Hírek, információk a szántóföldről

Az utóbbi hetek eseményeit látva nem zárható ki, hogy hasonló tapasztalatok születnek majd az őszi búza esetében is. Ilyen helyzetben még inkább felértékelődik a betárolt termény minőségének megőrzése, az, hogy ne szenvedjünk el további veszteségeket a raktározása során. Egy héttel ezelőtt folytatást ígértünk ebben a témában, így az akkori, a raktárak tárolásra történő felkészítése után következzenek a termény raktározásra való előkészítésével kapcsolatos, figyelmet érdemlő szempontok.

A megtermelt áru értékesítését sok esetben gátolják annak minőségi paraméterei. Itt most nem csupán a megszokottakra (sikértartalom, esésszám, terülékenység stb) kell gondolni, hanem az esetleges toxinszennyezésre, amely egy meghatározott határérték felett egyes években akár az értékesítésből is kizárhatja a megtermelt terményt. A toxintartalom a raktározás során tovább növekedhet, amit minden eszközzel meg kell előznünk.

A kalászos gabonákban, így az őszi búzában is, a leggyakrabban a fuzárium-fajok által termelt gombatoxinok jelenhetnek meg, így főként a deoxinivalenol (DON) és a zearalenon (ZON). Ezért az értékesítés biztonsága érdekében alapvető fontosságú, hogy a raktárban ne keveredjen a fuzáriummal erősen és kevésbé fertőzött táblák termése. Ennek érdekében érdemes felmérni tábláink fuzáriumfertőzöttségét és ha van rá lehetőségünk, akkor külön vágni és külön tárolni az erősen fertőzött táblák termését. Amennyiben rendelkezünk toxinmérési lehetőséggel, akkor erre természetesen nem lesz szükség, mivel figyelemmel tudjuk kísérni a toxinok esetleges felhalmozódását és csak akkor kell beavatkoznunk, amennyiben a szennyezés ténylegesen megjelenik a termésben. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a toxintermelődés nem automatikus következménye a fuzáriumfertőzésnek, bár természetesen a gomba jelenléte szükséges annak kialakulásához.

A fuzáriummal fertőzött gabonamagvakon az esetek nagy részében láthatók a megbetegedés következményei, fejlődésükben általában elmaradnak az egészséges magoktól, méretük, súlyuk kisebb lesz, sokszor töppedtek maradnak. Ezt a méret- és súlybeli eltérést felhasználhatjuk arra, hogy már a betárolást megelőzően eltávolítsuk ezeket a terményből. Erre már a kombájn tisztítóberendezése is alkalmat ad, de ez megtörténhet egy esetleges szárítóüzemi rostálással is.

A toxintartalom tárolás során történő növekedése szempontjából a legnagyobb veszélyt a túlzottan magas nedvességtartalmú termény betárolása jelenti. Ez 13%-os nedvességtartalmat jelent, ami felett a gombabetegségek számára már kedvező körülmények alakulhatnak ki. A gabonafélék betakarítása esetében ez nem okozhat problémát, normál nyári időjárás mellett egyszerűen kivárható, míg „lábon” eléri a gabona ezt a nedvességtartalmat (a jelenlegi energiaárak mellett amúgy sem tanácsos beindítani a szárítót). A probléma azonban sokszor ott kezdődik, ha megdőlt, alulról nedvesedő állományt vágunk, ha a megdőlt részeken megjelennek a zöld sarjhajtások, amik a magokat „összekenve” növelhetik a területről betakarított termés felületi nedvességét. De, ugyanez akkor is bekövetkezhet, ha erősen gyomos foltok vannak a táblánkon, ezért azok zöld termésével vagy nedvdús növényi részeivel bőségesen szennyezett terményt takarítunk be. Ilyen termény rostálás nélkül nem szabad, hogy bekerüljön a tárolószínbe, ha van rá lehetőség, akkor azt érdemes átrostálni, ami a szennyeződések nagy részét eltávolítja és a nedvességtartalmat is csökkenti (kb 1%-kal). Az ilyen területről bekerülő termés mielőbb kerüljön tisztításra, vagy szükség esetén szárításra. A szárító előtti placcon nagy rétegvastagságban, napokig álló, az optimálisnál nedvesebb terményben olyan folyamatok indulhatnak meg, amelyek végül a minőség romlásához vezethetnek.

A terményt még abban az esetben sem tanácsos „kombájntisztán” betárolni, ha annak nedvességtartalma kedvezően alakul. A benne lévő növényi törmelék, gyommagvak, por, esetleg rovarmaradványok ugyanis a betárolás során boltozódhatnak, tömörödött részeket hoznak létre, amelyekben gócot képezve gyakran megtelepednek a raktári kártevők is, tovább rontva a termény minőségének hosszabb távú kilátásait.

A nagy nehézségek árán, magas költségek mellett megtermelt terményünk védelmére a betároláskor és a raktározás során is érdemes figyelnünk. Amennyiben a gazdálkodásunk körülményei a fenti szempontok betartását lehetővé teszik, máris sokat tettünk a mennyiségi veszteség és a minőségromlás elkerülése érdekében.

Ez történt a szántókon egy évvel ezelőtt

NapiKép 2022.06.19.

A jelenlegi, inkább csapadékosnak, mintsem száraznak mondható évjáratban nehezen hihető, hogy egy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban már olyan vízhiány uralkodott az ország nagy részén, amely már az amúgy „aszályálló” napraforgón is tüneteket okozott. Akkor még nem tudtuk, hogy a helyzet tovább fog súlyosbodni és tömeges tányérelhalás, komoly terméskiesés lesz a folytatódó csapadékhiány következménye. Szerencsére ebben az évben ettől nem kell tartanunk, jelenleg szépen fejlett napraforgóállományokat láthatunk szerte az országban.

NapiKép 2022.06.22.

A kukoricabogár az ország azon termőtájain, ahol a kukoricát nagy felületen termesztik, nagy figyelmet érdemlő kártevő. Lárvái ebben az időszakban már javában károsítják a kukorica gyökérrendszerét, növénydőlésig is eljutó károkat okozva azon. Rövidesen -június végén-július elején- megjelennek a kártevő kifejlett egyedei is. Az előző év hasonló időszakában már találkozhattunk az elsőként kikelt bogarakkal, azonban az idei évben tapasztalt hűvösebb körülmények miatt megjelenésük későbbre tolódhat.

NapiKép 2022.06.25.

Az előző év csapadékmentes, száraz és meleg körülményei a kultúrnövényeken kívül hatással voltak az egyéb növényekre is, a táblákon tenyésző gyomnövényekre, valamint a ruderáliák növényközösségeire is. Ez egyfajta táplálékhiányt váltott ki, amely oda vezetett, hogy ritkán tapasztalt kártételi szituációk is előfordultak. Ilyen volt a földibolha-fajok kukoricán jelentkező lombkártétele, amely helyenként az alsó és középső levelek leszáradását okozta, még mielőtt a növények a vízhiány miatt veszítették volna el azokat.

Mit találunk most a földeken

NapiKép 2023.06.20.

Az idei évben a kedvezőbb időjárási körülmények miatt a kukoricabogarak gyökérkártétele már megtalálható az önmaga után vetett kukoricaállományokban. A tavalyi száraz talajviszonyok közepette a kikelő lárvák mortalitása magas lehetett, ami csökkentette a számukat, egyben mérsékelte kártételüket. Mivel erre az idén nem került sor, a kártétel mértéke meghaladhatja az előző évben látottat. Pillanatnyilag még csak a „felhúzott” növények gyökérzetén szembesülhetünk a lárvák kártételével, azonban az a növénydőlés, vagy a „hattyúnyakas” növények formájában rövidesen sokkal látványosabban fog majd megmutatkozni.

NapiKép 2023.06.23.

A megdőlt, fekvő árpaállományokban a csapadékos időjárás hatására megjelentek a sarjhajtások. Ezek az aktívan asszimiláló, növényi nedvekkel teli hajtások tovább nehezítik a betakarítást, az ilyen foltokból származó magok felületi nedvességét növelik, „összekenik” azokat. A zivataros időjárás miatt egyszerre lehulló nagy mennyiségű csapadék ezt a jelenséget tovább erősítheti, sőt, megkésett betakarítás esetén kiválthatja a magok kalászokban történő megcsírázását is.

NapiKép 2023.06.24.

A kukoricatáblákon egyre több növényen találhatjuk meg a kukoricamoly lárváit. Az elmúlt két év száraz, légköri aszállyal járó környezeti viszonyai nem voltak kedvezőek e kártevő számára, így kártétele mérsékeltnek volt mondható. Azonban a jelenlegi környezeti körülmények, valamint a közeli hetek várhatóan párás és mérsékelten meleg időjárása segíti felszaporodását, így a tavalyihoz képest nagyobb egyedszámmal és jelentősebb kártétellel számolhatunk.

A szántóföldi növénytermesztési és növényvédelmi szezon során igyekszünk minden nap friss, aktuális, szakmai tartalmú képeket mutatni az érdeklődők számára az ott történtekről. Kérjük, ezekért látogasson el a www.agrarunió.hu weboldalra és keresse őket a NapiKép menüpont alatt.

Az elmúlt hét legnépszerűbb Facebook bejegyzése

Az elmúlt hét legnagyobb olvasottságot elért bejegyzése az őszi árpa betakarításával foglalkozott, amelyben szakmai beszélgetés alakult ki a váratlanul alacsony termésátlagokról, annak esetleges okairól. Amennyiben ez a téma Önt is érdekli, IDE kattintva elolvashatja.

Heti cikk

Ezen a héten az AgrárUnió Magazin áprilisi számában megjelenő, a kalászos gabonák rovarkártevőivel foglalkozó cikkünket ajánljuk figyelmébe, amely IDE kattintva olvasható.

A szántóföldi növénytermesztésben és növényvédelemben történtekről, érdekességekről, tanulságokról rendszeresen jelennek meg bejegyzéseink Facebook- és Instagram-fiókjainkban is. Csatlakozzon a KárKép követőihez ezeken a felületeken is!