Mire figyeljünk a karbamid műtrágya használatában AÖP vállaláskor?

Az idei évben a 2. támogatási igénylést adtam be az AÖP-re, az eddigi tapasztalataim alapján a legnépszerűbb szántóföldi vállalás a növénytermesztés diverzifikációja, valamint a karbamid műtrágya környezetbarát használata. Az előbbi azért, mert általában a vetésszerkezet meg tud felelni neki, az utóbbi meg azért, mert viszonylag kicsi a ráfordítás költsége, ugyanis ezt az előírást a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább egy tábláján, de a szántóterületének legalább 5 százalékán kell teljesíteni úgy, hogy a hektáronként kijuttatott nitrogén (N) hatóanyag 35−90 kg legyen (szilárd vagy folyékony formában, utóbbit ureáz-gátló készítménnyel együtt használva). Dobogósok még a „Mikrobiológiai készítmények alkalmazása szántóterületeken” és a „Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása szántóterületeken” vállalások is, mert ezeket számos jótékony hatásuk miatt már amúgy is egyre több gazdálkodó használja, ha meg plusz támogatás jár rájuk, az még inkább ösztönzően hat.

Mikor és milyen módon juttatható ki szilárd karbamid műtrágya

Az egységes kérelem beadásának egyik fontos mozzanata, mikor megbeszéljük a gazdálkodóval, hogy vállalja-e az AÖP-t, és ha igen, melyik előírást. Mivel több éve dolgozom együtt az ügyfeleimmel, ezért azon túl, hogy a gazdaságaikat is elég jól ismerem, azt is tudom, hogy kinek és melyik vállalást lesz a legkönnyebb „megugrania”. Az egységes kérelmek benyújtásának időszaka előtt a falugazdászokkal együtt lehetőségünk van online felkészítő képzésen részt venni, ahol összefoglalják számunkra, hogy az előző évhez képest mik, hogyan változtak, mire kell különösen figyelni, valamint lehetőségünk van tisztázó kérdések feltevésére szóban vagy írásban. Ezek mellett a NAK oldalán található egy „Gyakran ismételt kérdés” (https://www.nak.hu/kap-2023-2027/kap-gyik#aop) link, még ezen cikk megírásakor is olvasható volt az oldalon az alábbi kérdés:

„A 2024. évi kérelemben a karbamid környezetbarát felhasználása vállalást választva, a karbamid műtrágya sorközművelő kultivátorral történő kijuttatása továbbra is megfelelő-e, eleget tesz-e a bedolgozás feltételének?”

És erre a válasz: „Igen, megfelel, ha azonnal alkalmazza a sorközművelő kultivátort a kijuttatás után.”

Tehát nyugodt szívvel tudtam azt mondani az ügyfeleimnek, hogy semmi gond: ha még nincs megvásárolva a karbamid, és így nem tudták a tavaszi vetésű növény elé kitenni, majd sorközműveléskor (napraforgó, kukorica) lejelentjük, hogy teljesítette ez a vállalását. Aztán jött a fekete leves, mert május végén megkaptuk az információt, hogy:

„A gyakorlat lábon álló kultúrában kizárólag akkor teljesíthető, amennyiben az adott táblán ureáz-gátló készítménnyel kezelt folyékony halmazállapotú karbamid tartalmú műtrágyát juttatnak ki azonnali beforgatás vagy bedolgozás nélkül. Ezek alapján szilárd karbamid műtrágya és bedolgozása nem lehetséges álló kultúrában. Fentiek alapján a helyes eljárás az, ha szilárd karbamid kijuttatás és bedolgozás csak a vetés előtt vagy ugyanazon a napon vagy betakarítás után történik.”

A 17/2024(IV.9.) AM rendelet 15 (§) (2) bekezdése értelmében: „A gyakorlat keretében szilárd halmazállapotú karbamid műtrágya kizárólag úgy juttatható ki, hogy azt azonnal bedolgozzák, beleértve a sekély tarlóhántást és -ápolást, valamint minden olyan talajművelési munkálatot, ami garantálja, hogy a készítmény talajfelszín alá kerül.” A sorközművelő kultivátor használatával ennek tökéletesen eleget tudunk tenni, mivel megmozgatja, megforgatja a talajfelszínt 5-10 cm mélyen. Ilyenkor bevett gyakorlat amúgy is, hogy a kukorica, a napraforgó alá még tesznek ki nitrogén (N) tartalmú műtrágyát, elősegítve a vegetatív fejlődését a növényeknek.

Értetlenül állunk tehát a minden szakmaiságot mellőző tiltás előtt. Arról nem is beszélve, hogy ezzel akkor szembesültünk, mikor épp lejelentettük volna a karbamid kiszórását, és az egységes kérelem felülete piros háromszöggel jelezte (ami azt jelenti, hogy a hiba kijavítása előtt a kérelem nem beadható), hogy „Az agrotechnikai művelet időpontja nem eshet az agrotechnikai művelethez tartozó főnövény vagy másodvetés időszakára. Kérjük vizsgálja felül kérelmét és ennek megfelelően javítsa azt!” Jellemzően ez az időszak május végére volt tehető, amikor a kérelmek jelentős része már beadásra került, és az AÖP-s vállalásokhoz szükséges input anyagok beszerzésre kerültek.

Mi lehet a megoldás a felmerült problémára?

Mivel az AÖP-s vállalásokat az adott év január 1. − december 31. között kell teljesíteni, ezért van még idő a karbamid műtrágya későbbi időpontban történő kijuttatására, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a tervezésnél vegyük figyelembe a nitrátrendeletben foglaltakat és a minimális talajborítottságra való rendelkezéseket is, nehogy utána meg azért kapjon szankciót a gazda, mert itt szegett szabályt!

Sajnos, továbbra sem vagyunk egyszerű helyzetben (sem a gazda, sem a falugazdászok/szaktanácsadók), továbbra is nehéz kiutat találni az egymásnak ellentmondó, és egyre szövevényesebb jogi útvesztőkből; szinte már lehetetlen betartani a szabályokat és úgy gazdálkodni, hogy mindennek IS megfeleljünk!

Szerző: Nagy-Ékes Mariann