Szója: egy lehetséges kiút – Karintia Szója Szakmai Napok

A Karintia Kft. több szakmai szervezettel és piaci szereplővel összefogva dolgozik azon, hogy a szója-termőterület– a környező országokéhoz hasonlóan – jelentős növekedésnek induljon hazánkban – mondta Bene Zoltán cégvezető. E munka részét képezi a tudás és tapasztalatok átadása, amire jó lehetőséget kínálnak az ilyen és ehhez hasonló szakmai rendezvények. Van még hová fejlődni: elég, ha a nyugati szomszédunkra tekintünk. Ausztriában harmadekkora szántóterület áll rendelkezése, mégis 40 százalékkal nagyobb területen termesztenek szóját, ráadásul – nitrogén pótlása nélkül is – eredményesen.

Több van a szójában

A 2022-es aszályos év világított rá, hogy a szója vetése nem feltétlenül jelent nagyobb kockázatot, mint a kukorica, sőt! Itthon és több európai országban is a számok azt mutatták, hogy eredményesebben lehetett termeszteni. A kukorica országos termésátlaga hazánkban 51 százalékkal, a napraforgóé 34 százalékkal, míg a szójáé „csupán” 24%-kal esett vissza az 5 éves átlaghoz képest. Ennek egyik magyarázata a hőstressz nagyobb tűrőképességében rejlik: a káros hőmérsékleti küszöbérték szója esetében 5 ^oC-kal magasabb értéken van, mint a kukoricánál és a napraforgónál.

Természetesen a kukorica és a napraforgó hazai felvevőpiaca stabil, arra komoly iparágak épültek ki, mégis érdemes a piac oldaláról is megnézni a nagy szántóföldi növények helyzetét – hangsúlyozta az előadó. Kukorica esetében körülbelül 3,5 millió tonna mennyiséget, azaz egy átlagos év termésének hozzávetőlegesen a felét-kétharmadát lenne képes felvenni a hazai piac. A maradék részének az exportpiacon kell gazdát találni, ahol viszont jelentős kereslet-visszaeséssel találkozhatunk. És az idén 676-700 ezer hektáron vetett, több mint 2 millió hektáron betakarításra kerülő napraforgó exportra szánt részének sem lesz könnyebb piacot találni… Ráadásul a szállítás költsége és kapacitásproblémái sem kedveznek a gyors és tömeges külföldi értékesítésnek. Ehhez képest a szója teljesen más piaci pozícióban van. A hazai éves termés 140-180 ezer tonna között mozog, melynek hazánkban maradt része a szükséglet mindössze negyedét teszi ki. A jó minőségű, GMO-mentes magyar szójára külföldön is van igény. Az export több mint fele Ausztriába kerül, viszont – ellentétben a kukoricával és a napraforgóval – a szója esetében nem a többlet miatti „kényszer”, hanem a magasabb ár következtében kerül az áru exportra.

Szójából a hazai éves termés 140-180 ezer tonna között mozog, melynek hazánkban maradt része a szükséglet mindössze negyedét teszi ki.

A szója mellett szóló érvek között ott van még a termeléshez kötött támogatás, ami a napjaink mezőgazdaságára jellemző bizonytalanságban biztos pontot jelent. Az előző, 2022. évi szezon után a feltételeknek megfelelő szójatermelő gazdák hektáronként 74 760 forintot kaptak. Ebben a szezonban a szemes fehérjenövények támogatására szánt keretösszeg további 22,5 százalékkal nő, ami közel 16 millió euró. Bár a támogatás egy hektárra vetített összege a 2023-as gazdasági évre még nem ismert, várhatóan 90 000 Ft/ha fölé fog emelkedni.

Szójatermesztés másként

A Karintia Kft. a Magyarországon általánosan elfogadott nézettől eltérően azt az álláspontot képviseli, hogy kellő körültekintés és minőségi vetőmaghasználat mellett a nitrogénműtrágya akár mellőzhető a szója esetében. Ez a termelési költséget jelentősen csökkenti. Az Agrárközgazdasági Intézet kimutatása szerint az előző szezonban Magyarországon 1 tonna megtermelt szójára vetítve a nitrogénpótlás költsége 20 000 Ft volt.

A hazai gyakorlat a növény kezdeti fejlődésének segítésére használja a nitrogénműtrágyát, a nyugat-európai gyakorlat azonban ennek ellentmond. Ausztriában és Németországban – kevés kivételtől eltekintve – tiltott a nitrogénműtrágyák használata szója alá, mégis elérhetők akár 5 tonna feletti hektáronkénti termések. Bene Zoltán hangsúlyozta: ahhoz, hogy ez a technológia működjön, kulcsfontosságú a kíméletes vetőmag-előállítás és a magas minőségű oltás alkalmazása.

A lehető legjobb minőségű vetőmag előállításához a cégcsoportjukhoz tartozó vetőmagüzemükben speciális gyártósort és technológiát fejlesztettek ki, melyet Horváth Zsolt, a vetőmagüzletág vezetője mutatott be. A technológia minden eleme a kíméletesebb kezelést célozza a kevesebb mozgatással és ütődéssel: ez a szója érzékeny vetőmagja esetében kulcsfontosságú a magas csírázóképesség megőrzéséhez. Emellett az oltás minőségére, a minőség alapos vizsgálatára, illetve megőrzésére is különös figyelmet fordítanak.

A szakmai rendezvényeken részt vevő gazdák amellett, hogy a szójabab takarékos termeszthetőségét és stabilabb teljesítőképességét megismerhették, betekintést kaphattak a szója nemzetközi piacára is.

Teljes körű kiszolgálás

Mi nem csupán értékesítjük a vetőmagot és biztosítjuk a szükséges szaktudás mellett a műtrágyát, továbbá a növényvédő szert. Terményüzletágunk folyamatosan keresi a lehetőséget, hogy az Ön termése a lehető legkedvezőbb feltételekkel kerülhessen piacra. Fontosnak tartjuk, hogy naprakész információkkal rendelkezzen, hiszen a terménypiacon egyre nagyobb kihívásokat tapasztalhatunk.

Bízunk abban, hogy nemesítőink kiváló munkájának köszönhetően a pannon régióra nemesített, díjnyertes* szójagenetikáinkkal, magas minőségben előállított vetőmagjainkkal és teljes körű szolgáltatásunkkal Önt is az elégedett gazdálkodók körében köszönthetjük.

* Nemzetközi termékfejlesztési díjat/prémium oklevelet nyert Karintia szójafajta és éréscsoport 2019-ben, illetve 2020-ban az AGROmashEXPO-n. A NAK VVM 2022-es szója-termésversenyének első, második és harmadik helyezését is Karintia-szójagenetikával versenyző gazdák nyerték el.

Szerző: AgrárUnió