Az amerikai kukoricabogár kártétele és annak megelőzése

A kukoricabogár leírása, életmódja

Az amerikai kukoricabogárnak évente egy nemzedéke van. Kifejlett egyede 5,5-6,5 mm hosszú, sárgás-sárgászöld alapszínű, sötét szárnyfedőjű rovar. Teste megnyúlt, kissé lapított. Szárnyfedői hosszanti irányban rajzoltak.

Amerikai kukoricabogár kifejlett egyede

Tojás alakban telel át a talaj felső 15-20 cm-es rétegében. A lárvák kelése - az évjáratra jellemző hőösszeg függvényében - május második felében kezdődik meg és akár június közepéig is eltarthat. A lárva hengeres alakú, csontfehér színű, kifejlett állapotában 12-13 mm hosszúságú, sárgásbarna fejtokkal. Fejlődése három lárvastádiumon át történik. Az L1 lárva keléskor 2-3 mm hosszúságú. A talajban a táplálék felkeresésére akár 1 m-es távolságot is képes megtenni, de ha rövid időn belül nem jut táplálékhoz, elpusztul. Különösen nagy a pusztulási arány a száraz évjáratokban, alacsony nedvességtartalmú talaj esetén. Kártétele során járatokat rág a gyökerekbe a gyökércsúcstól az alapi részig, aminek következtében a gyökéren repedések jelennek meg. A következő L2-es fejlődési stádiumú lárvák a vastagabb gyökereket károsítják, méretük már 6-8 mm.

A lárvák maximális méretüket -12-13 mm- azt az L3-a stádiumban érik el. A gyökérzeten károsító lárvák 90%-a a talaj felső 10 cm-es rétegében helyezkedik el. A lárvák bábozódása június második felében kezdődik. A báb fehér színű, kb. 1 cm hosszúságú szabadbáb. Rövid bábállapotot követően kezdődik meg a bogarak kelése, amelynek fő időszaka július eleje, ez a rajzás fő időszaka. A bogarak élettartama mintegy 2 hónap, legnagyobb számban a területen július közepétől augusztus közepéig találhatók. A bogarak tojásrakásának fő időszaka a július közepétől augusztus végéig terjed. Egy nőstény általában 500-1000 db tojást rak.

A kukoricabogár gyökérkártétele

Az amerikai kukoricabogár esetében a fő kártételt a lárva okozza a kukorica gyökérzetének károsításával, amely víz- és tápanyagfelvételi zavarokat, illetve a növény kidőlésével komoly betakarítási veszteséget okozhat.

A lárvák kelése - az évjáratra jellemző hőösszegtől függően - körülbelül május második felében kezdődik. A kukorica gyökérzetét az általa termelt szén-dioxid vonzó hatására találják meg, a gyökereket eleinte felszíni rágással károsítanak, majd be is rágnak azokba, végül erős kártétel esetén teljesen el is pusztítják azokat.

Kukoricabogár lárvái és azok extrém mértékű gyökérkártétele

Ez megtörténhet támasztógyökerekkel is, amely együttesen a gyökérzet meggyengülésével azt eredményezi, hogy a növény megdől, amelynek jellegzetes tünete a "hattyúnyak" kialakulása.

„Hattyúnyakas” kukoricanövények

A kártétel bekövetkeztére gócokban kell számítanunk, mivel a tojásrakás is csomókban történik. Növényenként 8 db lárva már elegendő a gyökérzet elpusztításához és a növénydőlés bekövetkeztéhez.

Kukoricabogár lárvakártétele miatt kidőlt kukoricatövek

Szélsőséges kártételi szint esetében az érintett terület teljes növényállománya "összedőlhet", ami rendkívüli mértékben megnehezíti a betakarítást, komoly betakarítási veszteséget okozva.

A kártétel mértékétől függően a kukorica gyökérzete képes regenerálódni. Ennek során intenzív gyökérképződés indul meg, amely valamilyen szinten képes pótolni a kártétel során elveszett gyökérzetet.

IOWA-skála

Az amerikai kukoricabogár gyökérkártételének mértékét az IOWA-skála értékei alapján határozzuk meg. A besorolás 1-től 6-os értékig mutatja a kártételt:

1 - nincs kártétel

2 - kisebb rágások, felszíni sérülések a hajszálgyökereken. Az esetleg visszarágott gyökerek 4 cm-nél nem rövidebbek

3 - 1-3 visszarágott gyökér, a károsított gyökerek 3,5 cm-nél nem rövidebbek

4 - egy teljes nóduszkör gyökérzete elpusztult

5 - két nóduszkör gyökérzete elpusztult

6 - három vagy több nóduszkör gyökérzete elpusztult

Az IOWA-skálán a veszélyességi küszöbérték a 3-3,5 értékek között van. Amennyiben ennél súlyosabb a kártétel, már jelentős gazdasági kárral lehet számolni.

A kukoricabogár kártétele a csövön és a zöld növényi részeken

Bár az amerikai kukoricabogár fő kártétele a lárva gyökérrágásából adódik, azonban a kifejlett egyedek is károsítják a kukorica levélzetét, a bibét és a fejlődő szemeket. A generatív részek (bibe, címer) megjelenése előtt a növény leveleit hámozgatják, esetenként jelentős asszimilációs-felület kiesését okozva ezzel.

Kukoricabogarak és levélkártételük

A kártétel helyén a levél pergamenszerű lesz.

Erős kártétel esetén a károsított levélfelület elszárad

A későbbiekben a bogarak előszeretettel fogyasztják a virágport és a bibeszálat is. Nagy egyedszám esetén a bibeszálak visszarágása termékenyülési zavarokhoz vezethet.

Kukoricabogár a visszarágott bibeszálak között

A bibeszál károsítása esetén akkor lehet rosszabb kötődésre számítani, ha annak hossza a kártétel következtében 1,5 cm alá csökken. A fejlődő szemek megrágásával utat nyithat olyan gombabetegségek fertőzése előtt, amelyek toxintermelésükkel rontják a betakarított termés minőségét.

Veszélyességi küszöbérték

Amennyiben monokultúrás termesztés esetén a megelőző évben növényenként 1-2 db kifejlett kukoricabogarat találunk, a következő évben talajfertőtlenítést kell végezni a gyökérkártétel megelőzése érdekében.

Védekezés a kukoricabogár kifejlett egyedei ellen állományban

Veszélyességi küszöbérték

Amennyiben árukukorica állományban növényenként 3-5 db, csemegekukorica állományban és vetőmagcélú előállításban növényenként 1 db kifejlett kukoricabogár található átlagosan, állománypermetezéssel védekezni kell a kártétel megelőzésére. Abban az esetben is el kell végezni a kezelést, ha a bibe hossza a visszarágás miatt 2,5 cm alá csökken (1,5 cm-nél rövidebb bibehossz esetén már kötődési problémákkal lehet számolni).

A fertőzöttség felmérése

Az amerikai kukoricabogár fertőzöttségének felmérése többféle csapda használható, amellyel felmérhető az egyedszámuk.

Csapdatípusok:

• Sárga színű ragacsos csapdák: A sárga szín vonzó hatást fejt ki sok rovarra, így az amerikai kukoricabogár egyedeire is. Mivel a nőstények jobban vonzódnak ehhez a színhez, mint a hímek, így a ragacsos lap főleg nőstényeket fog.
   
• Feromon alapú ragacsos csapdák: Itt a csalogató anyag a feromon, amit a nőstények bocsájtanak ki. Mivel ez az anyag csak a hímeket vonzza, így a csapdák szinte kizárólag hímeket fognak.
   
• Virágillat-alapú csalogatóanyaggal működő ragacsos csapdák: Ez a csalétek főleg a nőstényekre gyakorol vonzó hatást, így főleg azokat fogja.
   
• Különböző csalogatóanyaggal szerelt varsás csapdák

A fertőzöttség mértékének megközelítő felmérésére területbejárással is van lehetőség. Ezt lehetőleg a reggeli órákban kell elvégezni, ugyanis a legmelegebb órákban a bogarak elhúzódnak, így nehezebb őket megtalálni. A növények között óvatosan mozogva kell felmérni a kártevő egyedeinek számát.

Védekezés a kukoricabogár lárvájának kártétele ellen

A kártevő elleni védekezésre agrotechnikai és növényvédelmi megoldások egyaránt a rendelkezésünkre állnak.

A kártevő elleni védekezés vetésváltással

A legegyszerűbb és legkönnyebben kivitelezhető védekezés a vetésváltás. A kártevő életmódja a kukoricához kötött, így tojásrakása is leginkább ott történik. Az áttelelő tojásokból kikelő lárvák károsítják a gyökérzetet, különböző mértékű terméskiesést okozva ezzel. Kártétele már a második évben önmaga után termesztett kukoricánál jelentkezik, de minél többször kerül önmaga után a kukorica, a kockázat egyre növekszik. Egyes esetekben, pl felgyomosodott, virágzó gyomokkal borított gabona- és repcetarlón is történhet tojásrakás, amelyet a következő évben követhet mérsékelt lárvakártétel, de ez csupán elvétve fordulhat elő.

Védekezés a kukoricabogár lárva gyökérkártétele ellen talajfertőtlenítéssel

A kártevő elleni védekezésben a vetéssel egy menetben végrehajtott talajfertőtlenítés a leggyakrabban alkalmazott módszer. A védekezés során a vetőgépre szerelt adagoló berendezéssel juttatjuk a magárokba a készítményt. A tervezéskor figyelembe kell venni, hogy a talajfertőtlenítő készítmények hatóanyagai kb. 6 hetes tartamhatással rendelkeznek. Túlságosan korai vetésidő esetén a hatóanyagok természetes bomlása miatt már nem tudnak kellő védettséget adni a május második felétől akár június közepéig kelő lárvák ellen, így erős fertőzés esetén a beavatkozás hatékonysága nem lesz elfogadható.

A talajfertőtlenítő anyagok kijuttatása

A megfelelő hatékonyság eléréséhez biztosítani kell a talajfertőtlenítésre használt készítmények pontos adagolását, valamint azoknak a mag környezetébe való juttatását. A granulátum formulációjú készítményeknél minden esetben meg kell arról győződni, hogy a kijuttatott készítmény valóban a mag környezetébe került-e. Amennyiben az alá, fölé, vagy oldalirányba jelentősebb távolságra kerül, nem várható jó hatékonyság, különösen a kizárólag kontakt hatásmóddal bíró készítmények esetén. Néhány géptípus esetében a granulátum talajra juttatását flexibilis cső biztosítja. Amennyiben annak hossza nem megfelelő és túlságosan hosszúra van vágva, a záródó magárok talaja menet közben kiemeli a megfelelő helyzetéből azt, így a kijuttatott készítmény a mag fölé, vagy a talaj felszínére kerül. Amennyiben a flexibilis cső túlságosan rövid, és túlságosan magasról szórja a készítményt, az széles sávban terül, ami ugyancsak kedvezőtlen a hatáskifejtés szempontjából.

Tippek

• Nem monokultúrás termesztés esetén is előfordulhat gyökérkártétel a kukoricában. Ennek oka lehet, hogy a gondozatlan gabona- és repcetarló felgyomosodik, a kártevő pedig az ott található virágzó gyomnövények virágporát fogyasztva fejezi be az érési táplálkozását, így ezeken a területeken sor kerülhet a tojásrakásra is. Ha az ilyen területekre kukorica kerül a következő évben, akkor bekövetkezik a gyökérkártétel.
   
• Száraz évjáratokban a növénydőlés tüneteit a nedvesebb, mélyebb fekvésű területen kell keresni.
   
• Öntözéses területen nagyobb számban jelenhetnek meg a kártevő kifejlett egyedei, mivel ott jobban megtalálják a számukra kedvező életfeltételeket. Száraz évjáratokban különösen előfordulhat ez, főleg, ha a kérdéses tábla az egyetlen a körzetben, ami még zöld.
   
• Amennyiben állományban rövid hatástartamú, kizárólag kontakt hatású készítményekkel történik a védekezés a kifejlett egyedek ellen, különösen, ha a védekezés szigetszerű (nagyobb körzetben kizárólag az adott területen történik ilyen beavatkozás), számítani lehet arra, hogy a betelepülés miatt az egyedszám rövid időn belül eléri a kezeléskori szintet. Ez függ a környező területek kukoricabogár- fertőzésének mértékétől.
   
• Korai vetésidő esetén, ha a kukorica kelése és fejlődése kellően intenzív, olyan gyökértömeg alakulhat ki a lárvakelés idejére, amely viszonylag nagyobb lárvaszám esetén is elegendő víz- és tápanyagfelvételt biztosít a növény számára, így a fertőzés következményei mérsékelhetők. Ilyen stratégia alkalmazásakor erős gyökérnövekedésű, nagy gyökértömeget fejlesztő fajták választása a célszerű.
   
• Vetéssel egy menetben végzett talajfertőtlenítés esetén a korai vetésidő a hatékonyság ellen hat, ugyanis a hatóanyagok természetes lebomlása miatt a lárvakelés idejére már csökken a talajban lévő hatóanyag mennyisége
   
• Fokozott tojásrakásra számíthatunk azokon a területeken, ahol hosszú tenyészidejű fajtát termesztünk. Mivel abban a kukoricabogár hosszabb ideig megtalálja a számára kedvező életfeltételeket, így fokozott lehet a betelepülése és a tojásrakása is az ilyen területeken. Amennyiben a következő évben is kukorica kerül az érintett területre, a talajfertőtlenítés elvégzése ajánlott.