Világszínvonalú rizs- és kölesfeldolgozás a Körösök mentén

Vendéglátóim Valentinyi Fruzsina és édesapja, Valentinyi Károly, akitől néhány éve vette át a cég irányítását leánya. Nem mindennap járok hasonló terményeket feldolgozó üzemben, így nagy érdeklődéssel tettem fel a kérdéseimet, de előtte szokásosan a cég bemutatását kértem a cégvezetőtől.

„Cégünk rizstermesztéssel, köles- és rizstermeltetéssel, és ezen termények különböző szintű feldolgozásával foglalkozik. Ennek a telephelynek az első üteme 2018-ban készült el, melynek során a szárító, a tisztítók és tároló berendezések kerültek átadásra. Ezt követően 2022 telén kezdtük meg a csarnok és az új hántoló beüzemelését. Folyamatosan történik az üzem fejlesztése és bővítése. A hagyományos termékek mellett, mint a fehér és barna rizs, a gluténmentes rizslisztek, nagy hangsúlyt fektetünk a termékfejlesztésre, ezért vannak különböző rizsalapú termékeink, melyek szélesítik a Valoryz Production Kft. portfólióját. Ezek egy részét belföldön értékesítjük, míg a rizs, rizs- és kölesliszt, a héjas vagy feldolgozott szemes termények 80 százalékát exportáljuk. Vevői igények alapján egyre erősítjük a kölesvonalat, melynél feltétel volt a gluténmentesség, és hogy adaptálni tudjuk a már meglévő rendszerünkhöz, nem is beszélve a több lábon állás erősítéséről. Jelenleg itt tartunk” – mondta el a cégvezető.

Valentinyi Fruzsina és Valentinyi Károly a világszínvonalú feldolgozóüzemben

„Várakozáson felüli tisztaságot sikerült elérni, nemcsak a köles, de a rizs esetében is.”

Hatala László: Miért a Cimbria technológiát választották?

Valentinyi Károly: Korábban egy bérelt, meglehetősen túlzsúfolt csarnokban végeztük a rizs feldolgozását. Miután a lányom elvégezte az egyetemet, kihívást látott ebben a tevékenységben és a cég vezetésében. Ezért úgy döntöttünk, hogy az Európai Unió KAP pályázati rendszerének segítségével– modern technológiát alkalmazva – egy új feldolgozó üzemet építünk, hogy minden adott legyen a minőségi termék előállításához a szárítástól a csomagolásig. Kezdetben bérmunkában dolgoztattunk a Szarvasi Agrár Zrt.-nél, ahol az üzem fejlesztése alkalmával Cimbria gépeket építettek be. Mivel az új beruházásunknál két márka gépei voltak versenyben, és ebből az egyik a Cimbria volt, elmentem megnézni az ő megoldásaikat.  Nagyon megtetszett, amit láttam és hallottam az üzemvezetőtől, így a magasabb költségek ellenére is erre a márkára tettük le a voksunkat, mert egészen más minőséget volt képes előállítani, mint a másik versenytárs. Első lépésként a Cimbria elő- és utótisztítót szereztünk be, mivel a tisztítás, szárítás, silóba történő betárolással indult a technológia. Az üzemeltetés során nagyon elégedettek voltunk a berendezések munkájával, így a további fejlesztések során már nem volt kérdéses, hogy a kizárólagosan a CHH Műszaki KFT által forgalmazott Cimbria tisztító gépeket választjuk. Ennek a döntésnek további előnye az is, hogy így egy céggel kell kapcsolatot tartani, egy helyről jönnek szervizelni. Menet közben elkezdtük a bioköles feldolgozását is, amihez speciális berendezésekre volt szükség. Ezért vásároltunk fajsúlyszeparátort, serleges felvonót, és a porrobbanás elkerülése végett porleválasztó berendezést. A CHH Műszaki KFT megtervezte, leszállította, beszerelte és oktatással egybekötve be is üzemelte a gépsort.

HL: Mi a fajsúlyszeparátor szerepe a technológiában?

VK: Az előzőekben említett berendezések közül kiemelkedik számomra a fajsúlyszeparátor, mivel fantasztikusan szépen tudja szétválasztani a különböző magokat, a hasznosat a nem odavalóktól, mindezt a levegőáram és az alternáló mozgás segítségével. A CHH Műszaki KFT szakemberei nemcsak beépítették ezt a gépet, hanem a beüzemelés során beállították és betanították a mi gépkezelőinket. Várakozáson felüli tisztaságot sikerült elérni, nemcsak a köles, de a rizs esetében is. A rizsnél a vetőmag szeparálását is ezzel végeztük, ami nagyon jó eredményt: 87 százalékot mutatott a csiraképes szemek esetében (a szabvány szerint már 80 százaléktól megfelelő). Kontrolladat, hogy ami nem lett áteresztve a szeparátoron, mindössze 60-70 százalékos eredményt produkált. Nagy meglepetésemre kézzel is érezhető volt a súlykülönbség, amikor kézbe vettem a szétválasztott és még hántolásra alkalmas szemeket. Ez a gép maximálisan igazolta a létjogosultságát a technológiában. Itt a vetőmag mellett élelmiszer-alapanyag-előállítás is zajlik, úgy a köles, mint a rizs esetében. A szeparátor után engedjük rá a hántolóra a terményt. Bizonyos esetekben még néhány munkafázis következik, hogy végül a piaci elvárásoknak megfelelő, nagyon jó minőségű élelmiszert kapjunk. Az energiaárak emelkedése mellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a fajsúlyszeparátoron átengedett anyagok kevesebb ideig maradnak a hántolóban, hiszen a hántolónak jóval nagyobb az áramfelvétele, mint a szeparátornak, így ezzel a megoldással költséget tudunk csökkenteni. Ennek a megoldásnak a pontos feltárása az elkövetkező időszak feladata lesz. Ezek alapján mi úgy ítéljük meg, hogy nélkülözhetetlen berendezés a fajsúlyszeparátor a technológiánkban.

A fajsúlyszeparátor munkája nélkülözhetetlen a legszigorúbb minőségi előírások teljesítéséhez

HL: Milyen mennyiségekről beszélhetünk, ami az önök üzemében átmegy a fajsúlyszeparátoron?

VK: Rizs esetében az évi feldolgozott mennyiség 1500-1800 tonna között mozog, de az elmúlt időszakban volt már olyan esztendő is, amikor 2200 tonna került be az üzemünkbe. Ennek csak egy részét dolgoztuk fel a fajsúlyszeparátorral, úgy 500 tonna körüli mennyiséget. Csak a vevőink speciális igényei esetén használjuk. Ilyen például a bébiétel alapanyag, ahol nagyon szigorú minőségi előírások vannak, legyen szó bio- vagy hagyományos termékről. A kölesnél szeretnénk előrébb lépni a jelenlegi 250 tonna/év mennyiségről, a teljes mennyiség osztályozása a fajsúlyszeparátorral történik. A termékeink vegyszermentesek: mivel a tárolás során is hűtési technológiát alkalmazunk a silókban, ezzel zárjuk ki a vegyszermaradványokat a végtermékből. A mi korszerű megoldásaink kissé drágítják az árakat, de szerencsére az exportpiac kevésbé érzékeny erre, mint a hazai. Fontosabb a minőség!

A Cimbria fajsúlyszeparátor alkalmazása több szempontból is költségcsökkenést eredményez

„Úgy ítéljük meg, hogy nélkülözhetetlen berendezés a fajsúlyszeparátor a technológiánkban.”

HL: Kapnak utótámogatást a CHH Műszaki KFT-től?

VK: Szervizszerződést kötöttünk éves viszonylatban, így a szezon közeledtével átnézik a gépeket, az eddigi tapasztalatok alapján beépítenek olyan egységeket, amiknek a szükségessége menet közben derült ki. Ilyen igény volt részünkről, például a forgásérzékelő felszerelése az előtisztító kihordócsigára, mert ha nagyon szemetes alapanyag érkezik be az üzembe, és a csiga, ami ezt kihordja eltömődik, az megállítja a folyamatot. Az újabb egységeknél, mint a serleges felvonó, már előre szintszabályzók kerültek beépítésre, így túltöltési probléma esetén a pneumatikus tolózár lezárja az anyag útját, hogy további mennyiségek ne kerüljenek a felvonóra és könnyen ki tudjon ürülni. Az üzemben négy fő a fizikai dolgozók száma. Az egész üzem egy okostelefon segítségével vezérelhető, távolról is indítható és leállítható. A tisztítás és szárítás esetében nem szükséges, hogy valaki legyen az üzemben, mivel termálvízzel szárítunk, így minimális a kockázati tényező.

A régebbi Cimbria gépek kiváló munkája és megbízhatósága garancia az újabb gépbeszerzéseknél

HL: Hogyan tudnák összefoglalni a CHH Műszaki KFT-vel való együttműködésüket?

VK: Az eddigiek alapján nagyon jó tapasztalataink vannak a cégről és a szakembereikről. Minden az ígéretnek megfelelően működik, nem kell egyik folyamatba sem belenyúlni. A tervezéstől a beépítésig minden jól zajlott. Külön kiemelném, hogy olyan szűk helyekre kellett bepasszintani a gépeket, ahogy mondani szokták: „cipőkanál kellett hozzá”, de mindent szuperül megoldottak. Kemény ártárgyalásokat folytattunk, de mindenki kompromisszumkész volt, így megvalósulhatott a beruházás. Ideáig minden nagyon flottul működött!

HL: Köszönöm az interjút!                                                                                          

Szerző: Hatala László – AgrárUnió