Hírek, információk a szántóföldről - A mezei pocok elleni komplex védekezésről
Növénytermesztés - 2023.11.07
Az elmúlt hét egyik legfontosabb híre, hogy ország jelentős részén megérkezett a már nagyon várt eső. Bár ehhez érdemes hozzátenni, hogy ezen a téren igen jelentős eltérések alakultak ki az egyes országrészek között, van, ahol már talán sok is az utóbbi időben lehullott csapadék.
A szárazabb vidékeken viszont azért is kell ennyire örülni a csapadékosabbá váló időjárásnak, mert az őszi kalászosok nagy része száraz talajba került, a kelés nagyon sok helyen vontatott, az állomány heterogén. Ezekben a térségekben a száraz körülmények miatt nagy valószínűséggel nem fogunk már olyan erős árpaállományokat látni, mint egy évvel ezelőtt, ami nem is baj, mert a túlzottan fejlett növények megszenvedték a téli időszakot. A megérkező eső sokat fog segíteni a repcéknek is, sok területen ugyanis a talaj alacsony nedvességtartalma miatt csak későn indult meg a kelés, ezért a növényeknek van mit behozniuk növekedés és fejlődés terén.
Azonban van még egy szempont, amiért örülni kell a helyenként jelentős mennyiségű csapadéknak. Ez az őszi esők pocokállományra gyakorolt gyérítő hatása. Sokszor figyelhetjük meg, hogy a rágcsáló nagymértékű felszaporodásának, vagy akár gradációjának az őszi hideg, nagy mennyiségű csapadék, a tartósan nedves időjárás szab gátat. A mezei pockok között ilyen körülmények között fellépő megbetegedések nagyon komoly elhullást okozhatnak, amely a felszaporodási hullám összeomlását váltja ki. Sajnos a mostani csapadékhullásnak az a szépséghibája, hogy éppen a „legpockosabb” területeken hullott kisebb mennyiségben, de bízzunk abban, hogy a sorozatban érkező frontok ezekre a termőtájakra is meghozzák a pocokgyérítő mennyiségű esőt.
A növényvédelmi munkák terén kevés tennivaló van jelenleg a szántókon, bár figyelmet érdemelnek az őszi árpákban megjelenő levélbetegségek (lisztharmat, hálózatos levélfoltosság), valamint az összes kalászosban megjelenő levélaknázó legyek és fritlegyek. A repcékben a levéltetvek betelepedését és felszaporodását kell a repcetermesztőknek figyelemmel kísérniük, valamint az állomány túlfejlettségét megakadályozandó regulálás elvégzése válhat szükségessé.
Ez történt a szántókon egy évvel ezelőtt
NapiKép 2022.10.31.
Az elmúlt években tapasztaltak szerint egyre fokozódik az őszi kalászosokban a fritlegyek őszi károsítása. Ez nem túl látványosan mutatkozik, azonban a hajtások sárgulása, pusztulása figyelmeztető jel, az ilyen tünetek mögött igen gyakran a hajtás tövén károsító lárva (nyű) kártétele húzódik meg. A károsítás főként a korán vetett állományokban mutatkozik meg, ezért leginkább azokat érdemes figyelni. Beavatkozásra kis valószínűséggel lesz szükség, a bokrosodás során a növények általában pótolják a kártétel miatt elhalt hajtást, vagy hajtásokat.
NapiKép 2022.11.01.
Éghajlatunk változásával egyre nagyobb jelentőséget kapnak a gabonavírusok. Ezek szinte minden évben megjelennek a búza- és árpatáblákon, de amíg ez egyes évjáratokban csupán néhány fertőzött növényt jelent, másokban akár tömeges megbetegedést. Ilyen volt az előző árpaszezon is, amikor nagyon sok táblán mutatkoztak sárguló, törpülő, vírusfertőzött növények. A legfontosabb gabonavírusainkat vírusvektor kártevők terjesztik az állományokban. Ezek egyike a csíkos gabonakabóca, amely a búza törpeség vírusának egyik legfontosabb terjesztője.
NapiKép 2022.11.03.
Az egyik leggyakoribb gabonavírus az árpa sárgatörpülés vírusa, az állományokban virító sárga, törpülő tövek az esetek többségében e kórokozó fertőzése miatt betegedtek meg. Terjesztőik a levéltetvek, ezért az őszi gabonaállományokat, ezen belül különösen az árpákat érdemes rendszeresen szemlézni, ennek során pedig felmérni a levéltetűfertőzés mértékét. Amennyiben ez magasan alakul, nem szabad megspórolni a rovarölő szeres beavatkozást, mert az akár bőségesen is megtérülhet.
Mit találunk most a földeken
NapiKép 2023.10.30.
Egyes repcevetésekben jelenleg erősödő levéltetűfertőzésnek lehetünk tanúi, a leveleken akár már népes kolóniákat is találhatunk. A kártevő erős fertőzése esetén megtörténhet, hogy a károsítás miatt legyengülő növényeknek csökken az esélye a sikeres áttelelésre. Szerencsére ilyen mértékű felszaporodásra ritkán és akkor is inkább csak gócokban van példa, azonban érdemes figyelemmel kísérni a fertőzés alakulását és ha más okból, akár regulálási céllal kezeljük az állományt, kerüljön egy kis rovarölő készítmény a permetlébe a fertőzött táblákon.
NapiKép 2023.11.02.
Az árpaállományokat szinte az egész téli időszakban elkísérnek egyes gombabetegségek. Ilyen a hálózatos levélfoltosság is, amely ugyan inkább a melegebb körülményeket kedveli, azonban az utóbbi évek enyhe telein sikeresen telelt át, sőt növelte fertőzését. Ha nem került a magra felszívódó, hosszú hatástartamú, a levélbetegségek ellen is hatékony gombaölő csávázó készítmény, érdemes figyelni a tünetes levelek számának alakulását és szükség esetén a kora tavaszi időszakban beavatkozni.
NapiKép 2023.11.03.
A kelőfélben lévő, vagy fiatal gabonaállományokban jelenleg gyakran figyelhetünk meg a növénykéken megjelenő, látványosan színes foltokat. Ez a „colour banding” jelensége, amely élettani eredetű, az a klorofillképződésben bekövetkező zavarok miatt alakul ki. Ilyenkor a hűvösebb reggeli körülmények miatt a klorofillképződést szabályzó vegyületek elégtelen működése következtében a napsütés hatására elbomlik a preklorofill, így kialakul a sárgás, vagy akár pirosas elszíneződés, ami a későbbiekben a foltban lévő szövetek elhalásához vezethet. A mélyre vetett állományokban a jelenség gyakrabban jelentkezik ugyan, de gazdasági jelentősége nincs, aggodalomra nincs ok a megjelenésekor.
A szántóföldi növénytermesztési és növényvédelmi szezon során igyekszünk minden nap friss, aktuális, szakmai tartalmú képeket mutatni az érdeklődők számára az ott történtekről. Kérjük, ezekért látogasson el a www.agrarunió.hu weboldalra és keresse őket a NapiKép menüpont alatt.
Az elmúlt hét legnépszerűbb Facebook-bejegyzése
A KárKép Facebook-fiók legnépszerűbb, az elmúlt héten legnagyobb olvasottságot elérő bejegyzése egy rendhagyó próbálkozással, egy őszi árpa után másodvetésként termesztett napraforgóállománnyal, a termesztés eredményével és tanulságaival foglalkozott. A bejegyzés IDE kattintva olvasható.
Heti cikk
A mezei pocokról, annak kártételéről, sőt az ellene történő védekezésről az idei évben rengeteget hallhattunk és olvashattunk. Azonban az elemzésekből gyakran kimarad, hogy a rágcsáló felszaporodásának és kártételének megelőzése komplex feladat, az nem korlátozódik kizárólag az irtószerekkel végzett kémiai védekezésre. Ezzel a témával foglalkozik az AgrárUnió Magazin október-novemberi lapszámában megjelent cikkünk, amely IDE kattintva olvasható.
A szántóföldi növénytermesztésben és növényvédelemben történtekről, érdekességekről, tanulságokról rendszeresen jelennek meg bejegyzéseink Facebook- és Instagram-fiókjainkban is. Csatlakozzon a KárKép követőihez ezeken a felületeken is!
Címkék: mezei pocok, fritlégy, aknázólegyek, hálózatos levélfoltosság, napraforgó, napraforgó másodvetés, levéltetvek, repce, őszi árpa
A Kverneland hivatalos márkakereskedője lett az AGROTEC ...
Országos erdészeti fórumsorozatot indít a Nemzeti ...
Kiderült mekkora összegre számíthatnak a gazdák a közvetlen ...
A „diómérgezés” valójában egy tremorogen mikotoxikózis
A Corteva új üzleti megközelítése javítja a gazdák ...
Aflatoxin szennyeződés – a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat ...
Megjelent az ökológiai gazdálkodás támogatására irányuló ...
Aggodalomra adhat okot az ázsiai lódarázs felbukkanása ...
Új AKG- és ÖKO-program, DIMOP-pályázatok
Hogyan lesz a jó zongoraművészből kiváló marketinges? – ...