TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 74.889,07 Ft (tonna)
Napraforgómag: 205.289,90 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 84.810,96 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 67.717,30 Ft (tonna)
Repcemag: 197.161,72 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.979,84 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 702 Ft
Benzin ára: 597 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 364,96000
USD: 331,48000
CHF: 394,38000
GBP: 437,29000
Hirdetés
Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron

Hírek - 2026.10.03

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak - közölte pénteken az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S).

A CS3 közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig.

Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket.

Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt.

A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat.

A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak.

A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna.

Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek.

A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.




Forrás: MTI, Fotó: Pixabay

Címkék: hőstressz, aszály
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Megelőzni, felismerni, bejelenteni: így védekezhetünk az ...

Az afrikai sertéspestis (ASP) továbbra is az egyik legsúlyosabb állategészségügyi veszély hazánkban. Idén nyáron ...