A kalászos gabonák őszi gyomosodásáról – Gyomfajok károsításáról és a védekezési lehetőségekről

A gyomnövények károsítása

A kalászosgabona-termesztésben egyre nagyobb figyelem irányul az őszi gyomosodásra, az ősszel kelő és a kultúrnövénnyel együtt fejlődő gyomfajokra. Ennek szakmailag jól megalapozott indokai vannak, hiszen ezek a gyomok korai, gyakran tömeges megjelenésükkel már a kezdetektől − akár már néhány leveles állapotától kezdve − támaszthatnak súlyos versenyhelyzetet a vetett növény számára. Ez igaz a tápanyagok esetében is, azonban fokozottan igaz a talaj nedvességtartalmára! Az egyébként is egyre szárazabb évjáratokban minden egyes csepp víz, amelyet a gyomnövények „elfogyasztanak” vetett növényeink elől, kárt okoz számunkra. Ez a károkozás többnyire a lassú, vontatott fejlődésben, a bokrosodásban, az oldalhajtások képzésében kialakuló zavarokban mutatkozik meg, de extrém gyomnyomás esetén (1. kép) az állomány kiritkulásához is vezethet.

1. kép: Extrém gyomnyomás miatt kiritkult gabonaállomány

A gyomkonkurencia káros hatása a növények generatív szerveinek tél végi-tavaszi fejlődésében is megmutatkozhat!  Ez a folyamat ugyanis már korán, akár január végére, februárra le is zárulhat. Ekkorra kialakul, mennyi oldalhajtás nevel meg a gabonatő, azok közül mennyi képez majd kalászt, valamint sejtszinten eldől, hogy a majdan fejlődő kalásznak mi lehet a maximális mérete. Ha ebben a korai időszakban a gyomkonkurencia miatt víz- és tápanyaghiány éri a kultúrnövényt, az közvetlen módon hat majd a termés mennyiségére. Nem ritka, hogy ha a kedvezőtlen környezeti körülmények erős gyomnyomással párosulnak, tömegesen száradnak le a képződött hajtások, így csökken a kalászok száma. De mindez hatással van a kalász méretére is, ami a gyomok káros hatása miatt nem éri el a kalászdifferenciálódás során sejtszinten meghatározott méretet. Mindezek kiküszöbölésére tavasszal már nem, csupán ősszel van lehetőségünk. Milyen gyomnövények okozhatnak problémát számunkra?

A gyomnövények tömeges őszi kelése veszélyes konkurenciát jelent a kultúrnövény számára.

Gyomnövények az őszi gabonatáblán

A kalászos gabonák őszi gyomosodásáért egy- és kétszikű gyomnövények (2. kép) egyaránt felelősek lehetnek.

2. kép: Egy- és kétszikű gyomnövények vegyes őszi kelése a gabonatáblán

Az, hogy egy területen milyen gyomok jelennek meg, az termőtájanként, de akár táblánként is más és más lehet. Az egyszikűek közül jellemzően a nagy széltippan, a parlagi ecsetpázsit, valamint a rozsnok-fajok, míg a kétszikű gyomok közül általában a veronika-fajok (3. kép) jelentenek problémát, de rajtuk kívül a tyúkhúr (4. kép), a szarkaláb-, a zsombor-, az árvácska-, a szikfű- és árvacsalán-fajok, valamint a pipacs is gondot okozhat.

A problémás fajok mindegyikére igaz, hogy kellő talajnedvesség esetén tömegesen kelnek, ami enyhe időjárás esetén akár a tél során is megtörténhet. Áttelelésük problémamentes, az egyre enyhébb teleket gond nélkül átvészelik. Egyes kétszikűek, így a veronikafélék nagyon korán, akár már februárban-márciusban virágzásnak (5. kép) indulhatnak, így mire egy átlagos tavaszi gyomirtás megtörténik, már magot érlelnek, vagy olyannyira előrehaladott állapotban van a magfejlődés, ami a gyomirtás dacára is csírázóképes magot eredményez.

5. kép: Télen (02.19.) virágzó veronika

Sok gyomnövény esetében éppen ez, a túlzottan késői, így csupán mérsékelt hatékonyságú tavaszi gyomirtás az egyik oka annak, hogy a talajban óriási gyommagkészletük halmozódhatott fel. Ezzel némileg összefügg, hogy az egyre inkább terjedő forgatás nélküli talajművelés miatt sok mag helyezkedik el a talaj felső rétegeiben, amelyek, ha csírázási pozícióba kerülnek és a körülmények is kedvezőek számukra, tömegesen indulhatnak csírázásnak. Ezek, valamint egyéb termesztéstechnológiai okok (pl. csökkentett magnormával történő vetés) miatt egyre gyakoribb, amikor nem képzelhető el a kalászos gabona termesztése őszi gyomirtás nélkül.

A védekezésről

Az őszi gyomosodásból fakadó károk a legkönnyebben az őszi gyomirtással előzhetők meg. Ma már több olyan hatóanyag áll a rendelkezésünkre, amelyekkel a védekezés eredményes lehet. Ezek legnagyobb hányada preemergens módon, vetés után-kelés előtt is alkalmazható, azonban a gyakoribb mégis az, amikor posztemergens védekezéssel, a kultúrnövény − és a gyomok egy részének − kelése után történik a kezelés. Egyes gyomirtó hatóanyagok a lombozaton keresztül is rendelkeznek gyomirtó hatással, azonban a leggyakrabban használtak esetében (pl. diflufenikán (6. kép), flufenacet) a gyökérzeten keresztüli hatás a meghatározó.

6. kép: Diflufenikán markáns hatástünetei kétszikű gyomnövényeken

Ez azt jelenti, hogy a jó hatékonysághoz bemosó csapadékra (10-15 mm a kijuttatást követő 2-3 héten belül) van szükség, azonban rugalmas használatuk ad némi lehetőséget arra, hogy a gyomirtást a várható csapadék megérkezéséhez igazítsuk. Azonban a jó hatáskifejtéshez aprómorzsás, jó minőségű magágy is szükséges! A rögös, egyenetlen talajfelszínen a beavatkozás hatékonysága jelentősen lecsökken, így még az is megtörténhet, hogy feleslegesen került kiszórásra a gyomirtó szer és elköltésre annak költsége.

A korábbiakban említett kétszikű gyomnövényekkel szembeni védekezésben rendelkezésünkre áll egy korai tavaszi gyomirtás lehetősége is. Ez egy fokkal ugyan rosszabb, mintha a beavatkozás az ősz során történt volna meg, azonban mégis jobb annál, mintha a gyomirtást pl. az árvakelésű napraforgót megvárva, későn végeznénk el. Az ilyen beavatkozáskor érdemes inkább a perzselő hatású hatóanyagokat (pl. karfentrazon-etil) választani, szemben a széles körben alkalmazott hormonhatású gyomirtó szerekkel. Ez utóbbiak hatékonysága nem elegendő több, a korai időszakban már táblán lévő gyomnövénnyel szemben, sőt korábbi egyoldalú használatuk hozzájárult ahhoz, hogy egyes gyomok (pl. veronikafélék) felszaporodva tömegesen legyenek jelen a gabonákban.

Erős gyomnyomás esetén a kalászos gabonák intenzív termesztése nem képzelhető el őszi gyomirtás nélkül.

Az őszi gyomirtás előnyei

Kalászos gabonáink ősszel végzett gyomirtása több területen is előnyhöz juttat minket. A gyomkonkurencia korai kikapcsolásával lehetővé válik, hogy a jó kelést követően jó növényállományunk alakulhasson ki, amely töretlenül fejlődve optimális fejlettségben mehet a télbe. A beavatkozás kedvező hatása a tavaszi időszakban is megmutatkozik, amikor a korai gyomosodás káros hatása nem akadályozza a növény generatív részeinek sejtszintű kialakulását és majdani fejlődését.

Az őszi gyomirtás további előnye, hogy elvégzésével nem vagyunk kiszolgáltatva a tavaszi időjárásnak, amikor a téli csapadék miatt felázott, felpuhult talajon esetleg csak késve tudnánk elvégezni a korai gyomirtást. De arra is lehetőséget ad, hogy elkerüljük a tavaszi munkacsúcsban elvégzendő feladatok feltorlódását, ami ugyancsak hatékonyságot rontó késést eredményezhet.

Kalászos gabonáink őszi gyomirtása több előnnyel is jár, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy akár mázsákkal is növelheti a betakarított termés mennyiségét. Az, hogy mennyire lesz eredményes a gabonatermesztésünk, természetesen sok egyéb tényezőtől is függ, de ha már az indulásnál hibát vétünk, az a későbbi gondos munkával sem hozható helyre.

Hirdetés

Szerző: AgrárUnió