Életre keltik a talajt

Idén már 21. alkalommal vitte munkagépeit országjáró körútra a Vaderstad Kft. 
A július végi rendezvénysorozat hajdúszoboszlói állomásán, a Herczeg Gabona Kft. telephelyén a szokásos talajművelő show helyett – rendhagyó módon – ezúttal álló gépbemutatót tartottak a szervezők, mert a megelőző napokban hullott 80-90 mm csapadék miatt haszontalan lett volna a földekre vonulni. A szép számban érdeklődő gazdák így tető alatt vehették szemügyre a tarlóhántás, tarlóápolás, alapozó művelés, magágykészítés és vetés munkaeszközeit. Elsőként a kereken két évtizede piacon lévő Carrier rövidtárcsát, amelyet a svéd gyártó (és a szakirodalom) ma már inkább síktárcsás porhanyítónak nevez, hiszen műszaki megoldásaiban jelentősen eltér a hagyományos kompakt tárcsáktól. Eleinte 43 centiméter átmérőjű tárcsalapokkal kínálták, mára ez 47-re nőtt (sőt a Carrier XL-nél 51, illetve 61 centiméterre), ezáltal több szármaradvánnyal képes megbirkózni. A Hajdúszoboszlón kiállított klasszikus Carrierre a tavaly megjelent „cikcakktárcsákat” szerelték fel, a CrossCutter Disc lapok fő alkalmazási területe az ultrasekély (2-3 centiméter mély) művelés. Így kiválóan keverik be a gyommagvakat és az aratáskor elhullott magvakat, vagyis alkalmasak arra, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű árvakelést és gyomot kelesszék ki. Míg a tárcsák hosszirányú munkát végeznek, addig a gép elejére helyezett CrossCutter Knife késes hengerek keresztirányban dolgoznak. A gabonaszárat „cafatokra” tépik, de a hosszában lefektetett kukoricaszárat is megroppantják, apróbb darabokra vágják, ezáltal például a kukoricamoly sem telelhet át bennük.

Carrier rövidtárcsa

A 3–12,5 méteres munkaszélesség­ben elérhető Carrier rövidtárcsák vonó­erő­igénye méterenként 30 LE-től indul. 
A nagyobb testvér Carrier XL munkagé­pek 4,25–12,5 méteres változatban kaphatók, és hatalmas (51 vagy 61 cm átmérőjű) tárcsaleveleik legfőbb előnye az, hogy nemcsak a csipkék felső széle, hanem a belső forma is ugyanarra a szögre van kiélezve. Ezáltal minden részük egyszerre kopik, nem lesz belőlük sík körívű tárcsalap az élettartamuk végére, tehát úgy használhatók hosszabb ideig, hogy közben a munkaminőségük sem romlik. Mivel a tárcsalapok excentrikusan állítható tengelyekre vannak felfogatva, a szögük is igény szerint változtatható. Hajdúszoboszlón a gépet SteelRunner acélhengerrel látták el, illetve BioDrill 360 aprómag-vető egységgel egészítették ki, amelynek révén – egy menetben – a tarlóhántás, tarlóápolás időszakában másodvetés elvégzésére is alkalmassá válik.

A rugós biztosítású kapákkal ellátott TopDown kultivátort a Väderstad a svéd­országi köves, agyagos talajokra fejlesztette ki, ahol a nyírócsavaros megoldás nem lenne életképes. Nálunk leginkább alapműveléshez használják, és „multikultivátornak” is nevezik, mert közel másfél évtizede – amikor megjelent 
a piacon – még egyedinek számított, hogy 5-től 35 centis mélységig tud dolgozni, illetve minden tartományban tökéletesen beállítható az összes munkaelem vízszintje is. A munkamélységet 
a kapaszekció határozza meg, és érdemes alaposabban szemügyre venni a MixIn késszárral szerelt, C alakú kapatesteket, ez a hatékony forma teszi ugyanis lehetővé, hogy a gépnek akár 700–800 mázsa érett szerves trágya bedolgozása sem okoz gondot. Hasznos megoldás, hogy a hátsó hengeregység könnyen leszerelhető, ha (például a sok csapadék miatt) erre szükség van. A TopDown az alapműveléssel egy menetben tápanyag-kijuttatásra is alkalmas: a műtrágya a traktorra szerelt fronttartályból érkezik, majd a látványos elosztókúpon keresztül jut el a kapaszárak hátsó részéhez (akár két szintben is képes a kijuttatásra). Hasonló felépítésű az Opus szántóföldi kultivátor is, ám ezen nincs tárcsaegység, vagyis akkor használható, ha nincs szükség a szármaradványok tökéletes darabolására. A 3–3,5–4 méteres Cultus függesztett kultivátort pedig kisebb gazdaságoknak ajánlja a Väderstad, a 30 centiméter osztású, jellegzetes C formájú kapaszárakra ezúttal a magas kopásállóságú, keményfém betétes Marathon késhegyek voltak ráhelyezve. Hajdúszoboszlón a tavaly piacra bocsátott, 10-12 cm mélységben dolgozni képes, 5–9 méter munkaszélességű Ferox könnyű kultivátort is bemutatták, amely az NZ Aggressive magágykészítő munkagépek alapjaira épült. A hagyományos 7,5 centiméter osztású kapákat azonban kicserélték, így a kultivátor már tarlóhántásra, tarlóápolásra is alkalmassá vált, beépített lengéscsillapító rendszere révén pedig elpattogás nélkül, simán fut a traktor után.

TopDown kultivátor

A Tempo szemenkénti vetőgépeket 2012-ben kezdték értékesíteni hazánkban, és ma már több mint 400 darab dolgozik belőlük a magyar földeken. Rendkívüli pontosságukat a nagy sebességű munkavégzés során is megőrzik a nyomott levegős rendszernek köszönhetően. A szeptember végéig előszezoni akcióban kínált vetőgépek egyedisége, hogy soronkénti tartályokkal rendelkeznek, és egészen a talajig lövik a magot. 
A nagyjából 50 km/h sebességgel a magárokba érkező magot a magmegfogó kerék állítja meg, amely tökéletesen kitölti, felveszi a magárok formáját, így nem áll fenn a vetőmag elpattogásának veszélye. 
A 16 mm átmérőjű vetőcsőből – 18 km/h munkasebességnél – másodpercenként 28 mag jön ki, mégpedig úgy, hogy adott pillanatban csakis egyetlen mag tartózkodik a csőben. A Hajdúszoboszlóra elvitt, vontatott Tempo F 6 vetőgép mellett a családhoz tartozik a T változat (függesztett, teleszkópos vázzal, 6 vagy 7 soros kivitelben), valamint a teljesen merev vázas R sorozat, illetve a függesztett, vertikálisan összecsukható Tempo V vetőgép (ez a vázon mozgatható vetőkocsik révén 40, 45, 50 centiméter sortávolságú kultúrákhoz is alkalmas) és a nagyobb magtartályokkal, hosszanti műtrágyatartállyal felszerelt, nagyüzemeknek kínált Tempo L vetőgép is. A bemutatóról nem hiányzott a Rapid család képviselője sem, ezen 
a ta­­­­­lajművelő tárcsás egység elöl helyezkedik el, utána jönnek a vetőcsoroszlyák, végül pedig a tömörítésért felelős, OffSet elrendezésű kerekek. A vetőgép védjegye a speciális csoroszlyakialakítás, itt ugyanis a vetőtárcsák a haladási iránnyal 3 fokos szöget zárnak be, működés közben finoman „darálják” a talajt a magárokban, ami kiváló mag-talaj kapcsolatot garantál.

Tempo vetőgép

Lehajolni a talajhoz

„Ne restelljenek lehajolni a talajhoz, megfogni, megszagolni, ellenőrizni, hogy van-e benne élet, és akkor boldogulni fognak” – adott jó tanácsot Hajdúszoboszlón is a Väderstad-rendezvényeken rendszeresen szakmai előadásokat tartó dr. Birkás Márta professzor, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezetője. A helyi gazdák is szenvedtek a száraz téltől, amely miatt nem volt nedvességbetárolás, ráadásul kevés repcéjük és hektáronként 5,3 tonna búzájuk termett. A kukorica viszont július végén jól nézett ki, mert sok esőt kapott, Birkás Márta szerint pedig nemcsak örülni kell a csapadéknak, de olyan talajállapotot kell kialakítani, hogy az képes legyen befogadni és tárolni a nedvességet az elkövetkező időszakra. Ehhez az kell, hogy a szalmát a földön hagyjuk, és legkésőbb 2-3 nappal az aratás után bedolgozzuk. Tarlóművelésnek 5-6 centiméteres sekély művelés is elég, hiszen az a cél, hogy jó magágyat teremtsünk a gyomoknak és az árvakelésnek – utána pedig gyorsan eltüntessük őket, hiszen rengeteg vizet kivonnak a talajból.

Szerző: AgrárUnió