Valtrák az erdőgazdálkodásban

Először szokásosan a vállalkozása bemutatására kértük vendéglátónkat. „A fűrészipar kivételével teljeskörű erdőgazdálkodási tevékenységet folytatunk már 1994 óta, az akkori piaci rést meglátva lettem egyéni vállalkozó. Előtte a gemenci erdőgazdaságnál, majd az izsáki TSZ-ben voltam kerületvezető erdész. Hogy milyen gyorsan reagáltam a kihívásokra, arra legyen bizonyíték, hogy a legelső erdőgazdálkodói vállalkozói kódot én kaptam. Kezdetben fakitermelést, tisztításokat végeztünk, majd az erdőtelepítési pályázatok megjelenésével egyre több igény mutatkozott erre a tevékenységre: mely ültetésből és ápolásból állt. Volt olyan, amikor több mint 20 fő volt a vállalkozás dolgozói létszáma. Ma már megközelítőleg 3000 hektár erdőt kezelünk, melyből van magán, önkormányzati és egy kevés állami is. Egy részében mi vagyunk a gazdálkodók, egy részében pedig bérleti szerződés alapján folytatjuk ezt a tevékenységet. Óriási feladat, ehhez megbízható gépek kellenek. Sajnos az erdőgazdálkodás egy mostoha ága a mezőgazdaságnak. Elvileg ugyan az agrárágazathoz tartozunk, de nagyon keveset foglalkozik velünk némely képviselet, főleg az Agrárkamara, viszont a tagdíj aránytalanul hatalmas összeg. Ha megjelennek a mezőgazdasági pályázatok, a végén általában ott van, hogy kivéve erdőgazdálkodás. Vannak ugyan speciális erdészeti támogatások, de ez kevés ahhoz, hogy megfelelő módon tudjunk fejlődni. Ez egy nagyon gépigényes ágazat. Itt a faanyagtermelés mellett a környezetünk óvása, a levegőminőség javítása, a jóléti erdők kezelése is a feladatunk. A vízmegőrzés esetünkben is kiemelt feladat kell hogy legyen. Már az ártéri erdőinkben is száradnak ki fák, és ez nagyon sokat mond el a mai környezeti viszonyokról. Itt a homokon pedig pláne mutatkoznak a globális felmelegedés jelei. Most is több mint 20 hektár fenyőerdőt kellett kivágnunk a kiszáradás miatt, és ez országos jelenség. Nemzetgazdasági érdek is ez ellen tenni valamit.

Góhér Zoltán
 

Csupán szakmai tapasztalattal kezdtem vállalkozásomat és ide jutottam, soha nem gondoltam, hogy ilyen óriási feladatra van igény. Komoly érdeklődés mutatkozik a magán erdők kezelésére a tulajdonosok részéről. Úgy érzem, hogy az elhatalmasodott bürokrácia miatt túlnőtt rajtam ez a feladat. Szerencsére kaptam segítséget az irodai munkák elvégzésében. Jelenleg erdőmérnök fiammal közösen vezetjük a vállalkozást, a jövőben pedig ő veszi át az irányítást” – mutatta be a vállalkozását, a jelenlegi és várható helyzetet Zoltán.

„A környékről a csodájára jártak, ketten is vásároltak már Valtra traktort a látottak – az üzemeltetési tapasztalatok – alapján. Azt mondhatom, hogy ez a vásárlás volt a vállalkozásom első legjobb döntése.” 

Hatala László: Hogyan került kapcsolatba a Valtra márkával?

Góhér Zoltán: A 2000 és 2015 közötti években, átlagban évi 80 hektár erdőt telepítettünk, ezen felül ezek ápolását is végeztük. Ezekben a fiatal erdőkben folyamatosan van mit tenni. Már korábban is voltak ilyen munkáink, ahol egy régi MTZ-vel dolgoztunk, amely állandóan elromlott, így amikor kiderült, hogy 40 hektár telepítését kell elvégeznünk a következő évben, el kellett gondolkodnom egy új eszköz beszerzésén, mert nem vághattam neki ennek a feladatnak egy megbízhatatlan géppel. Ehhez nagyon jól jött, hogy egyrészt Sopronban, egy erdészeti bemutatón láttam a Valmet (akkor még ilyen néven került forgalomba ez a márka) traktorokat szépen dolgozni, másrészt itt a közelben, Csongrádon az akkori kereskedőnél jó áron és kedvező feltételekkel hirdettek egy 60 lóerős, 3 hengeres, „kis” Valmet-et. Akkor 1999-et írtunk, és ez az erőgép a mai napig nagyon megbízhatóan, kisebb javításokkal ugyan, de teszi a dolgát. A környékről a csodájára jártak, ketten is vásároltak már Valtra traktort a látottak – az üzemeltetési tapasztalatok – alapján. Azt mondhatom, hogy ez a vásárlás volt a vállalkozásom első legjobb döntése.  

A másodikként vásárolt Valtra A82-es is remek állapotban van

HL: Akkor ez egy normál felszereltségű, nem erdészeti kivitelű traktor?

GZ: Abszolút. Semmiféle erdészeti felkészítést nem kapott a traktor sem előtte, sem a későbbiek során, bár az első traktoron egyáltalán nem volt sérülékeny vezeték. Olyan munkákat tudott produkálni már abban az évben, amikor annyi eső esett, hogy minden tiszta sár volt, hogy csak tátott szájjal nézték az emberek. Az is az igazsághoz tartozik, hogy olyan sofőrje volt, és van a mai napig, aki sajátjaként vigyázott az erőgépre és még most is itt dolgozik. Ezért is néz ki így ez a traktor. Van a közelünkben egy másik ugyanilyen gép, de az már rég üzemképtelen, mivel nem volt ilyen gondos kezelője. Az erdőkben speciálisan erdészeti munkákat végeztünk, az erdőfelújításhoz gally- és tuskóletakarítást, faanyagszállítást, telepítés-előkészítést, de nem láttuk feltétlen szükségét az erdészeti felszereltség beszerzésén

HL: Ma már 5 darab Valtra traktorral dolgozik, hogyan jutott el idáig?

GZ: Ahogy már említettem, 1999 őszén került beszerzésre az első, akkor még Valmet néven, ez a 465-ös típus, ami már 26 éves. Utána következett egy Valtra A82-es, ami eggyel nagyobb kategória, és próbálta azt felváltani, illetve besegített a munkákban a másik traktornak. Ez szintén megvan a mai napig, és ugyancsak megbízható típus. Ezt már erdészeti gépvásárlási pályázat keretén belül vásároltuk, csakúgy, mint a következő hármat 6-8 évvel ezelőtt. Egy Valtra A104-est, egy A124-est és egy T234-est. A Valtrák már mind a Valkon Kft.-től kerültek beszerzésre. Nekem ez nagyon jó, mert Kecskemét itt vannak 30 km-re, bármi volt (ugyan nem sok minden történt), könnyen tudtunk kommunikálni és megoldást találni a kialakult helyzetre.

A három, éppen pihenő Valmet/Valtra az öt közül

HL: Milyen munkaeszközökkel dolgoznak ezek a traktorok?

GZ: Az erdőgazdálkodásban a mélyforgatás után ültetőgéppel telepítjük az erdőket, meghosszabbított csoroszlyával, ami mélyebbre tudja tenni a facsemetéket. Automata kormányzást használunk, RTK-jellel, 2 cm-es pontossággal. Így nagyon egyenes sorok lesznek, ami nagy előnyt jelent a későbbi munkáknál, mint például a sorközművelő tárcsázásnál – mivel van ilyen gépünk és osztott tárcsánk is. Nagy előnye ennek a technológiának, hogy ugyanazzal a traktorral tárcsázunk, amelyikkel ültetünk, és így nem marad el, csak kb. 5-10 cm gazos sáv, aminek nagyon könnyű a sorművelése. Ezeken felül van még Nardi tárcsánk és gödörfúrónk, vágástakarító gépünk, ami azt jelenti, hogy a fakitermelés után a gallyakat összetoljuk és kihordjuk egy kihordókocsival. Jelenleg is ilyen munkát végzünk, ezért két traktorunk ott van a helyszínen. Emellett mélyforgatást is vállalunk 70-75 cm mélyen a telepítések előtt, illetve szőlő és gyümölcsösöknél egy egyfejes ekével, amivel a 230 lóerős traktorunk tud dolgozni. Volt olyan évünk, amikor 200 hektárra volt ilyen megrendelésünk. Igyekeztem mindig megbízható gépeket vásárolni, ezért vannak itt a Valtrák is, amelyek már nagyon sokszor bizonyítottak úgy, hogy nem erdészeti felszereltségűek. Volt egy 190 lóerős erdészeti felszereltségű Valtra traktorunk, speciálisan kialakított fülkével, fordítható üléspozícióval. Mi tuskófúráshoz szerettük volna használni, de nem passzolt a TLT-hajtás. Előzetesen egy traktorra szerelhető darut forgalmazó cég beszélt rá, hogy próbáljuk ki, dolgozzunk így a géppel. Működött is, de én túl bonyolultnak tartottam munkaszervezés szempontjából: túl sok volt az üresjárata, így abbahagytuk ezt a tevékenységet, és eladtam a traktort. Az azóta megvásárolt kiközelítő kocsinkon van önrakodó daru, sőt még saját hidromotoros hajtással is rendelkezik, így mindenképp használhatóbb ez a megoldás. Mi vagy homokbuckákon, vagy az ártéri sárban dolgozunk, mindkettő nehéz terep, de egyik sem jelent akadályt ezeknek a gépeknek.

HL: Üzemeltetés szempontjából milyen tapasztalatokat szerzett a Valtrákkal?

GZ: Az igazi nagy meglepetés az első traktornál ért, mert körülbelül 30 százalékkal volt kevesebb a fogyasztása, mint az MTZ-nek, a teljesítménye talán a duplája is. Aztán ahogy vásároltuk később a traktorokat, úgy emelkedett a fogyasztásuk, de ez természetes is, mert a teljesítményük is nagyobb lett. A fülkék pedig egyre kényelmesebbek, komfortosabbak lettek, de ez azzal is járt, hogy megnőtt a méretük, ami nem mindig előny az erdészeti munkáknál, mert nehezebben tudunk velük közlekedni az erdőben. Ami még egy kényes pont, az a környezetvédelmi normák szűkülése miatt alkalmazott AdBlue használata a motoroknál. Mivel mi az erdőtelepítéseknél alapjárton használjuk a traktorokat, nagyon lassú munkát végzünk és ezt általában hidegebb időkben, februárban, 0 Celsius-fok közeli hőmérsékleten kezdjük, az AdBlue rendszer viszont ezt nem szereti, az anyag kikristályosodik. Egy kis időbe telik, amíg kitisztítjuk.

Benics Sándor, aki már 35 éve munkavállalója a vállalkozásnak, megbízható, jó traktoroknak tartja a Valtrákat

A fényképek elkészítése közben futott be Benics Sándor, aki már 35 éve munkavállalója a vállalkozásnak. Kezdetben STIHL fűrésszel dolgozott, majd kezelője lett az újonnan érkező Valmetnak, amiben több mint 30 000 üzemóra van, de még nem kellett „hozzányúlni” a motorjához. Egy idő után a Valtra A82-essel dolgozott, majd az A104-essel, de mindegyikkel nagyon elégedett, megbízható márkának tartja a finn traktorokat.

„A megbízhatóság szempontjából az elsők között szerepel a Valtra, miközben az áruk nem a felső kategóriába tartozik.”

HL: A szervizeléseket és javításokat ki végzi?

GZ: Mivel ügyes gépkezelőink vannak – minden traktornak saját pilótája van –,  ők elvégzik a szervizeket és a kisebb javításokat, ha szükséges telefonos segítséget kérnek a Valkontól, de abban az esetben, ha nem boldogulnak vele, hívják a képviselet szerelőit, akik gyorsan megérkeznek, ezzel nem szokott gond lenni. Mindig törekedtem arra, hogy olyan dolgozóim legyenek, akiknek nem kell a kezüket fogni. Néha a „világvége” helyek miatt van problémánk az RTK-jellel, akadozik, de 90 százalékban azért jól működik. Ez egy nagyon jó rendszer, mert lecsökkenti a kézimunkaerő-szükségletet, ami amúgy is nagyon nehéz téma manapság. Az erdőápoláshoz szinte lehetetlen embert találni, ezzel a megoldással viszont kiváltunk több fizikai dolgozót, aki addig ilyen munkát végzett. Most 2 fő dolgozik ilyen „kapálós” feladaton.

HL: Mi az üzenete azoknak, akik Valtra traktor vásárlásán gondolkodnak?

GZ: Ha jól tudom, akkor a megbízhatóság szempontjából az elsők között szerepel a Valtra, miközben az áruk nem a felső kategóriába tartozik. Mindenkinek csak ajánlani tudom  ezt a márkát, aki komolyan akar tervezni a munkáival, és egy jól teljesítő traktort szeretne, úgy a mezőgazdasági, mint az erdészeti munkákban. Mindenhol megállja a helyét. A szervizháttér is olyan, akikre bármikor számíthatok, ha kell alkatrész, az is nagyon gyorsan megérkezik, ez igaz, még a 25 éves traktoromra is. A gyerekeim és unokáim biztatására ez a gép örökre családtag marad.                                                                               

Szerző:   Hatala László –   AgrárUnió