Tavaszi magágykészítés takarónövény után

Az évtized hóesése és a jócskán mínusz hőmérsékletekkel megtűzdelt január után, kíváncsian várjuk a tavaszt. Mennyi csapadék került a földekre, mennyi a visszapótlás? (Valószínű, hogy sok helyen jöhetne még néhány méter hó…) Az alacsony hőmérsékletek remélhetőleg ritkítják a nemkívánatos rovarállományt és a talajművelésben is segítenek! Egyre többször merül fel a termelőkben a kérdés: vajon a takarónövényekkel borított talajban lesz több a nedvesség, vagy a csupasz felszínen?

A talajból mindig van kipárolgás, azonban ott, ahol a felszín borítva, árnyékolva van, alacsonyabb lesz a felmelegedés, kevesebb lesz a kipárolgás, ezen felül a takarónövényzeten kicsapódik a keletkezett pára, tehát abból is vissza tudunk fogni, a nedvesség nem vész el. A növény él, párologtat, azonban ez minimális nedvességmennyiséget jelent a késő őszi, téli időszakban. Fontos megjegyeznünk: a takarónövénynek nem kell derékig érnie, az óriási zöldtömegre nincs is annyira szükség, kivéve, ha valaki legelteti is a vetőföldet!

Takarónövény abc

A tavaszi magágykészítés – ahol még lesz tavaszi vetés, kapásnövény – egyre többet változik. Látjuk, hogy a hagyományos, azaz az intenzív talajművelést el kell hagynunk, takarónövényt kell termesztenünk, amivel „vizet facsarunk ki a levegőből”, így viszont a tavaszi magágykészítés nehezebb lesz. A takarónövények termesztése sok tapasztalatot igényel, ugyanis nem mindegy, hogy milyen növénykombinációt vetünk, milyen talajon gazdálkodunk. Azonban a legfontosabb szempont/kérdés, hogy mikor termináljuk a takarónövényt ahhoz, hogy minél több nedvesség maradjon a talajban utána. Egyre többen és egyre tökéletesebben termesztik a takarónövényeket, így mind több információ és tudás halmozódik fel. A megosztott tapasztalatok alapján egyértelmű például, hogy a takarónövény őszi vetésidejét úgy válasszuk meg, hogy az biztonságosan kikeljen, de ne hozzon magot – itt válik érdekessé a keverék összetétele! (1. kép).

1. kép: Takarónövény: a talajreform egyik alapja

Sokszor úgy gondoljuk – tévesen –, hogy a takarónövény talajt lazít. Inkább azt mondhatjuk, hogy lazábban tartja a talajt, ugyanis amikor olyan tömörödések vannak, keletkeznek a talajban, amelyek gátolják a gyökerek könnyű fejlődését, abban a közegben a takarónövény gyökerei is lassan, nehezen tudnak fejlődni, behatolni, így, mondjuk, fél év alatt az állomány nem képes fellazítani a talajt. Ide, ilyenkor vas, lazító kell! Összességében elmondhatjuk: nem kizárt, hogy hamarosan eljön az idő, amikor azt látjuk, hogy a takarónövények termesztése ugyanolyan fontos lesz, mint a főnövényeké, ha nem fontosabb!

A takarónövényünk őszi vetésidejét úgy válasszuk meg, hogy biztonságosan kikeljen a növény, de ne hozzon magot.

Nehezebb a magágykészítés

A tavaszi magágykészítés attól lehet nehezebb, eltérő a korábbi gyakorlatoktól, hogy sokszor nagy és hosszú szármaradvánnyal kell dolgoznunk, hiszen nagy tömeg és méret kell ahhoz, hogy a takarónövények minél több vizet vegyenek ki a levegőből. Ezen felül a talajban levő tápanyagok kimosódását is gátolják, illetve különböző szervetlen anyagokat szervessé alakítanak, szenet kötnek meg, növelve a talaj humusztartalmát.

Hirdetés

Kora tavasszal a növények gyorsan fejlődésnek indulnak, a betárolt vizet nagyon hamar kivehetik a talajból, ezért tapasztaljuk, hogy különböző terminálási időszakokról, gyakorlatokról számolnak be a gazdálkodók. A szárazabb régiókban már késő ősszel, tél előtt érdemes lehet terminálni, mikor a vegyszeres kezelés még hat, még van felület, amin a pára kicsapódhat. Később, a téli fagyon is lehet mechanikus terminálást végezni késhengerrel (2. kép), ekkor a vízzel teli, megfagyott növények törnek, a fagyott felszínen minimális taposási kárt, tömörödést okoz a traktor is.

2. kép: HORSCH Cultro 6 TC késhenger: takarónövény terminálása fagyon

(Érdemes elgondolkodni azon, hogy azokon a parcellákon, ahol ősszel alapművelést végeztek, de a felszín durva maradt, a fagyon némi porhanyítást, rögtörést ne végezzünk-e el?) A felszínen egyébként még az utóbbi esetben is jócskán marad takarónövény, aminek eredményeként tavasszal a talaj lassabban melegszik fel, tovább tartja a nedvességet, viszont így később lehet csak dolgozni a talajon.

A tavaszi nedves talajoknál nagyon fontos, hogy a művelési mélységet nehogy elkenjük –ezzel egy záróréteget húzzunk bele –, mert a létrejött zárórétegen a víz és a gyökerek nehezen hatolhatnak át. Hangsúlyoznunk kell, hogy természetesen mindig a helyi adottságokhoz igazodva végezzük a különböző műveleteket (3. kép).

3. kép: HORSCH Cruiser 6 XL kultivátor: kora tavaszi talajelőkészítés

Ökölszabály, hogy az első menetben a keskeny kapákat használjuk, ezekkel keverünk és felszínt egyengetünk, valamint lazítunk, így levegő kerül a talaj felső rétegeibe, ezáltal stimuláljuk a magokat, beindul a csírázás. Ekkor lehet egyébként akár már tápanyagot is bedolgozni a talajba. A második menet közel a vetéshez történik, itt már a lúdtalpkapa kerül főszerepbe teljes átfedéssel: kivágja az összes oda nem illő növényt, és enyhe vetőmagágy-talpat készít. Ide jön fel a nedvesség, erre kerül a mag (4. kép).

4. kép: HORSCH Finer 7 SL ultrasekély kultivátor: sekélyművelés vetés előtt

Ezzel a menettel a föld felső rétegében a gyommagokat is stimuláljuk, amelyek – attól függően, hogy mennyi idővel a kultúrnövény vetése előtt történt a művelet – korábban vagy későbben kelnek, és akár a vetés után néhány nappal, még a főnövény kelése előtt, egy gyomfésű sekély használatával (1-2cm) teljesen gyommentesíteni tudjuk az állományt (5. kép).

5. kép: HORSCH Cura 12 ST gyomfésű: preemergens gyomirtás

Állva maradt takarónövény?

Ebben az esetben meg kell különböztetnünk, hogy lesz-e később talajmunka vagy sem (például sorközművelés). Ha nem végzünk később talajművelést, akkor közvetlenül a takarónövénybe tudunk vetni, azonban, ha az állományban talajt szeretnénk művelni, akkor a vetés előtt be kell dolgoznunk a takarónövényt. Ezt a HORSCH-nál a Joker és késhenger kombinációval lehet megoldani – dugulásmentesen és a legsekélyebben (6. kép)

6. kép: HORSCH Joker 5 RT késhenger: Tavaszi takarónövény bedolgozása

A Joker késhenger változata a tarlóhántásnál is –, például napraforgó után, amikor az erős szárakat darabolni kell és némi talajművelést is végeznénk – kitűnő megoldás. A traktoron egy kapcsolt Partner az osztott tartályával akár kétféle műtrágyát is ki tud adagolni, amit a tárcsával egyből be is dolgozhatunk (7. kép).

7. kép: HORSCH Joker 7 RT + Partner 2800 HT fronttartály: sekély intenzív talajművelés és műtrágyázás

Ezzel a műveletsorral az őszi kalászosok elé már meg is oldottuk a tápanyagkijuttatást, de ugyanez a művelet elvégezhető a tavaszi takarónövény bedolgozásánál is. Mindig törekedjünk arra, hogy a felesleges taposásokat elkerüljük! A Partner fronttartály beszerzése, ha utánaszámolunk, egyértelműen az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás lehet egy gazdaság életében.

A Partner az osztott tartályával akár kétféle műtrágyát is ki tud adagolni, amit a tárcsával egyből be is dolgozhatunk.

Megismételve egy korábbi szempontot: a tavaszhoz közeledve azokat a munkálatokat, amit el lehet végezni a fagyon, érdemes csinálnunk, mert a fagyott felszínen a traktor minimális taposási kárt hagy maga után.     

Tavaszra készülődve pedig jó lenne, ha a termelők némi időt szakítanának arra is, hogy a parcellák köré őshonos csemetéket ültessenek!

Szász Zoltán
06 30 743-0302  

Nedvességmegőrzés a HORSCH fejlesztéseivel

TOVÁBB OLVASOM