Figyeljünk a vetőmagot segítő mikrobákra (is) az őszi gabona vetésekor!

A növények magvai az adott növény tulajdonságai szerint alap'vető'en meghatározzák a leendő termés mennyiségét, minőségét. A magvak genetikai adottságait a növénynemesítés során a környezeti stressz-tényezőkhöz (szárazság, extrém hőmérsékletek, szikes talajok...stb.) bizonyos mértékig igazítani lehet. Az így előállított növények nem csak genetikai képességüket viszik 'mag'ukkal, de jó esetben a csírázást és a kis növényke életképességét, túlélését és a környezethez való igazodását is segítő mikroorganizmusokat, a szemünkkel láthatatlan paránylényeket is.  A magvak mikrobiológiai összetétele ugyanakkor még egy adott fajtánál, hibridnél sem egyforma. Pozitivan befolyásolja a kezdeti mag-mikrobiom összetételt a környezetbarát, organikus termesztés, de szelektív hatásúak lehetnek az intenzív gazdálkodás során felhasznált kémiai növényvédőszerek (peszticidek), azok típusaitól, mennyiségétől is függően. A talajok mikroba-csoportjai között az érzékenységben vannak nemzetség (genusz)-szintű és fajok, vagy egyes izolátumok közötti különbségek is; ezt használja ki a gyakorlat.

Napjainkra a talaj élő és önálló táplálékhálójára kevésbé, vagy nem figyelő gazdálkodás eredményezheti, hogy a növények magvai sem tartalmazzák a létfontosságú, őket segítő „kispajtásokat“. A talajéletet alig támogató növény-nevelési közegekben a mikrobák is 'életuntak', életre alig képesek lesznek. A kutatások során kiderült, hogy 100 talajbaktériumból, alig van 5 olyan amelyet ki lehet tenyészteni a talajokból, hogy számukat megtudhassuk. Mégis ezek a 'hadrafoghatók', hajlandók és tudnak is a talajok életében részt-venni; felszaporításuk is lehetséges, például a mikrobiális oltó-készítmények előállításánál.   

A környezetvédelmi, helyreállító „remediációs“ gyakorlat is bizonyítja, hogy a genetikailag jobbá tett stressz-toleráns növényfajták, hibridek a tág tűrő- és alkalmazkodó-képességű mikrobás kezelésekkel kettős védekező-erőt kaphatnak (Biró, 2008). A növényekkel együttműködő, tudományosan előzetesen kiválasztott baktériumok és gombák képesek semlegesíteni a toxikus nehézfémeket, valamint az apró, de veszélyes szerves szennyeződéseket — miközben elősegítik a növények egészséges fejlődését is. (Vivas, Biró és mások 2003, 2006a,b,c..stb. cikkei szerint). A mikrobiális oltóanyag készítmények hasonló jótékony, előzetesen szelektált mikro-szervezeteket tartalmaz különböző összetételben.

Alkalmazásukat számos szempont segítheti. Figyelembe kell venni, hogy mi a felhasználás célja, ami lehet a talaj általános mikrobiális jobbítása, a nagy tömegű szerves anyagok, szármaradványok lebontása, esetleg a kórokozók biokontrolljának a javítása...stb. is az egyes talaj-növény ‘rend’szerektől függően. A mikrobák általánosan helytállnak és tűrőképességüket a genetikai állományuk is rugalmasabban szolgálja, ráadásul könnyen igazodnak, 'feltalálják' magukat (ubikviter képességűek). A készítmények ezt figyelembe véve használhatók, de összetételükben a talaj-növény-környezeti körülményekhez specifikusan is igazíthatók, például az egyszikű vagy a kétszikű növényekhez, a sós, szikes, esetleg a savanyúbb talajkörülményekhez is (www.talajbakterium.hu).

Mikrobiális oltási lehetőségek:

A talaj-oltóanyagok leggyorsabban a magvakhoz közel fejtik ki elvárt, kedvező hatásaikat. A vetés során a különféle tulajdonságokkal rendelkező baktériumok és gombák felhasználása mellett egy lépésben javítható, ha szükséges, a működésüket biztosító talajállapot is. A mikrobiális túlélést segíthetik például a mikro-tápanyagot adó, az éltető vizet is jobban megtartó ásványok (alginit, bentonit) vagy az élőhelyet, védelmet, oxigént is biztosító porózus zeolit, bioszén és egyéb talaj- javítók, kondícionálók. Ezeknek az adalék- vagy vivőanyagoknak a kedvező felhasználására is számos bíztató eredmény ismert.

A jövő technikájának ilyen alkalmazásaival ésszerűen „bioeffektív“ módon csökkenthető a műtrágyák, a kémiai növényvédőszerek felhasználása és egy menetben, ráadásul energiatakarékos módon javítható a talajok, a környezet és az élelmiszereink által az emberi egészségünk is. 

A mikrobiális oltások, a talaj-, mag- és növény-kezelések kísérleti, labor-módszereinek sematikus rajza (forrás: MATE Biológiai Talajerő-gazdálkodó szakirányú továbbképzés). 

A hivatkozott munkák és talajegészség szolgáltatás a szerzőtől kérhető.
 

Magyar Talajvédelmi Baktérium -gyártók és -forgalmazók Szakmai Szövetsége


 

Szerző: Dr. Biró Borbála, talajbiológus, az MTA doktora, a MATE emerita professzora (biro.borbala@proton.me; www.bio-detecht.com; https://talaj.hu)