Kukoricatermesztők kötelező nyári gyakorlata

Túlzás lenne a címbéli megfogalmazás? Talán nem, a lepkekártevők elleni védekezés egyre kevésbé hagyható ki a kukorica növényvédelmi technológiájából. Aki mégis lemondana róla, az mennyiségi és minőségi kár bekövetkeztét egyaránt kockáztatná.

A szóban forgó lepkekártevők a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke. Ezek valamelyike biztosan jelen lesz minden egyes kukoricaállományban, de a leggyakoribb az, hogy eltérő mértékben, de egyszerre mindkettő károsít egy területen. Olyan évjárat csak ritkán fordulhat elő, amely ne segítené valamelyikük kártételét, mert amíg a kukoricamoly felszaporodását a meleg és párás, addig a gyapottok-bagolylepke gradációját a meleg, sőt forró, száraz körülmények segítik. Az optimálistól eltérő környezeti viszonyok azonban kifejezetten gátolhatják felszaporodásukat. A száraz évjáratokban, amikor a légköri páratartalom alacsony, a kukoricamoly lerakott tojásai gyakran beszáradnak, ami drasztikusan mérsékelheti a kifejlett egyedek számát. A hűvösebb és csapadékosabb nyarak pedig a gyapotok-bagolylepke felszaporodását gátolhatják, annak lárvái ugyanis érzékenyek egyes baktériumos és gombás megbetegedésekre, amelyek nedves viszonyok között jelentős lárvapusztulást okozhatnak.

A kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke kártétele mennyiségi és minőségi kárt egyaránt okoz.

A kukoricamolyról

A kukoricamoly (1. kép) régről ismert károsítónk, jelenlétét, kártételét – ami mennyiségi és minőségi egyaránt lehet – talán meg is szoktuk már. Miből fakad mennyiségi károkozása?

1. kép: Kukoricamoly kifejlett egyede

A kukoricamoly lárvája a növény szárában fejlődik, amelyben kiterjedt kártétele alakulhat ki (2. kép), ami negatív hatással van a növény víz- és tápanyagforgalmára, egyben drasztikusan rontja annak aszálytűrését.

2. kép: Kukoricamoly lárvájának kiterjedt kártétele a kukoricaszárban

Ugyanakkor a kártétel befolyásolja a szár szilárdságát is, azt gyengítve gyakran vezet szártöréshez (3. kép).

3. kép: Molykártétel miatt eltörő kukoricaszár

Amennyiben ez a cső alatti szárrészen következik be, a vágóasztal már nem mindig tudja elérni a lelógó kukoricacsövet, ezért megnő a betakarítási veszteség. E két hatás a fertőzött területről betakarított termés mennyiségét komolyan, akár több száz kilóval, de akár az egy tonnát meghaladó mértékben is csökkentheti. A kukoricamoly minőségi kártétele a kukoricacső, valamint a szemek lárva általi rágásának (4. kép) következménye, mivel azok a sérüléseken keresztül gombabetegségekkel fertőződhetnek. Ez szerencsétlen esetben a betakarított termés gombatoxinokkal történő szennyeződéséhez vezethet. A kukoricamoly jelenlétével minden kukoricatermesztőnek számolnia kell, mert az enyhe téli időjárás következtében egyre sikeresebben telel át a talaj felszínén vagy a földdel alig takart, sekélyen elfekvő szármaradványokban.

4. kép: Kukoricamoly lárvájának károsítása és az azon megtelepedő gomba tünetei a kukoricacsövön

A kártevő elleni védekezés első lépése az áttelelő egyedek számának csökkentése. Ez a kukorica szármaradványainak leforgatásával is megtörténhet, de az is kellően hatékony, ha azokat valamilyen munkaművelettel „megroppantjuk”. Ennek hatására a szármaradványba hatoló nedvesség olyan megbetegedéseket indíthat el, amelyek végül a lárva pusztulásához vezethetnek, de a szár megnyitásával lehetőséget adunk egyes ragadozó rovaroknak is arra, hogy hozzáférjenek a lárvához és zsákmányul ejthessék. A kártevővel és kártételével szembeni védekezésre a nyári időszakban a növényvédelem eszköztárából is válogathatunk. Ma már rendelkezésünkre állnak olyan készítmények és jól kidolgozott védekezési megoldások, amelyekkel sikeresen vehetjük fel a harcot a kukoricamoly ellen. A hatékony készítményeken túl azonban a sikeres védekezés kulcsa a kezelés helyes időzítése. Ehhez már több olyan felület elérhető, amelyeken kellő információhoz juthatunk a védekezés pontos időpontjának meghatározásához.

A gyapottok-bagolylepkéről

Bár a gyapottok-bagolylepke (5. kép) csupán néhány évtizede jelent meg hazánk területén, máris igen szép karriert futott be, az egyik legnagyobb károkozásra képes kukorica-kártevőként tarthatjuk számon. Rendkívül széles tápnövénykörének köszönhetően igen gyors felszaporodásra képes, amennyiben ezt a környezeti körülmények segítik. Az pedig, ahogy éghajlatunk változik, melegedik, egyre inkább kedvez a kártételének, de egyúttal az áttelelésének is. Míg korábban az volt a jellemző, hogy a mediterrán régióból hazánkba vándorló lepkék indították az adott évi fertőzését, ma ez már az áttelelő egyedek által történik.

5. kép: Gyapottok-bagolylepke kifejlett egyede

A gyapottok-bagolylepke egyedfejlődéséhez elengedhetetlenek egyes, a növények generatív részeiben megtalálható vegyületek, ezért a kártétel az esetek döntő többségében a növények ezen részeit érintik. A kukorica esetében ez jellemzően a kukoricacső, amelynek a végén, a csuhélevelek védelmében fejlődik és károsít a kártevő lárvája (6. kép) vagy lárvái, mert olyan évjáratokban, amikor felszaporodása erőteljes, egy csövön egyidejűleg akár több lárva is károsíthat.

6. kép: Gyapottok-bagolylepke lárvája és kiterjedt kártétele a csővégen

A kártétel elsősorban nagy felületre kiterjedő rágási kár formájában jelentkezik a csővégen. Ez természetesen a termés egy részének elvesztését is jelenti, azonban annak minősége szempontjából is súlyos kockázatot hordoz magában. A kártétel helyén felhalmozódó, nehezen kiszáradó, szinte mindig nedves nagy tömegű rágcsálék és ürülék együttesen a szemeken ejtett sebzésekkel kedvező körülményeket teremt egyes csövet betegítő gombabetegségek (7. kép) számára. Ezek legnagyobb része, főként a fuzárium- és aszpergilluszfajok toxintermelő gombák, ezért fertőzésük a termés toxinszennyeződéséhez vezethet, ami a határérték felett már akadályozhatja az értékesítést vagy negatívan befolyásolhatja a felvásárlási árat.

7. kép: Gyapottok-bagolylepke kártételén elinduló fuzáriumos (fehéres-rózsaszínű) és aszpergilluszos (sárgászöld) csőfertőzé

A kártevő elleni védekezésre főként a növényvédelem eszköztárából válogathatunk. Ma már rendelkezünk olyan, jó hatékonyságú rovarölő készítményekkel, amelyek biztos védelmet adnak, ezek alkalmazására kiforrott növényvédelmi technológia áll a rendelkezésünkre. Ahogyan a kukoricamoly esetében, úgy e kártevőnél is fontos a megfelelő időpontban elvégzett permetezés, amelynek meghatározásához figyelemmel kell kísérni rajzásának alakulását. Erre a célra ingyenesen is igénybe vehetők egyes nyílt hozzáférésű adatbázisok, de saját magunk is helyezhetünk ki csapdákat a területünkre.

A kukorica lepkekártevői elleni védekezéshez ma már hatékony készítmények és kiforrott technológiák állnak a rendelkezésünkre.

A kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke kártételével szembeni hatékony védekezés egyre hangsúlyosabbá válik, és úgy nő a jelentősége, mint ahogyan nő azok mennyiségi és minőségi kártétele. Ennek nem csupán a szemes-, hanem a silóhasznosítás esetén is nagy jelentősége van. A felhasználható növényvédelmi készítmények között ma már találunk olyat, amelynek szakszerű felhasználásával évi egy-két kezeléssel egyidejűleg tudunk védekezni mindkét kártevővel szemben. A lehetőség tehát adott kukoricaállományunk megóvására, nekünk már csak élnünk kell vele!

Szerző: AgrárUnió