Vetőgépek: mechanikus vagy pneumatikus adagolással?

Valós eltérés lényegében a munkaszélességben van: míg a mechanikus változatok legfeljebb 4 méteresek lehetnek, addig a pneumatikus gépeknél a határ a csillagos ég. Mivel utóbbiak természetesen összecsukhatók, a közúti szállításuk sem jelent problémát. Partnereink kínálatából ezúttal a gabonavetőgépek közül válogattunk.

IrTem: megbízható mechanikus 
vetőgépek, versenyképes áron

Aki 90–120 LE körüli teljesítményű traktorhoz keres 3 vagy 4 méter munkaszélességű, versenyképes árú vetőgépet, annak az IrTem megbízható, jól bevált, idehaza is bizonyított munkagépei megfelelő választást jelenthetnek. A török márka kizárólagos magyarországi forgalmazója immár egy évtizede 
a Contstar Kft., amely Magyarországon Nyíregyházán, Pápán és Baján is megtalálható. A mechanikus magadagolású gabonavetőgépek eleinte 3 és 4 méteres függesztett változatban voltak elérhetők, de tavaly óta már léteznek szintén ugyanilyen munkaszélességű vontatott verziói is. Utóbbiak előnye, hogy nincs szükség hozzájuk nagy teljesítményű és nagy tömegű erőgépre, ami a legtöbb kis- és közepes gazdaság számára vonzó lehet.
 „A legtöbb IrTem gabonavetőgépet ma már úgy adjuk 

el, hogy van hozzájuk műtrágyaszóró opció is, így a maglehelyezéssel egy menetben oldható meg a tápanyag-utánpótlás. Emellett az összes ilyen gépünk rendelkezik aprómagvetési funkcióval is” – emelte ki az előnyöket Székely Szabolcs kereskedelmi igazgató. Hasznos kiegészítők még a tömörítőkerekek, a nyomlazító, 
a vontatott típusoknál hidraulikusan lehelyezhető nyomlazító, 
a magtakaró, valamint a sorelzáró automatika, amely tartalmazza a vetésellenőrző monitort is – utóbbi folyamatosan követi, hogy éppen vet vagy nem vet a gép. A 4 méteres vontatott változat fontos jellemzője, hogy nemcsak keresztben, de hosszában is a traktor után kapcsolható, ami nyilvánvalóan megkönnyíti 
a közúti szállítást.

Ami az egyes modelleket illeti, a 3 méteres függesztett DD3000-es univerzális gabonavetőgép hárompontos felfüggesztéssel csatlakoztatható az erőgéphez. Nagy előnye, hogy dupla tárcsás változatú, amit akkor is lehet használni, ha a szántóföldön nagyobb mennyiségű szalma maradt. A gép műtrágyaszóró felszereltséggel vagy anélkül is elérhető. A magtartály ennek megfelelően osztott, és 760 vagy 990 literes lehet. Mindegyik vetőgépre kérhető ezenfelül magasító, amellyel megnövelhető az amúgy sem kicsi tartálykapacitás további 50 százalékkal. 
A műtrágyaszórós változatnál el lehet zárni a műtrágya-adagolást és összenyitni a magtartályt a műtrágyatartállyal, ezáltal ugyanannyi vetőmag fér a tartályba, mint a műtrágyaszóró nélküli változatba. A függesztett verziónál a 3 méteres műtrágyaszórós és a 4 méteres vetőgép már széles kerékkel van felszerelve. Az IrTem vetőgépek nagy előnye még, hogy szerelés nélkül lehet átállítani a gépet aprómagvetési funkcióra.

A 2020 óta elérhető vontatott gabonavetőgépeknek szintén létezik 3 méteres kivitele, amely egyszerű, de megbízható dupla tárcsás csoroszlyával, illetve gumibakos rugózással rendelkezik. Nagy sebességnél is pontos vetésképet produkál, és vontatott munkagépként a működtetése nem kíván nagyobb kategóriás traktort. Itt a hidraulikus nyomlazítót opcióban lehet kérni. 
A 4 méteres gabonavetőgép (amely hosszirányban is vontatható) már alapfelszereltségként fel van szerelve hidraulikus nyomlazítóval, illetve aprómagvetésre is képes egy egyszerű átállítással, opcióként pedig mű­­trágyaszóróval és sorelzáró automatikával is kérhető. Az IrTem kínálatában a gabonavetőgépek mellett 
a kukorica-vetőgépek, műtrágyaszórók, öntöződobok is megtalálhatók.

Nagyítás a képre kattintva!

Kverneland: gabonavetés, precízen

A zord éghajlat, valamint a nehéz domborzati és talajviszonyok miatt nagy kihívást jelent a gazdálkodás Norvégia délnyugati részén, amely a Kverneland márka hazájának számít. A skandináv gyártó termékei ezért kivétel nélkül megbízhatóak, strapabíróak, jól átgondolt konstrukciójúak, hogy minden körülmények között megállják a helyüket. Ami a vetőgépeket illeti, a Kverneland 1996-ban vásárolta fel a német Accord céget, és részben ebből az örökségből fakadóan mindig is a pneumatikus rendszereket részesítette előnyben. „Az Accord által szabadalmaztatott adagolóegység különlegessége az volt, hogy a cellás kerék cseréje nélkül lehetett elvetni a nagyobb szemű borsót, szóját, búzát, ugyanakkor a repcét, lucernát és más kisebb szemű magokat is” – vázolta fel az előzményeket Mészáros Rajmund, a Kverneland Group Hungária Kft. termékmenedzsere.

A mechanikus magadagolással szemben a pneumatikus vetőgépek óriási előnye, hogy nincs korlátozva a munkaszélességük. Ugyanis a központi magadagoló egység a magtartály alatt helyezkedik el, így a szárnyak felcsukhatóak, ezáltal megfelelnek a szélesebb gépek is a közúti előírásoknak. Másik nagy előnyük az egyszerűbb feltöltés, legyen szó átrakókocsis, BigBag zsákból történő feltöltésről vagy a vetőgép saját feltöltőcsigájának használatáról.

A Kverneland legkompaktabb gépe a függesztett kivitelű, 3/4/4,5 méter munkaszélességű DL gabonavetőgép, amely 
a kis- és közepes gazdaságok számára jelent ideális megoldást. 
A 750 (opcionálisan 1000) literes központi magtartály alatt itt is 
a klasszikus Accord adagolóegységet találjuk.

A norvég gyártó az idők során természetesen fejlesztett az adagolóegységen, így most már náluk is cserélhető a cellás kerék (szerszám nélkül), jobban igazodva a különböző magméretekhez. A kerék végén egyedi azonosító helyezkedik el, miáltal össze sem lehet keverni őket. A Kverneland által ELDOS névre keresztelt elektromos magadagoló egység található a 3/4/6 méteres verziókban kapható u-drill univerzális vetőgép-kombináción is. 
A nagy – akár 18 km/h – munkasebességű gép a CD-csoroszlyák révén kétféle (12,5 cm és 16,7 cm) sortávolsággal képes dolgozni, míg a tartálykapacitás a két kisebbnél 3000 liter, a legnagyobbnál pedig 4350 liter. Teljesen ISOBUS-kompatibilis gépként az u-drill a precíziós gazdálkodásba is beilleszthető, a GEOCONTROL vezérléssel a féloldali lezárás szabályozható, míg a kijuttatandó mag mennyisége akár térkép alapján, akár manuálisan, a vezérlőegységről szabályozható. A gép szimpla magadagoló egységgel vagy műtrágya-kijuttató egységgel kombinálva is elérhető.

A Kverneland csúcsmodelljét a DG II nagy teljesítményű gabonavetőgép jelenti, amelyet 9 és 12 méteres változatokban, 6000 literes magtartállyal gyártanak, így akár a 140 hektáros napi teljesítmény is elérhető vele. Opcionálisan crossboard simítóval felszerelhető, amely a tárcsázott, rögösebb területeken egyengeti el és porhanyósítja a talajt. A vetőgép szívét jelentő csoroszlyák keskeny profilja a kissé eltolt acéltárcsákkal lehetővé teszi a talajba való könnyű behatolást. Az Active-on rendszer segítségével az egyes csoroszlyák nyomását maximum 80 kg-ig növelhetjük. Természetesen itt is az ELDOS magadagolót találjuk, ráadásul két darabot, így a szakaszolás, valamint a változó dózisú kijuttatás is könnyen megoldható. A kombinált vetőgépek közül Mészáros Rajmund az e-drill forgóboronára ráépített vetőgépet emelte ki, amely 3/3,5/4 méteres változatokban kapható, szintén a hatékony ELDOS magadagoló rendszerrel. Az igazán nehéz talajkörülmények között gazdálkodók számára ajánlja 
a Kverneland a TS-drill vetőgépeket, amelyek késes csoroszlyával és laprugós csoroszlyabiztosítással szereltek. Ezen gépek szintén beilleszthetőek a precíziós pályázatba, köszönhetően a fent említett adagolóegységnek.

Nagyítás a képre kattintva!

Pneusej: gyengébb előkészítésű magágyakhoz is

„A mechanikus és pneumatikus magadagolás egyaránt használt megoldás, mert egyformán alkalmas nagy pontosságú gabonavetésre. Mindezzel együtt mi a pneumatikus gépek pártján állunk, mert partnerünk, a szlovák Pneusej kizárólag pneumatikus gabonavetőgépet gyárt, így egyedül ezekre kell koncentrálnia a folyamatos fejlesztések során” – mondta Petróczki Gábor, a szolnoki székhelyű Start Agro Kft. ügyvezető-tulajdonosa. 

A Pneusej gyártóvállalat még a nyolcvanas években jött létre egy nagygazdaság melléküzemágaként, és ma is egy 6000 hektáros birtok tartozik hozzá, amely természetesen a legújabb innovációk gyakorlati tesztelésére is alkalmas. A szlovák cég az indulásnál a – mára a Kvernelandba olvadt – német Accord vállalattal kezdett együttműködést, első gépeiket az ő licencük alapján készítették, később pedig a saját tapasztalataik alapján folytatták az új termékek fejlesztését.

Az egyik legkülönlegesebb típus a Venga gabonavetőgép, amely 4/4,5/5/6 méteres munkaszélességben elérhető, és rendkívül kompakt konstrukciójú. A vontatott kialakításnak köszönhetően nincs szükség nagyobb teljesítményű traktorra a működtetéséhez, sík terepen akár egy 100 LE-s erőgép is elegendő lehet hozzá. Mivel csupán 2 méter van a vontatási pont és 
a tengely között, a vetőgép egy rövid, egytengelyes utánfutónak is tekinthető. Könnyű húzása és jó manőverezhetősége révén a kisebb táblákhoz is megfelelő, miközben a munkaszélesség és a tartályméret is (1800 liter) kiemelkedőnek számít. Az új DXD RC II csoroszlyák az azonos hosszúságú csoroszlyakarjuknak köszönhetően egyforma – maximum 50 kg – nyomás mellett helyezik le 
a magokat. Az Accord magadagoló rendszer révén fokozatmentes beállítás lehetséges (1–380 kg/ha).

Népszerű termék a Pneusej Fantom gabonavető mulcskombináció is, amely 510 mm átmérőjű lapokkal szerelt rövidtárcsával ellátott, és nagy (maximum 120 kg), hidraulikusan állítható csoroszlyanyomással bír, így akár gyengébben előművelt talajba is bejuttatható vele a mag. A 3/4/4,5/5/6 méter munkaszélességű gép mechanikus vagy elektromos adagolóhajtással rendelkezik, magtartálya 3400 literes. Opcióban starter műtrágyás változat is kérhető, ennél a magtartályt egy 1400 literes műtrágyatartály egészíti ki.

Az Optimus vontatott gabonavetőgépet kifejezetten a mezőgazdasági nagyüzemek igényei szerint tervezték. Ehhez nincs talajművelő egység, viszont ugyanúgy 120 kg-os csoroszlyanyomással rendelkezik, mint a Fantom, vagyis kiválóan alkalmas 
a gyengébb előkészítésű talajokhoz. A 6/8 méter munkaszélességű gép 4600 literes központi tartállyal felszerelt, ez nagy teljesítményt és minimális üresjárati időt biztosít. A tartály két oldalán Accord adagolókat találunk. A 6 méteres változat műtrágyás kivitelben is létezik, ilyenkor a tank két részre oszlik (2400 literes vetőmag-, illetve 2200 literes műtrágyatartályra).

Ami a munkasebességeket illeti, a Venga jól előkészített magágynál akár 10-12 km/h tempóra is képes. Rosszul előkészített talajon viszont érdemes – mint minden hagyományos gabonavetőgép esetében – 8 km/h-ra csökkenteni 
a sebességet, különben a csoroszlyák elpattognak, és a felszínre szórják a magot. A nagyobb gépeknél már nem fordulhat elő ilyen probléma, a talajművelő egységnek és jelentősebb csoroszlyanyomásnak köszönhetően. Ezeknél a munkasebesség akár 14-16 km/h is lehet.

„A pneumatikus gépek előnye, hogy egyszerűen, központilag állítható be a magmennyiség, és a munkaszélesség akár a 12-16 métert is elérheti. Némi hátrányt jelent ugyanakkor, hogy levegővel szállítjuk a magot az adagolóegységtől a csoroszlyákig, így tempósabb elindulásnál hosszabb időt vesz igénybe, mire a csoroszlyából a talajba jut 
a mag” – figyelmeztetett Petróczki Gábor. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a táblaszéli „bekezdések” elkerülésére az elektromos hajtású gépek már megoldást jelentenek, hiszen sebességtől függően, GPS-koordináta alapján be lehet programozni, mikor induljon el az elektromos hajtású magadagoló.

Nagyítás a képre kattintva!

Junkkari és Mascar: 
új és bevált márkák a vetéshez

Vetőgépek terén a szegedi központú SZEGÁNA Kft. egy új márkáról tudott beszámolni: Magyarországon elsőként a júniusi mezőfalvi NAK Szántóföldi Napokon mutatták be a gazdáknak az általuk forgalmazott Junkkari mechanikus direktvető gépeket. A finn gyártmányokat elsősorban a nagyobb gazdaságokba ajánlják, 3 vagy 4 méteres fix munkaszélességben. 
„A Junkkari termékek a legprofibb kategóriát képviselik. Egy- vagy kéttárcsás csoroszlyával felszereltek, az M és T sorozat tagjai pedig akár 120, illetve 150 kg-os csoroszlyanyomásig is el tudnak menni, míg a D szériás gépek 220 kg-ig terjedő csoroszlyanyomással rendelkeznek. Típustól függően a hagyományos 12,5 centiméteres sortávolság mellett a vetés akár 16,8 cm sortávolságra is történhet” – emelte ki Nagy Márk marketingigazgató.

Impozánsak a 20 colos hátsó magnyomó kerekek is, a tartályok pedig a piacon a legnagyobbak közé tartoznak, még a 3 méteres kivitelé is 4200 liter, amely ráadásul vetőmag és műtrágya egy­idejű tárolására, kijuttatására is alkalmas. Mivel a Junkkari mechanikus direktvető gépek ISOBUS-szal is felszerelhetők, a közelmúltban megjelent precíziós gazdálkodási pályázat keretében is beszerezhetők. Az SKF csapágyazás, valamint a karbidacél élű, 403 mm átmérőjű és 5 mm vastag csipkés tárcsák azt sugallják, hogy a finn gyártmányok tartósságban és megbízhatóságban bármelyik gyártó termékeivel felveszik a versenyt.

Különlegesség, hogy létezik 6 és 7 méteres kivitelük is, mégpedig vontatott változatban, így akár egy régebbi, kisebb teljesítményű traktorral is üzemeltethetők, nem szükséges hozzájuk nagy hidraulikateljesítmény. Megfelelő terepen óriási (20 km/h fölötti) munkasebesség is elérhető velük. A vetőgépek kiegészíthetők egy- vagy kétsoros rövidtárcsával, ezáltal a kevésbé jól előkészített talajon is hatékony munkavégzésre képesek. A 6/7 méteres verziók természetesen fölcsukhatók, és érdekességük, hogy egy speciális csigás rendszerrel hordják ki a magokat, így azok folyamatosan rendelkezésre állnak a teljes munkaszélességben. 6500 literes magtartály garantálja az állásidő minimalizálását.

A SZEGÁNA Kft. természetesen továbbra is forgalmazója 
az olasz Mascar vetőgépeknek. A mechanikus Arizona gabonavetőgépek 2,5–4 méteres munkaszélességben kaphatók, egy- vagy kéttárcsás megoldással, sorkihagyó elektronikával. A 3–6 méteres Montana már pneumatikus megoldású, de szintén egy- vagy kéttárcsás verzióban rendelhető, és különlegessége, hogy 
a vetőmagokat 4 magadagoló viszi a 4 magelosztóhoz, és onnan egyforma csőhosszokkal jutnak el a csoroszlyákhoz. Ezáltal nem áll meg bennük a gabona, mint néha a központi magelosztóban. Lehetőség van szektoronkénti elzárási lehetőségre, 4 szakaszra osztásra, és ISOBUS-os rendszerrel is összeépíthető, így a vetőmag mennyisége elektromosan állítható.

Nagyítás a képre kattintva!

Väderstad: nagy hangsúly 
az adagolón és az elosztófejen

„A magadagolásnál nem a mechanikus vagy pneumatikus megoldás a lényeg, hanem az adagoló, illetve az elosztófej kialakítása. A mi kínálatunkban mindkét féle rendszerű gép helyet kapott, és pontosságban nincs különbség közöttük” – hangsúlyozta 
dr. Kalmár Tibor, a Vaderstad Kft. ügyvezetője. A mechanikus gabonavetőgépeknél ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy soronként egy vagy két adagolóhengert alkalmaznak-e, a svéd gyártó például kettőt használ a termékein, így a gépek a nagy magvak és a kis magvak vetésére egyaránt alkalmasak. Fontos az is, hogy az állítás fokozatmentesen történjen, ezt pedig akkor lehet megtenni, ha a magadagoló hidraulikus hajtással rendelkezik. Ez megkönnyíti a kalibrálást is, másrészt pedig lehetővé teszi, hogy változtatható magmennyiséggel/műtrágyamennyiséggel dolgozzon a gép. Amiben a mechanikus és pneumatikus vetőgépek között valóban eltérés mutatkozik, az a munkaszélesség. 
A mechanikus adagolású gépek legfeljebb 4 méter szélességűek szoktak lenni, vagyis ezen határ fölött már levegőrásegítés szükséges. Míg sok gyártó évtizedek óta ugyanazt a magadagolót használja a piacon lévő gépein, addig a Väderstadnak ezen a téren is jól bevált, folyamatosan finomított, saját fejlesztésű megoldásai vannak. A levegős Rapidoknál Fenix I magadagolót alkalmaznak, 
a Spiriteknél Fenix II-es típust, míg a legújabb, „kis” Spiritnél már Fenix III-ast. Ez utóbbi minden korábbinál könnyebben hozzáférhető és egyszerűbben kezelhető, ráadásul a kis (akár 1 kg/ha) vetőmagdózist éppolyan pontosan kezeli, mint a nagyobb mennyiségeket.

„A levegős gépeknél lényeges, hogy a különféle növények vetésekor mennyire rugalmas a rendszer, például hány adagolóhengert kell benne cserélni. A levegős Rapid gépeknél erre egyáltalán nincs szükség, ott teljesen fokozatmentesen lehet a magrátákhoz beállítani a magadagolót, akár fél-egy kilogrammot hektáronként, például mák, repce esetében” – mondta Kalmár Tibor. Az innovatív Väderstad SeedEye vetés­ellenőrző rendszer használatakor pedig az vált nyilvánvalóvá, hogy a vetőgépek között a központi elosztófej kialakítása szerint mutatkoznak különbségek. A SeedEye esetében már nincs szükség a szokásos leforgatás elvégzésére, hiszen a gépkezelőnek a négyzetméterenként vetendő magszámot kell megadnia a pontos vetéshez, és ezzel jelentős idő takarítható meg. A svéd gyártó a levegős Spirit és Rapid vetőgépein már ezt a megoldást alkalmazza.

„Mindezzel együtt a magyarországi viszonyok közt nem látom létjogosultságát a szemenként vetésnek, hiszen a hazai gazdák a kalászosokat nagy csíraszámmal vetik. A szemenként vetés általában a teljesítmény rovására megy, márpedig napjainkban éppen a teljesítménynek van kiemelkedő jelentősége. Az optimális vetési időszakok lerövidültek, felére-harmadára csökkentek a 10-15 évvel ezelőttivel összevetve. Amikor tehát eljön az ideje, akkor vetni kell, nincs mese, hiszen az optimálisan megválasztott vetési idő tesz legtöbbet hozzá a magas hozamhoz. Ezt az elmúlt őszök éppúgy bizonyították, mint a kapásnövényeknél az idei tavasz, a gazdáknak szinte lopniuk kellett az időt a vetéshez” – mutatott rá az ügyvezető.

Nagyítás a képre kattintva! 

Ha tetszett a cikk regisztráljon az AgrárUnió hírlevélre: https://www.agrarunio.hu/regisztracio

Szerző: AgrárUnió