Az FAO élelmiszerár-indexe szeptemberben emelkedett az időjárási aggodalmak és a közlekedési fennakadások miatt

Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által október 2-án közzétett új adatok szerint az FAO élelmiszerár-indexe, amely a globálisan kereskedett élelmiszer-áruk kosara nemzetközi árainak havi változásait követi nyomon, 2026 szeptemberében átlagosan 136,0 pontot tett ki, ami 1,5 százalékkal magasabb az augusztusinál és 5,8 százalékkal az egy évvel ezelőttinél.

„Ha ez a nyomás tartós marad, hamarosan átgyűrűzik a fogyasztói élelmiszerárakra”

„A globális áruárak tartós és egyre szélesebb körű emelkedését tapasztaljuk, mivel a Hormuzi-szorosban és a Fekete-tengeren tapasztalható zavarok az éghajlati sokkokkal kombinálva nyomást gyakorolnak az energia-, a közlekedés- és a kulcsfontosságú élelmiszerárakra” – mondta Maximo Torero, az FAO vezető közgazdásza. – „Ha ez a nyomás tartós marad, hamarosan átgyűrűzik a fogyasztói élelmiszerárakra, különösen az élelmiszer- és energiaimporttól függő országokban.”

A búza világpiaci ára 6,3 százalékkal emelkedett

Az FAO gabonaár-indexe 5,1 százalékkal emelkedett augusztushoz képest, átlagosan 17,2 százalékkal magasabb volt a 2025. szeptemberi szintnél. A búza világpiaci ára 6,3 százalékkal emelkedett a fekete-tengeri régió logisztikai korlátai és az Észak-Amerika egyes részein a vetés előtti száraz időjárás miatt, míg a kukorica globális ára 5,6 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest az Amerikai Egyesült Államokbeli hozamokkal kapcsolatos aggodalmak, a brazil export korlátozott elérhetősége és a fekete-tengeri kereskedelem zavarai miatt. A Hormuzi-szoroson keresztüli szállítással kapcsolatos folyamatos bizonytalanság további támogatást nyújtott a bioüzemanyag-alapanyagok, például a kukorica árának emelkedése miatt. Az FAO teljes értékű rizs árindexe 1,4 százalékkal emelkedett, mivel az Indica rizs jegyzésárai az időjárási aggodalmak és a szezonálisan szűkülő készletek közepette emelkedtek.

A napraforgóolaj ára harmadik egymást követő hónapban csökkent

A növényi olajár-index 0,9 százalékkal emelkedett augusztushoz képest, ami a pálmaolaj magasabb világpiaci árát tükrözi, amely az erős globális importkereslettel és a száraz időjárás délkelet-ázsiai termelési kilátásokra gyakorolt ​​hatásával kapcsolatos aggodalmakkal függ össze.

A szója- és repceolaj ára a hónap során nagyjából stabil maradt. A napraforgóolaj ára harmadik egymást követő hónapban csökkent, tükrözve a fekete-tengeri régióból érkező bőséges kínálatra vonatkozó várakozásokat, bár a folyamatos logisztikai zavarok és az alternatív útvonalakon keresztüli korlátozott exportkapacitás fékezte a csökkenést.

A szarvasmarha- és juhhús árai nagyjából stabilak maradtak

Az FAO húsár-indexe 1,1 százalékkal csökkent. A csökkenés a baromfi- és sertéshús alacsonyabb jegyzésárait tükrözte, míg a szarvasmarha- és juhhús árai nagyjából stabilak maradtak. A nemzetközi baromfihús-jegyzések csökkentek a brazil export bőséges kínálata és az Európai Unió gyengébb importkereslete miatt, miután szeptember 3-án hatályba léptek az antimikrobiális szerekkel kapcsolatos importkövetelmények. A hatás a magasabb értékű termékek esetében volt a legnyilvánvalóbb, és súlyosbította az import előrehozása az új szabályok bevezetése előtt. A sertéshús árai is csökkentek a főbb exportáló országok bőséges kínálata miatt.

A sajtárak a főbb exportáló régiókban csökkentek

A tejtermékár-index 0,1 százalékkal csökkent szeptemberben, mivel a sajtárak csökkenése kismértékben ellensúlyozta a tejporárfolyamok emelkedését, míg a vaj ára alig változott. A sajtárak a főbb exportáló régiókban csökkentek. A tendenciát főként az Európai Unióban bekövetkezett fejlemények vezérelték, ahol a gyengébb vásárlási érdeklődés és az Amerikai Egyesült Államok bőséges exportkészletei által támasztott erős verseny nyomta az árakat.

6,1 százalékkal emelkedett a cukorár-index

Az FAO cukorár-indexe 6,1 százalékkal emelkedett augusztushoz képest, amit a 2026/27-es szezonban a globális cukorkínálat szűkülésére vonatkozó várakozások vezéreltek. A hozzájáruló tényezők között szerepelt a várható alacsonyabb cukortermelés Thaiföldön, az indiai terméskilátásokkal kapcsolatos aggodalmak az átlagosnál alacsonyabb csapadékmennyiség és az erősödő El Niño körülmények miatt, a heves esőzések Brazília közép-déli termőterületén, valamint a cukorrépa vetésterületének csökkenése az Európai Unióban.

Forrás: fao.org