Nyár eleji kerti kalauz – Hibák, másodvetés, ásásmentes kert

Júniusban már egyre gyakrabban ostromolnak minket a hőhullámok, az eső pedig ritkán érkezik időben és elegendő mennyiségben. Ebben az időszakban a kártevők is tömegesen jelennek meg. Egy-egy rosszul kivitelezett beavatkozás azonnali termésveszteséget, valamint a betegségek és a kártevők drasztikus elszaporodását eredményezheti.

5 hiba, amit rendszeresen elkövetünk a kiskertben júniusban:

1. Öntözés napközben

A nyári melegben a kijuttatott víz nagy része azonnal elpárolog, így elpazaroljuk ezt az értékes kincset. Ráadásul a levelekre került vízcseppek lencseként gyűjtik össze a napfényt, ami megégetheti a növényt. A nedves lombozat mindemellett kiváló táptalaja a gombás betegségeknek. 

Megoldás: Locsoljunk kora reggel vagy naplemente után. A vizet közvetlenül a növények tövéhez juttassuk ki. Ezzel mérsékelhetjük a vízfelhasználást és csökkenthetjük a betegségek kockázatát.

2. A mulcsozás kihagyása

A csupasz talaj pillanatok alatt kiszárad és szétrepedezik, a repedések vonalában pedig szétszakadhatnak a gyökerek. A forróságban túlhevülhet a növény gyökérzete, gátolva ezzel a tápanyagfelvételt. A hirtelen lezúduló nyári csapadék rombolja a talajt, árkokat, lyukakat mos bele. 

Megoldás: Teríts a növények töve köré 5-10 centiméter vastag mulcsréteget a nedvesség megőrzésére és a heves esők károsító hatásának kivédésére.

3. Túl alacsony fű

A hőségben a túlságosan rövidre vágott fűszálak nem tudják árnyékolni a talajt, emiatt a gyökérzet kiég, és a fű sárgulni kezd.

Megoldás: Állítsuk a fűnyírót magasabb fokozatra, és hagyjunk meg legalább 5-6 centiméteres vágási magasságot.

4. A hasznos rovarok kiirtása a kártevőkkel együtt

A nem szelektív rovarölő szerek elpusztítják a beporzókat és a kártevők természetes ellenségeit is. Beporzók nélkül azonban nincs élet. Számos hasznos élőlény fogyasztja előszeretettel a kártevőket, ha hagyjuk nekik.

Megoldás: Alkalmazzunk szelektív, lehetőleg biomódszereket a kártevők ellen. Abban a napszakban permetezzünk (kora este), amikor a beporzók már nem repülnek.

Hirdetés

5. Túlzott nitrogén-műtrágyázás 

A túl sok nitrogén hatására a növény hatalmas, lédús leveleket fog nevelni, ezek elvonják az energiát a virágzástól és a terméséréstől. Az erős szelek hatására a nitrogén miatt pedig a megnyúlt, gyenge szárak könnyen megdőlnek. A lazább szerkezetű szövetek miatt a betegségek is könnyebben megfertőzhetik a növényt.

Megoldás: Nyáron inkább kálium- és foszfortúlsúlyos lombtrágyákat vagy tápoldatokat használjunk. 

Tereljük a csapadékot és a kiöntözött vizet közvetlenül a növény köré

GYARAPÍTSUK AZ ÉLÉSKAMRÁNKAT MÁSODVETÉSSEL

Ne hagyjuk parlagon a júniusban lekerülő korai zöldségek helyét. A fejes saláta, a hónapos retek, a zöldborsó és az újhagyma után üresen maradt területekre bátran kerülhetnek másodvetésű növények. Így még ebben az évben bőséges termést lehet betakarítani ugyanarról a területről.

Milyen növényeket ültethetünk júniusban?

• Cékla: A júniusi vetésből őszre egészséges gumók fejlődnek, amelyeket télre el is raktározhatunk.
• Bokorbab: Kimondottan szereti a meleg talajt, amit másodvetésű növényként ki is tud használni. Kora őszig bőséges terméssel ajándékoz meg minket.
• Csemegekukorica: Június közepéig elvetve még az őszi fagyok beállta előtt beérik. 
• Uborka: Az uborka kifejezetten melegigényes növény, amely bőséges öntözés mellett, rengeteg termést produkálhat még a nyár folyamán.
• Nyári retek: A tavaszi hónapos retekkel ellentétben a nyári retek kedveli a meleget, és nem fásodik meg olyan könnyen a hőségben.

Hirdetés

Mit kell tennünk a sikeres másodvetésért?

• Tegyük rendbe a talajt!

A korábban betakarított növények az elérhető tápanyagok egy részét már felhasználták, ezért vetés előtt feltétlenül dolgozzunk be a talajba érett trágyát vagy komposztot. 

• Öntözés mindenekfelett

A nyári hőségben a talaj pillanatok alatt kiszáradhat. A kevés nedvességet kapott magok megduzzadnak ugyan, de folyamatos vízutánpótlás nélkül elszáradnak, mielőtt kicsírázhatnának, így elmarad a kelés. Legyen folyamatosan nedves a talaj, de kerüljük a pangó vizet. 

• Alakítsunk ki vetőárkot!

A víz a legnagyobb kincsünk. Tereljük a csapadékot és a kiöntözött vizet közvetlenül a növény köré, ahol az szépen el tud szivárogni a mélyebb rétegekbe a gyökerekhez. 

ÁSÁSMENTES KERTÉSZKEDÉS (NO-DIG)

A másodvetés talajának előkészítéséhez sokan megragadják az ásót, ám ez nyáron több szempontból is kerülendő. A csapadékmentes időszakokban minden csepp vizet bent kell tartanunk a talajban, az ásással viszont kiszárítjuk azt, valamint a lebontó szervezetek épségét is kockáztatjuk. 

Az utóbbi években egyre népszerűbbé válik a kiskertekben az ásás elhagyása. A természetben sincs talajforgatás: a lehullott levelek vastag takaróréteget (mulcsot) képeznek a talajfelszínen, a lebomlott növényi anyagok pedig folyamatosan táplálják a növényeket. A kiskertben ezt a körforgást a legkönnyebb mulcsozással lemásolni. 

Miért érdemes elhagyni az ásást júniusban?

• A víztartalékok megőrzése: Minden talajmunka a földben tárolt nedvesség elpárolgásával jár. A célunk, hogy a lehető legtöbb vizet megtartsuk, ezért terítsünk vastag mulcsréteget a talajra, hogy megakadályozzuk a további párolgást.
• Kevesebb gyom: Az ásás során a mélyebb rétegekben nyugvó gyommagvak is a felszín közelébe kerülnek, ezzel is növelve a gyomnyomást.
• Azonnal vethetünk: Megspórolhatjuk az ásás kimerítő munkáját, amivel egyúttal jól ki is szárítanánk a talajt. Egyből vethetünk is, ahogy lekerül az első vetés.

Hogyan készítsük elő az ásásmentes talajt a másodvetésnek?

A korán lekerült növények helyét előkészíthetjük a másodvetésre ásó nélkül is.

1. A terület megtisztítása: Tőből vágjuk ki a régi növényeket, a gyökerük nyugodtan a talajban maradhat, hiszen elkorhadva további szerves anyagot biztosít.
2. Lazítás (opcionális): Ha nagyon tömör a talajunk, akkor szúrjunk le ásóvillát 20-30 centiméterenként, majd finoman mozgassuk meg előre-hátra. Ne forgassuk meg a földet!
3. Komposztréteg: Terítsünk le 5-10 centiméter vastag érett komposztot a felszínre. Ez nemcsak a megfelelő magágyat biztosítja, hanem a tápanyag-utánpótlást is megoldja egyszerre.
4. Vetés: A másodvetés magvait közvetlenül ebbe a finom komposztrétegbe vessük bele, ezután a sorközöket takarjuk le vékony mulcsréteggel.

A komposztálás a legtermészetesebb módja a talaj termőképességének megőrzésére

KOMPOSZTÁLÁS-KISOKOS

A helyes komposztálási gyakorlat nemcsak a háztartási és kerti hulladék mennyiségét csökkenti, hanem gazdag és termékeny talajt is biztosít a kertünk számára. 

Mi kerüljön a komposztba?

• Konyhai hulladékok (zöldség- és gyümölcshéjak, kávézacc, teafilter)
• Friss fűnyesedék és zöld levelek
• Kertészeti hulladékok (elhervadt virágok, egészséges növényi részek)

• Száraz levelek
• Kezeletlen fából származó fűrészpor 
• Papír (nem fényes, nem festett)
• Összetört tojáshéj
• Szalma, széna

Mi ne kerüljön a komposztba?

• Hús és csontok
• Tejtermékek
• Olajok és zsírok
• Főtt ételmaradékok
• Beteg növényi részek
• Felmagzott gyomok
• Kémiai kezelést kapott faanyag
• Műanyagok, fémek, üvegek

Sikeres nyári kertészkedést kívánunk, és szép, biodiverz kerteket!

Szerző: Tóth Fanni Enikő – AgrárUnió