsúlyoznom, hogy a lignit használatával a talaj szervesanyag-készletének növelése/feltöltése sokkal gyorsabban és hatékonyabban történik meg, a rendszeres használata így hozzájárul a költséghatékony termeléshez. Míg 1,5-2 tonna/hektár mehet egy lúgos vagy szikfoltos területre, addig maximum 0,5 tonna/hektárt szoktunk javasolni azokra a talajokra, ahol a savanyú kémhatás már problémát jelent. A bemosó csapadékok miatt ősszel a legjobb kijuttatni ezt az anyagot, de a tavaszi fejtrágyázási időszakban kijuttatva is rendkívül hatékony. Van, aki a hagyományos, függesztett repítőtárcsás műtrágyaszóróval juttatja ki – részt vettünk olyan kísérleti szóráson, ahol egy 16 méteres szórásképpel remekül szórható volt egy nagyobb, 0,8-as frakcióképletű anyag (egyébként egyelőre 0-8 mm közötti frakcióméretben állítjuk elő a terméket). Direktvetőgéppel, a vetéssel egymenetben a magágyba is kijuttatható. Az intenzív ültetvényekben a sor mellé, csemetekertekben a telepítéskor, közvetlenül a gyökérzónába helyezhető, és van igény az erdészeti célú felhasználására is. Érdekes adalék, hogy bár a tőzegtől eltérő anyag, de a komposztálásban, kertiföld-előállításban is felhasználható.

„A lignitben igazoltan magas az oldható humin- és fulvósav mennyiség és az esszenciális mikroelem-tartalom.”

AU: Végeztek esetleg kisparcellás vagy nagyüzemi kísérleteket? 

RG: A laboratóriumi szintű vizsgálatok már lezajlottak. 2025 őszén tárgyalások indultak el a Debreceni Egyetemmel, és most eljutottunk abba a fázisba, hogy elkezdődhetnek az egyetemi növénytermesztési és talajtani kísérletek – őszi kalászos és tavaszi kapás kultúrákban. Kertészeti és szántóföldi kultúrákban már rendelkezünk kísérleti eredményekkel, de ezek 30 évvel ezelőttiek, így a jelenkori, megváltozott ökológiai körülményekkel összhangban aktualizálnunk kell ezeket. Egyre több gazdálkodó is teszteli állattenyésztésben, szántóföldi kultúrákban, és jelzi felénk a tapasztalatait. Nekünk is rendkívül hasznos és fontos, hogy minél több feedback-et kapjunk a lignit hatásairól.

AU: AÖP/AKG támogatási programokban már beszámítható ez az anyag, ez a termék?  

RG: Egyelőre CE-tanúsítványa van, de a további hazai engedélyeztetések is folyamatban vannak, vagyis reményeink szerint rendelkezni fogunk azokkal a tanúsítványokkal – idén nyár végére-ősz elején –, amikkel már bekerülhetünk a különféle célprogramokba, nemcsak az AÖP- és AKG-programokba, hanem állategészségügyi, állatjóléti programokba is.

Szerző: Molnár Szilvia – AgrárUnió