Talajreform a Horsch gépek használatával – Hosszú távon nyereséges lesz a mezőgazdaságunk vagy hibernálunk?

Azonban a víz kérdése nagyon szerteágazó témát nyit meg. Nagyon sokan úgy gondolják, hogy itt vannak a nagy folyóink, és mennyi víz van bennük! Igen, néha ijesztően sok, máskor meg borzasztóan kevés, és ezzel csak az a gond, hogy ami a folyóinkon bejön az országba az ki is megy. Lehet persze öntözni. Ahol van felszíni víz ott igen, ott könnyebb, ahol meg a közelben sincs, ott a kutakból jóval nehezebb, és előbb-utóbb el fog fogyni. Tegyük hozzá azt is, hogy nagyon sokan, akik öntöznek, illetve öntözésben gondolkodnak, egyúttal vízpazarló talajművelést folytatnak. Összességében elmondható tehát, hogy az öntözés megoldás lehet ott, ahol a fenti körülmények rendelkezésre állnak, de mi lesz a többi területtel?

Csak a növekvő lóerő mindent megold?

Az utóbbi, nagyjából három évtizedben óriási változásokat éltünk át. Hacsak azt megnézzük, hogy mennyi fa/erdő lett kivágva a környezetünkben. A fakivágással nem is lenne gond, csakhogy nagyon kevés visszatelepítés történt, és hát kb. 30 év alatt fejlődik ki egy komplett fenyves…

Hasonló a helyzet a szántóföldekkel is. A lóerő növekedésével egyre több hibát lehet elkövetni a művelés során. A változást (éghajlat) pedig megállítani nem lehet. Lassítani esetleg? Alkalmazkodni? Utóbbi esetében valószínű könnyebb.

A talajművelés megváltoztatásával a vetéstechnikán is változtatni kell, hiszen az egyik igényli a másikat. Azonban az intenzív forgatásos műveletről átállni a mulcsosra, netán a rotációs no-tillre, az nem jelenti azt, hogy az egész gazdaságunkat a feje tetejére kell állítanunk. Először tervezzünk, nézzük meg, hol miből van hiány, azt mivel miként lehet pótolni, és ezután ugrunk fejest a változtatásba!

Hirdetés

Azt is érdemes átgondolnunk, hogy hol és milyen körülmények között, milyen típusú talajművelés – vagy éppen annak az elhagyása, illetve a mértéke – indokolt? Hiszen, ha csak arra gondolunk, hogy ma már az országon belül a csapadék eloszlása nagyon változó (és nem csak Magyarországon tapasztalható ez), és egyre intenzívebbek az esők, amelyek hatalmas károkat okoznak a csupasz felszíneken, akkor érthető, hogy fontos az alapos előtervezés.

A talajművelés megváltoztatásával a vetéstechnikát is változtatni kell, hiszen az egyik igényli a másikat.

Élet a tarlón

A felszín borítását hasonló elvek szerint kellene elképzelni, mint a pásztor, aki egész évben magán hordja a subát: télen véd a hidegtől, nyáron a melegtől. Vagyis a földet is borítani kell. Az erdős területre fa kell, a mezőre szalma. És ez (azaz a szalma) ne az égetőbe kerüljön! Mert véleményem szerint igen szép ez a zöldenergia szlogen, de a szalmának a földön van a helye. Őszön a fákról lehullik a levél, és ott marad a fa körül (ott kéne maradnia). Aratás után a szalma is maradjon a helyén, szépen elterítve. Sajnos legtöbbször a szemünknek csinálunk talajművelést, mert ehhez szokott a szemünk. Ismerős? Persze, ha a gépesítés oldaláról nézzük a dolgot, akkor elmondható, hogy régebben nem voltak olyan vetőgépek, amelyekkel a föld felszínét borító nagyobb mennyiségű szármaradványba könnyedén, biztonságosan tudtunk volna vetni. Azonban az utóbbi három évtizedben egyre több ilyen vetőgép került az országba.

Technológiáról technológiára

Az első lépés a mulcsos technológia, az apró magok vetése. Sajnos jelenleg tapasztalható, hogy repcét kevesebben vetnek, de reméljük, hogy lesznek bátor termelők, vagyis nem kell elfelejtenünk örökre ezt a terményt. Azonban persze vannak alternatív aprómagok még a művelésben.

A szalmamenedzsment az egyik legfontosabb elem a technológiai sorban: a szalmát oda juttassuk vissza, ahonnan levágtuk, és ezt egyenletesen tegyük (1. kép)!  Az egyenletes terítés az egyik legnehezebb feladat, mert az apróra (kb. 5 cm) vágott szalmát egy enyhe szél is el tudja fújni, valamint a szecskázás minősége is nagyon sokszor kérdéses. Ezen nagyon könnyen lehet segíteni: a művelésben használt kések legyenek mindig élesek!

1. kép: A szalmát oda juttassuk vissza, ahonnan levágtuk, és ezt egyenletesen tegyük

Véleményem szerint a tarlóhántást majdhogynem kötelezővé kellene tenni, a kombájn járása mögött azonnal el kéne végezni (2. kép).

2. kép: Cultro TC száraprító henger: ultrasekély tarlóhántás

A sekély/ultrasekély tarlóhántással azon kívül, hogy a kapillaritást megszakítjuk, megszüntetjük a nedvesség kipárolgását, a kihullott magokat, gyommagokat a talajba sekélyen be is keverjük, majd mindezt szalmával borítjuk le. A földdel való kontaktus hatására kikelnek, kicsíráznak a magok, így a mulcsos technológiában előálló nagyobb gyomosodás elébe tudunk menni (3. kép).

3. kép: Cruiser 7 XL kultivátor: tarlóápolás, felszínegyengetés

A következő menet a tarlóápolás. A talajmozgatással szén-dioxidot bocsájtunk ki a környezetbe, valamint romboljuk a vetőágy szerkezetét, a vegyszeres gyomirtással pedig a másik ujjunkba harapunk. A termelő itt is el tudja dönteni, hogy mit használjon mozgatás és gyomirtás helyett. A tarlóápolásnál nagyon sok kellemetlen gyomot a legegyszerűbben ki lehet iktatni. Például a vetésforgó általában úgy adja ki, hogy kalászos után kapásnövényt termesztünk. Az őszi alapművelést ezért elég késő őszre szoktuk hagyni. A tavaszi vetésű kultúrák elé pedig ajánlott a takarónövények használata, így az őszi alapművelést és a takarónövények vetését össze lehet hangolni, és egy menetben el lehet végezni. Ekkor/így korábbra kerül az alapművelés, a takarónövénnyel együtt pluszmagokat stimulálunk, ezek is kikelnek, mindez végül azt az előny kínálja fel nekünk, hogy a főnövényben kevesebb lesz az nem oda illő, konkurens növény (4. kép). A takarónövények első időszakukban vizet fogyasztanak, de később ez megfordul, azaz vizet tárolnak, a terminálás után pedig védik a felületet, a magágyat. Fontos megjegyeznünk, hogy az őszi alapművelés, amibe a takarónövény kerül, olyan felszínnel kell rendelkezzen, amibe legtöbbször külön művelet nélkül bele tudjunk vetni!

4. kép: Alapművelés és műtrágyázás egy menetben

Az őszi betakarítás után történő magágykészítés megint a vetésforgó kérdése. Minél nagyobb a szár mennyisége annál komplexebb aprómagvetőgépet igényel a művelet (5. kép).

5. kép: Tiger 4 MT kultivátor + FertiProf műtrágya kijuttató: aprítás, mélyítés, műtrágyázás magágykészítés egy munkamenetben

És a növényvédelem csak ezután jön! (Ennek a megoldására, a lehetőségek körbejárására és az információk átadására volt egy nagyon jó rendezvény 2025. május 29-én, amit Berend Ferenc és családja /Somogyi Kószáló Farm/ szervezett Somogy vármegyében. Az átállási nehézségek sok helyen nagyon hasonlóak, mert olyan ösvényt kell kitaposni, amin előttünk ebben a rengetegben, itthon még nem jártak. Sokszor még ellenszéllel is meg kell küzdenünk. De jó és dicséretes, hogy vannak ilyen fecskék, akik próbálják elhozni a felvilágosodás tavaszát.)

Az őszi kalászosok vetésében a mulcsvetőgépek között a Horsch-nál kétfélét is találunk. Az egyik a tárcsás csoroszlyás, a másik a kapás csoroszlyás.

Mulcsvetők, no-till és társaik

A felszínen, illetve a felszín közelébe bedolgozva akár a nagy mennyiségű szármaradvány is nagyon gyorsan képes lebomlani, ha erre megvannak a szükséges feltételek. Ez már a mikrobiológia terepe! Egy jól beállt talajon a szár lebomlása sokszor még gyorsabban is végbemegy, mint amilyen sebességre szükségünk lenne. Természetesen egy különösen intenzív talajművelés után, egyik évről a másikra a megfelelő mikrobiológiai helyzet nem tud visszaállni a talajban, ezért kell az átállásnál, az intenzitás csökkentésénél „észnél lennünk” figyelnünk az állományt, és ha kell akkor azonnal közbelépnünk.

Hirdetés

Az őszi kalászosok vetésében a mulcsvetőgépek között a Horsch-nál kétfélét is találunk. Az egyik a tárcsás csoroszlyás, a másik a kapás csoroszlyás. A tárcsás csoroszlyás lehet dupla tárcsás vagy egy tárcsás (6. kép). A cég dupla tárcsás mulcsvetője, a Pronto, ennél a típusnál a vetőgépben művelőeszközt: rövidtárcsát is találunk. Az egytárcsás Avatart no-tillre fejlesztették ki, de a mulcsos technológiában is előszeretettel használható ez a vetőgép. A kapás csoroszlyás típusba tartozik a Sprinter, ennek a mulcsos technológiában használt Duett csoroszlyás változatát csupán csak a csoroszlya cserével no-tillre alkalmassá tudjuk tenni.

6. kép: Pronto 6 AS tárcsás vetőgép: a mulcsvetés bajnoka

A mulcsos technológiában a Pronto vetőgépben a mellső művelőeszköz készíti a magágyat, a gumikerekes hengerrel visszatömörítünk, egy utat képzünk a vetőcsoroszlyák számára, így tud precízebben vetni a gép. A no-till Pronto annyiban különbözik mulcsos társától, hogy a rövidtárcsa helyett ezen a gépen vágótárcsát találunk amelyik csak egy keskeny sávban, a vetőcsoroszlya előtt készíti el a magágyat (7. kép).

7. kép: Pronto NT min-till/no-till sorvetőgép: a vágótárcsa állítja elő a magágyat

Az Avatar egytárcsás csoroszlyás vetőgép vetőtárcsája végzi el a „talajművelést”, a mélységtartás a vetőtárcsa mellett levő kerék dolga, így egyenlőtlen felületen is precízebb lesz a vetésmélység! A csoroszlyanyomás ennél a típusnál jóval nagyobb, mint a mulcsvetőgépeknél, de ez szükséges is, mert a no-tillben a csoroszlya nehezebben hatol bele a „zártabb” talajba, ellentétben azzal ahol az frissen fellazított (8. kép). Az Avatar tökéletes a mulcsos technológiában is, továbbá min-tillre és no-tillre is alkalmas, így ahol a magágynyitást el tudják vagy el szeretnék távolítani a vetőgépekből, ott remek megoldás ez a vetőgép.

8. kép: Avatar SD tárcsás vetőgép: no-till vagy mulcs, precíz mélységtartás

A kapás csoroszlyás vetőgép a mulcsos technológiában teljesen másképpen működik, mint a tárcsás csoroszlyások, mert amíg egy tárcsa felülről hatol a talajba, a kapa alulról teszi ezt. A kapás csoroszlya eltávolítja a szármaradványt a vetési síkból, és a mulcsos technológiánál, ha nem végeztünk elégséges lazító műveletet, akkor ez a csoroszlya, ennél a típusnál elvégzi azt is. Viszont számolni kell azzal, hogy a lazító művelet elvégzése miatt előáll, hogy a kapás nehezebben vontatható, mint egy tárcsás csoroszlya. A Sprinter Duett csoroszlya (9. kép) ikersávban veti a magokat, a műtrágyát pedig 5 cm-el mélyebben juttatja ki a sorok közé. A Sprinter vetőgépet nagyon könnyen át lehet állítani no-till vetőgéppé, ugyanis csak a csoroszlyát kell cserélni rajta: a Duett-et ThinEdge-re, amely egy keskeny csoroszlyatípus, minimális művelést végez a talajban, könnyen vontatható és nem rögöl fel talajmunka közben. A tárcsás vagy kapás csoroszlya választása ott dől el, hogy kinél mekkora arányú a hosszú szárú szármaradvány a vetés előtt a felszínen.

9. kép: Sprinter ST kapás vetőgép ThinEdge csoroszlyával: no-till vetés       

A tavaszi kapásnövények vetésére egy szemenkénti vetőgépre van szükségünk. A Horsch kínálatában a Maestro alapból alkalmas az intenzív forgatásos és a no-till technológiában történő precíz vetésre. Itt a hidraulikus csoroszlyanyomás-állítás alapkivitel! Ehhez jön az automata állítás  (AutoForce), ahol a gép automatikusan reagál a különböző talaj-tömörödöttségekre a parcellán belül. A sávtisztító pedig ugyanúgy elkotorja a nagy rögöket, mint a szármaradványt. Terminált takarónövénybe való vetés esetén a nagy mennyiségű és hosszú szármaradványt vágótárcsával átvágjuk, ezt követően a vetőcsoroszlya akadálymentesen tud haladni a talajban.

A Horsch mindig is nagy hangsúlyt fektetett a logisztikára, ezt látjuk például a Maestro vetőgépek tartályrendszereinél is (10. kép).

10. kép: Maestro 8 DV aprómagvető vetősínnel

A mindenkori sorszámhoz a piacon az egyik legnagyobb tartályrendszert kínálja  ̶  úgy a tápanyagnál, mint a vetőmagnál. Például egy 12 soros vetőgépnél 2000 liter a központi magtartály, 5000 liter a műtrágyatartály, egy 8 soros gépnél 3000 liter a műtrágyatartály, és 800 liter a központi magtartály térfogata. Ezen felül majdnem az összes Maestróhoz dupla mikrogranulátum-tartály rendelhető, így a kétféle mikroszer (műtrágya + talajfertőtlenítő) egyszerre juttatható ki (11. kép).  

11. kép: Maestro CX szemenkénti vetőgép: kisebb köpönyeg, nagy teljesítmény

A Horsch mindig is nagy hangsúlyt fektetett a logisztikára, ezt látjuk például a Maestro vetőgépek tartályrendszereinél is.

A jövőben pedig nemcsak a technológiaváltásra kell odafigyelnünk, hanem jó lenne, ha minden termelő, minden évben és minden parcellája mellé legalább egy csemetét ültetne.

Szász Zoltán, 06 30 743-0302 

Sekélyműveléstől terminálásig a HORSCH ajánlásával – Változtatások a talajgondozásban

TOVÁBB OLVASOM