Precíz, megbízható, strapabíró a HORSCH Maestro

A bevezetőben jelzett vízmegtartást, öntözést követő lépés a tápanyag kijuttatása, illetve a vetés (1. kép). Az alapműtrágyát sokféleképpen lehet kijuttatni, de a leghatékonyabb, ha a talajművelő eszköz kapái mögött tesszük azt, ugyanis így a gyökér könnyebben átszővi majd a talajt, és a depóba lehelyezett foszfor hatására mélyebbre gyökerezik a növény.

1. Kép: A HORSCH Partner és a Terrano összekapcsolása; lazítás, műtrágyázás, takarónövény vetése

Takarónövény-kisokos

A talajnedvesség megtartása tudomány, és minél messzebb vagyunk a hagyományos forgatásos technológiától, annál több odafigyelést és tanulást igényel a növénytermesztés. Például nehéz a takarónövények vetési idejének, majd terminálásuknak az idejét meghatározni úgy, hogy a nedvesség is pozitív szaldós legyen. (2. kép)!

2. kép: Talajreformféle takarónövény

Általában a takarónövényes táblák tavasszal tovább maradnak nedvesek és hűvösebbek, ez azt is jelenti, hogy a vetési időpont kiválasztása nem igazodik a szomszédhoz! A túl korán, nedves talajba benyomott magból, és a megtiport magárok után nagyon nehezen kel ki a növény, és a fejlődése is nehézkes lesz. Várjunk tehát néhány napot, amíg szárad a felszín, hiszen a mélyebb rétegekben ott lesz a nedvesség, így elkerüljük a káros tömörödés (3. kép). Tavasszal (és a klímaváltozás miatt is) általában korábban melegszik fel a talaj, így a néhány nappal, esetleg egy héttel eltolt vetés nem lesz hátrányos.

3. kép: HORSCH Cultro 6 TC-vel takarónövény terminálása, fagyos körülmények között

A Maestro tudása a vetésig

A szemenkénti vetés előtt általában nagyon sok energiát fektetünk a magágykészítésre azért, hogy a kivetett magok tökéletesen csírázzanak és fejlődjenek. A vetéskor sok minden elcsúszhat, aminek a következtében egyenlőtlen a kelés (minden termelő tudja, hogy minél több idő telik el az első és az utolsó kikelt növény között, annál biztosabb a terméskiesés.)

A HORSCH Maestro egy olyan vetőgép-termékcsalád, amely a lehető legnagyobb portfólióval rendelkezik.

A HORSCH az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetett a Maestro szemenkénti vetőgép fejlesztésére; a vetés témáját részletesen kidolgozták, így a termelők kezébe egy igen sokoldalú és megbízható társ kerül (4. kép).

4. kép: HORSCH Maestro 12 CV

A Maestro-val 2 sínpáron utazunk. Az egyik a ’V’, a másik az ’X’, ugyanis továbbra is létezik a vákuumos rendszer, amelyik mellé kifejlesztették a nyomott levegőst is. Első ránézésre nem látszik eltérés, mert csak az adagolóban, a kétféle levegőrendszernek megfelelően van különbség, a többi egység egyforma a két rendszernél, még a vetőtárcsák és a lesodrók is.

Hirdetés

A HORSCH-nál már megszokott, hogy először a nagy munkaszélességű gépek készülnek el, és utána a kisebbek. Így volt ez a Maestro esetében is (5. kép). A 12-24-36 soros gépek után jöttek a 8 és 6 sorosok különböző változatai. A méreteknek megfelelően a műtrágya- és vetőmagtartályok méretei is változnak, mert a vetés mellett fontos a logisztika: minél kevesebb az állásidő, annál több jut a tényleges munkára: a vetésre.

5. kép: HORSCH Maestro 5420 SX

A vetőkocsin majdnem mindenütt hidraulikus a csoroszlyanyomás-állítása. Ez alól kivétel a Maestro DV, ahol opciós tétel a mechanikus (rugós) állítás. A hidraulikus állításnak óriási előnye, hogy a gépkezelő egyszerűen és gyorsan tud a csoroszlyanyomáson állítani, így precízebb a vetés (6. kép).

6. kép: HORSCH Maestro AutoForce – automatikus hidraulikus csoroszlyanyomás-állítás

Nem csak parcellák között, parcellán belül is, ha változik a körülmény, mindig tudunk állítani. Ez a rendszer azonban még mindig a kezelőre hagyatkozik. A hidraulika további előnye, hogy automatizálható. Ekkor már a vetőgép méri a talajellenállást, és a változásokra reagálva maga állítja be a nyomást – az AutoForce (AF) rendszer az extrém váltakozó körülmények között a kocsit is képes megemelni például, ha az nagyon laza foltba kerül. A vontatott vetőgépek mindegyikénél találunk egy műtrágyakocsit, annak a súlyát használjuk az akár 350 kg-os csoroszlyanyomás eléréséhez.

A 3-pont felfüggesztésű Maestro-knál, ahol van erőátviteli rendszer, ott a traktor súlyának az áthelyezésével érünk el jelentős csoroszlyanyomást (7. kép).

7. kép: HORSCH Maestro 7 TX – 37,5 cm sortávú szójavetés erőátviteli rendszerrel a maximális csoroszlyanyomás elérése érdekében

Amikor megvan a kellő súly a nyomáshoz, akkor nagyon kell figyelnünk, hogy biztonsági okokból túl sokat ne használjuk a gépet. Ezt támogatja az AF automatarendszer. De a mélységtartó kerekekből is lehet olyat választani – a RID kereket – amelyiknek a vetőtárcsa mellett kisebb az átmérője. Így a vetőbarázda falának az összenyomása is később következik be, könnyebb és biztonságosabb a magárok bezárása, biztosított a magbeágyazás és az egyenletes kelés (8. kép).

8. kép: HORSCH RID mélységtartó kerek

A magfogó kerekek rendkívül fontosak a pontos tőtávolság és a mag minél jobb beágyazása szempontjából. A különbség a két rendszer között, hogy amíg a vákuumos tud magfogó kerék nélkül is dolgozni, addig a nyomott levegősből nem lehet kiszerelni, mert amúgy nem lenne, ami megállítja a magot, ez így elpettanna. Az apró magok vetéséhez a vetőbarázdát egy ékkel is lehet formálni. Ez a sekély vetésnél lényeges azért, hogy a vetőbarázda aljába ne kerüljön száraz föld, végeredményben pedig azért, hogy az apró magoknak minél jobb legyen a csírázásuk. Az aprómagvetéshez a magfogó kerék rugó-előfeszítéssel is felszerelhető, ennek használatakor sekélyen, és a lehető legjobban követi le a kerék a vetőbarázda alját (9. kép)!

9. kép: HORSCH Maestro 12 TX – teleszkópos váz, 45–75 cm között, 12 sorban

Mag a földben, fejlődésnek indul a növény

A magárok lezárása kritikus munkafolyamat. Például, kérdés, mekkora nyomással és hogyan zárjuk össze, hogy összezárva is maradjon, de a magok kelését ne akadályozzuk? Száraz körülmények között viszonylag egyszerű a megoldás, a probléma akkor keletkezik, amikor a talaj egyre kötöttebb és/vagy egyre nedvesebb.

Ennek a megoldására különböző lezáróelemeket fejlesztettek a HORSCH munkatársai, amelyek munkaszöge is állítható. A tüskés és ujjas lezárók mellett az öntvény sima, illetve bütykös felülete között választhatunk (10. kép). Melyik a legjobb? Nyilván mindig a helyi terepi és időjárási adottságok döntik el.

10. kép: Ujjas tömörítő a biztonságos magárok bezárásához

A kisebb 3-pontos vetőgépeknél megjelent 2 új verzió: az egyik a TX/TV kompletten teleszkópos vázú, 6 vagy 7 soros. A 6 sor 75 cm-es, a 7 soros 37,5–50 cm közötti kialakítású. A Maestro AX esetében csak a 2 szélső kocsi teleszkópos. Ennek előnye, hogy a közúton is közlekedhetünk vele, mindeközben kifejezetten barátságos az ára. Ezeken a vetőgépeken a műtrágyatartály a vázon található, a mikrogranulátum pedig soronként 18 l-es tartályos kialakítást kapott (11. kép). Azok a termelők, akik rendelkeznek fronttartállyal, a műtrágyatartály helyett egy elosztótornyot szerelhetnek a vetőgépre, a műtrágyát pedig például egy HORSCH Partner FT-tartályból adagolhatják ki.

11. kép: HORSCH Maestro 7 TX – változtatható sortáv 37,5–75 cm

A műtrágyacsoroszlya lehet duplatárcsás – közvetlenül a vetőkocsira szerelve –, vagy szimplatárcsás, külön mélységállító kerékkel. A makroműtrágya a vetőbarázda mellé kerül, a mélységet igény szerint állíthatjuk. Ezáltal az anyagot vagy a vetőbarázdába, vagy a felszínre juttathatjuk ki.

A központi mikrogranulátummal szerelt vetőgépeknél 2 tartályos kialakítással is találkozhatunk, így kétféle anyagot (valamint akár makroműtrágyát is) tudunk egyidőben kijuttatni. Ez a lehetőség költségcsökkentést biztosít számunkra; a makroműtrágyából akár 10-30 kg a vetőbarázdába juttatva segíti a növényállományt a fiatalkori növekedésében.

Azon termelők, akik a tápanyagot folyékony állapotban tudják vagy szeretnék kijuttatni, már a Maestro 12 soros változatától 4000 literes folyékony műtrágyatartállyal is felszerelhetik a gépüket (12. kép).

12. kép: HORSCH Maestro 36 SV liquid

A HORSCH Maestro egy olyan vetőgép-termékcsalád, amely a lehető legnagyobb portfólióval rendelkezik. Változatos a vetőkocsik száma, a műtrágyatartály-méretek, a műtrágyatípusok kijuttatási lehetőségei, a függesztett vagy vontatott kialakítás, a vetőegységek cseréje (szemenkénti – gabonavető sín) és így tovább. Az őszi előrendelési lehetőség elindult, így aki precíz, megbízható, strapabíró szemenkénti vetőgépben gondolkodik, jó helyen jár, és nem fog csalódni a Maestro-ban!

A vetéstechnológián felül dolgunk van a környezetünkkel is: jó lenne, ha minden termelőnek maradna ideje arra is, hogy minden parcellája mellé, és minden évben legalább egy csemetét ültessen!

A HORSCH az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetett a Maestro szemenkénti vetőgép fejlesztésére.

Szász Zoltán
+ 36 30 743-0302