Új jelenség: a napégés – Szőlőnél is lehetséges?

Nem késlekedtem, még aznap autóba ültem és elutaztam az ültetvényt megtekinteni. Aznap rekkenő hőség volt, jól-esett útközben a klímát bekapcsolni az autóban. Mondanom sem kell, hogy már nagyon vártak. Körbejártuk az ültetvényt, és bár valóban „perzselés” jeleit láttuk, közösen nyomozni kezdtünk. Az kiderült, hogy aki a permetezést végezte, aznap 
28 fokos melegben dolgozott. Ez mindenképpen hibás döntésnek bizonyult, el kellett volna halasztania a munkát estére, amikor már hűl az idő, vagy másnap kora reggelre. 25 fok felett semmiképp sem ajánlott a leveleket permetezni. Tanulságos volt az eset, mivel alaposan körbejárva az ültetvényt észrevettük a termelővel és kedves feleségével együtt, hogy minden sorban csak a sorok egyik oldala perzselődött meg, pedig mindkét oldalt ugyanazzal a permetlé-kombinációval kezelték. Azt a feltételezést így kizárhattuk, hogy maga a permetlé okozott perzselést, hiszen akkor a sorok mindkét oldala ugyanazokat a tüneteket mutatta volna.

Fokozódó stressz

Sokkal inkább arra lettünk figyelmesek, hogy minden sorban csak a nap felőli oldal perzselődött meg. Nyilván szerepe volt ebben annak is, hogy 25 fok feletti hőmérsékleten permetezték az állományt. Elgondolkoztató volt az is, hogy a megperzselődött levelek és bogyók ezt már nem tudták kiheverni, noha az ültetvény árnyékos oldaláról szedett fürtök hibátlanok voltak!

A bogyókon barna foltok jelzik a perzselés következményét

 A napos oldalon tehát visszafordíthatatlan károsodás történt, ezeket a leveleket már nem lehetett megmenteni, mert a bogyókon is és a leveleken is barna pöttyök jelentek meg. Az eset tanulsága, hogy hőségben ne permetezzünk, mert minden permetezés (főleg a növényvédő szeresek) egyben stresszt is jelent a növénynek, és ha még nagy meleg is van, feleslegesen tesszük próbára az ellenálló képességét. A nap sugarai, ugyanúgy, ahogy a bőrünket, a szőlő leveleit, bogyóit is érik, ami különösen magnéziummal gyengén ellátott állományokban visszafordíthatatlan károkat képes okozni.

Magnéziumhiány tünete szőlőn, ami mindig az alsóbb leveleken mutatkozik először

A magnézium a kulcs

Emlékeim szerint három évvel később árpánál találkoztam hasonló esettel, amikor szintén levélperzselést tapasztaltunk, de permetezés nem volt közvetlenül a kárt megelőzően. Ekkor kezdtem el arra gyanakodni, hogy a rekkenő hőségben minden évben előfordulnak olyan napok, amikor maga a napsugárzás annyira erős, hogy komoly próbának teszi ki a növényeket. A jó hír az, hogy megelőzhetjük ezt a jelenséget. Levélen keresztül inkább csak a tűzoltásra marad mód, azonban talajon keresztül használhatunk olyan ásványi trágyát, amelyben az arányokra is figyelve kálium és magnézium is egyaránt előfordul, mindkettő szulfát formájában. Bedolgozva a talajba, sokat tehetünk az állományunk épségéért.

Kocsánybénulás tünete szőlőn: a szemekbe irányuló víz és szállítás megakad a kocsányrész elszáradása miatt. A szemek továbbra is párologtatnak, csak nem érkezik utánpótlás.

Van még egy másik probléma is, amely szorosan összefügg a magnéziumellátással, és szintén a termésképzéskor, a fürtök záródása után figyelhető meg: ez pedig a kocsánybénulás. Ennek megelőzésére szintén magnéziumutánpótlás javasolható. A szőlő a magnéziu-mot akkora mennyiségben igényli, hogy a pótlására levélen keresztül csekély esélyt látunk. Ezért javasoljuk a mag-néziumkiegészítést talajon keresztül, szulfáttartalmú trágyával.

Mit nyerünk az okszerű trágyázással? Mivel a szőlőt hagyományosan és többségében évszázadok óta ugyanazokon a helyeken termesztik, feltételezhetjük, hogy egyoldalú tápanyaghiány alakulhatott ki az eltelt idő alatt. Kiemelkedő ebből a szempontból a nitrogén és a magnézium jelentősége, mivel mindkét tápelem a talajokból kimosódásra hajlamos. Ennél a két elemnél nemcsak célszerű, hanem fontos is levélen keresztül is besegíteni, főleg a szárazabb időszakok sikeresebb átvészelésére.

Megtérülő befektetés

Az okszerű trágyázással azonban ennél sokkal többet nyerünk: állományunk fizikailag jobb kondícióba kerül, lassabban öregszik, a szőlőnek szinte „tálcán”, időzítve kínálhatjuk azt a tápanyagot, amelyre éppen szüksége van az egyes fejlődési fázisaiban. Érdemes megemlíteni, hogy a tápanyaggal jól ellátott növények többet teremnek, transzspirációs együtthatójuk kedvezőbb, ezáltal a talajvizet jobban hasznosítják. Mit érzékel ebből a gyakorló termelő? Láthatja és megelégedéssel nyugtázhatja a nagyobb termést, de ha az időben visszamegyünk, akkor a vegetáció alatt azt tapasztalhatja, hogy az állomány a nagy melegben sem kezd el lankadni, akkor sem, ha déli lejtőn termesztik és intenzívebb hőmérsékletnek és sugárzásnak van kitéve.

Az AgrárUnió minden kedves Olvasójának sikeres termesztést kívánunk!

Dr. Zsom Eszter
SZÍRIUSZ TRADE BT.
a K+S KALI GmbH hivatalos partnere
Mobile: +36 30 232 0154
zsom.eszter@t-online.hu