Ismét fókuszban a prémiumbúza-termesztés – Ukrán import, fajtaválasztás, versenyhelyzet: interjú Bene Zoltánnal

A háború nagyon jelentős kihívás elé állította a gazdákat. Míg a megelőző időszakban havonta az Európai Unióba 200-400 ezer tonna lágybúza áramlott be importként, addig a háború időszaka alatt ez a szám lényegesen megemelkedett, és voltak hónapok, amikor 1 millió tonna fölötti havi mennyiség érkezett – vezette fel a témát Bene Zoltán. – Ez azt jelenti, hogy míg a háború előtti négy év EU éves import átlaga 2,86 millió tonna volt, addig a 2022-23 és a 2023-2024-es gazdasági évben 10 millió tonna körüli, nagyon jelentős importmennyiséggel voltunk kénytelenek megküzdeni. Igaz, hogy Magyarországra ez a mennyiség nem érkezik be, hiszen mi lezártuk a határokat az ukrán import tételek elől, viszont köztudott, hogy a Magyarországon megtermelt búzának körülbelül, ökölszabály szerint a fele exportra kerül értékesítésre. Tehát nem függetleníthetjük magunkat az exportpiacok helyzetétől.

Feladta a leckét az ukrán import

Az EU-ba érkezett mennyiségnek egy jelentős része ugyanazokat a piacokat találta meg – például Olaszországot –, amely piacok a magyar hazai búza számára nélkülözhetetlenek. Számszerűsítve: 2023-ban Ausztriába és Olaszországba összesítve nagyon jelentős mennyiség áramlott, az exportnak a 77 százaléka ott talált gazdára – sorolta a szakember. – Ezen belül Olaszország több mint 50 százalékkal veszi ki részét a hazánkban megtermett és az EU-ba kiszállított mennyiségből. Az ukrán import alaposan feladta a leckét. Ukrajnából jellemzően inkább az alacsonyabb minőségű, tömegtermeléssel előállított gabonák kerülnek ki, és ezekkel, meggyőződésünk szerint, nem fogunk tudni versenyezni. Ennek több oka is van. Először is az ottani szabályzókörnyezet sokkal megengedőbb, tehát egyszerűbben, ezáltal olcsóbban tudnak termelni. Másrészt, mind a szántóföldi minőségi adottságok, mind pedig a méret-adottságokból következően hatékonyabban tudnak termelni. A harmadik a logisztika: amennyiben a Fekete-tenger rendelkezésre áll, ők lényegesen könnyebben és olcsóbban tudják elérni azokat az európai országokat, amelyek tengerparttal rendelkeznek. Így tehát Olaszország – Spanyolország mellett – kiváló célpont a keletről érkező gabonáknak. Mi úgy gondoljuk, hogy ezek a kihívások tartósak lesznek. Tehát új, járhatóbb, jövedelmezőbb irány kell, hogy beköszöntsön a hazai búzatermesztésben.

Új, járhatóbb, jövedelmezőbb irány kell, hogy beköszöntsön a hazai búzatermesztésben.

Döntő a fajtaválasztás

Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője        
    

A Karintia Kft. véleménye szerint ez az új irány a prémium minőség arányának növelését kell, hogy jelentse. Először is tisztáznunk kell, mitől prémium a prémium? Tévhit az, hogy a magas fehérje- és a magas sikértartalom egyenlő a prémium minőséggel. Ez egy rossz beidegződésű, mennyiségi fehérjeszemlélet – hangsúlyozta Bene Zoltán. – A magas fehérje és sikér csupán az egyik eleme a prémium minőségnek. Ám hogy egy adott tétel a prémium kategóriába sorolható-e, azt a reológiai tulajdonságok, tehát Alveográfos, Farinográfos és Extenzográfos paraméterek – mint például a tészta ellenállása, nyújthatósága – fogják meghatározni. Ezek a liszt minőségét jelző, a gazdák körében is jól ismert fajtához kötött értékek – úgymint P, L, P/L, W – értékei mutatják meg, határozzák meg. Az exportpiacokon, az olasz, az osztrák piacon ez döntő tényező, de a magyarországi malmok is egyre inkább vizsgálják ezeket a paramétereket. Nagyon fontos itt hangsúlyozni, hogy ezek az említett paraméterek fajtához kötött tulajdonságok. Eldől tehát már a fajtaválasztáskor, hogy egy adott étkezési búzát prémiumként lehet-e értékesíteni, nyilvánvalóan magasabb felárral.

Eldől tehát már a fajtaválasztáskor, hogy egy adott étkezési búzát prémiumként lehet-e értékesíteni, nyilvánvalóan magasabb felárral.

Fehérje mennyiségiszemlélet az uralkodó

A prémium búza termesztésének áttörését ezidáig korlátozta, hogy a mennyiségi fehérjeszemlélet uralkodott Magyarországon, amivel fehérjeszázalékonként gyakran csupán 1-2 ezer forint/t-s felárat lehetett elérni. Ez a rendszer a tavalyi évben nyilvánvalóan megbomlott, hiszen az időjárási körülmények miatt olyan szintű fehérjehiány alakult ki Európa-szerte, hogy csupán már a magasabb fehérjére is jelentősebb felárat lehetett elérni. Amennyiben a gazdák a jövőben fehérjeszázalékonként csupán 1-2 ezer forint felárat fognak kapni, akkor nem lesznek motiváltak abban, hogy prémium minőségű búzát termesszenek.

Hirdetés

A prémiumbúza esetében ez a felár nem 1-2 ezer forint, hanem lényegesen nagyobb, annak többszöröse. Viszont – bár itt is lényeges a fehérje mennyiség –, de nem feltétlenül. Elsősorban ugyanis a fehérje minőségi paramétereket fogják vizsgálni a malmok. Tehát ezeket a fajtához kötött tulajdonságokat kell, hogy figyelembe vegyük – hiszen ezek a paraméterek már a fajtaválasztásnál eldőlnek.

Bőtermő vs. prémium?

Miért gondoljuk, hogy ez a jövő Magyarországon? Azért, mert véleményünk szerint rendkívül nehezen fogunk tudni versenyezni a keletről érkező gabonákkal. Másfelől a „mindenhol bőtermő” szemlélet meglátásunk szerint Magyarországon lassan kikerül a fókuszból – fogalmazott a Karintia vezetője. – Ha ugyanis megnézzük az országos termésátlagokat, akkor feltehetjük a kérdést, hogy miért erőltetjük a bőtermő képességű fajták használatát. Az elmúlt öt év országos búza átlaga csupán 5,35 tonna volt hektáronként. De ha a legnagyobb termésátlaggal rendelkező vármegyéket nézzük, akkor sem érjük el a 7 tonnát, és amennyiben a legnagyobb búzaterületű vármegyéket vesszük figyelembe – egyébként ez jellemzően Békés vármegye – akkor még az 5 tonnát sem érjük el országos öt év átlagában. Ezek annyira alacsony értékek, hogy felmerül a kérdés: hogyha ennyire korlátozott a termésátlag, akkor miért nem prémium minőséget állítunk elő? Itt jegyzem meg, hogy mi is kiváló bőtermő fajtákkal rendelkezünk –, de be kell látnunk, hogy a bő termőképességű fajták termesztésének területe egyre inkább visszaszorul Magyarországon. Sajnos már nem igaz, hogy az ország teljes területén bő termőképességű búza eredményesen vethető. Véleményünk szerint ez egy téves irány – miután 5,35 tonna volt az ötéves átlag, felelőtlenség 8-10 tonnás országos átlagokról álmodni. Alkalmazkodnunk kell a körülményekhez – a körülmények pedig, nem gondolom, hogy könnyebbek lesznek.

Semmi nem fekete, semmi nem fehér – nem az egész ország területén termesztendő bőtermő, és nem az egész ország területén termeszthető prémium búza fogja a megoldást adni. El kell gondolkodni, hogy hová érdemes, hová szabad: az országnak egyre nagyobb területén el kell gondolkodnia a prémium búza termesztésén. Ebben az esetben is el lehet 6-8 tonnás átlagokat érni, nem drágább az előállítása, sőt! Ugyanakkor lényegesen magasabb lehet az értékesítési árunk.

Nem a bő termőképességű fajták ellen kampányolunk, hiszen megvan a létjogosultsága ezeknek a fajtáknak is, hanem véleményünk szerint az aránnyal van a probléma, és ez az, amin a közeljövőben változtatnunk kell.

 Az országnak egyre nagyobb területén el kell gondolkodnia a prémium búza termesztésén. Ebben az esetben is el lehet 6-8 tonnás átlagokat érni, nem drágább az előállítása, sőt!  

Alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez

A Karintia Kft. mindent megtesz annak érdekében, hogy kellően felvilágosítsuk a gazdákat, hiszen a prémium fajták rendelkezésre állnak. Ezek kipróbált fajták, nemcsak konvencionális, hanem egy részük akár ökológiai paraméterek melletti.

A modern genetikákkal 6-7 tonna, vagy akár ennél magasabb mennyiségek is elérhetőek átlagban, viszont prémium minőségben! Láthatjuk, hogy jelentősen, 20-30 százalékkal az országos termésátlag fölötti a tudása ezeknek a prémium fajtáknak – és van még néhány nagyon szemléletes előnyük, ilyen mindenekelőtt a nitrogénhasznosító és a betegség-ellenálló képesség, ami a takarékosság és a környezetterhelés csökkentése irányába is komoly lépést jelent. Mi, a Karintia Kft.-nél azt valljuk, hogy Magyarországon a megváltozott körülményekhez alkalmazkodni kell tudni. Ebben a turbulens környezetben a prémium búza termesztése nagyon komoly kapaszkodót jelenthet a gazdának.

Több évtizedes prémiumbúza-termesztési tapasztalattal a hátunk mögött és a cégcsoportunkhoz tartozó nemesítőházak szaktudásának birtokában kijelenthetjük, hogy ERŐS érvek szólnak a prémium búza termesztése mellett. Hisszük, hogy nem a körülmények tesznek minket, gazdálkodókat tönkre, hanem az alkalmazkodás tehet minket sikeressé. Ezért kérjük a gazdákat, hallják meg a hívó szót, keressenek minket, nyissanak a prémium búza termesztés irányába – fogalmazott Bene Zoltán.                      

Szerző: AgrárUnió