TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 68.435,53 Ft (tonna)
Napraforgómag: 143.567,17 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 68.437,43 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 55.382,91 Ft (tonna)
Repcemag: 173.966,47 Ft (tonna)
Full-fat szója: 220.650,66 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 618 Ft
Benzin ára: 610 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 390,17
USD: 358,68
CHF: 402,97
GBP: 463,56
Hirdetés
Kihívásaink a vetéstől a betakarításig – Következetes talajművelési és vetési módszerek

Kihívásaink a vetéstől a betakarításig – Következetes talajművelési és vetési módszerek

Gépesítés - 2024.06.21

A vetés, az ültetés sikerét alapjaiban határozza meg a talajról való folyamatos gondoskodás. Különösen manapság, a dinamikus alakulásban lévő gazdálkodásban.

A mezőgazdaság soha nem látott változásban van. Valószínű, hogy ennyire kiszámíthatatlan időket nem sokszor éltünk/élünk át, még az idősebb generációk sem. Sokan mondták, hogy egyre többen élnek a földön, ezért egyre többet kell termelni − ez azt is jelentené, hogy a termési árak stabilan kiszámíthatóak lesznek. Most ami biztos, az a változás. Egy picivel teremjen több, és az árak már drasztikusan mennek is lefele. Mi ennek az oka?  Előbb-utóbb kiderül. Nézzük meg azt is, hogy az influenszerek, kevés vagy éppen semennyi húst nem esznek. Tej sem kell, még a tévéreklámban is ez megy − Skip the Cow. Kinek, minek „készül vajon a pálya”?

Mindezek közben nyereségesen kellene termelnünk. Ez a kihívás. Lehet, hogy előbb-utóbb eltörlik a földalapú támogatást, akkor viszont csak az a nyereség marad, amit a termőföldön tudunk realizálni. Mit jelent ez? Szerintem mindenki tudja. A tömegtakarmány termelése vagy itthon marad és „bőrbe lesz bújtatva”, vagy nagyon költséghatékonyan kell előállítanunk!

A talajaink a szakértők szerint nagyon siralmas állapotúak: szerkezetük leromott, a domboldalakon az erózió elvitte a termőréteget, sok helyen már az alapkőzeten termelnek. És másutt is megfogyatkozott a termőréteg a nagyon intenzív talajművelés hatására. A termőföld vízmegtartó képessége is jelentősen lecsökkent; az Alföld egyes részei lassan, de biztosan elsivatagosodnak.

Azt látjuk, hogy tavasszal egyre melegebb van, egyre szelesebb az időjárás. Ez a globális felmelegedés miatt is van, ami az elmúlt évtizedekben egy picit felgyorsult (azonban még mindig jégkorszakban élünk), és erre rájátszik a kiterjedt, csupaszon hagyott termőföld. Amikor tavasszal végigmegyünk az országon, akkor az őszi vetésű területeket kivéve, alig találhatunk olyan parcellát, amit takarnának. Takarosan felszántott mindegyik! (1. kép)

Kihívásaink a vetéstől a betakarításig – Következetes talajművelési és vetési módszerek

1. kép: A kitakart földet elfújja az egyre erősebb tavaszi szél

A csupasz föld sötét színű, így erőteljesebben felmelegszik, ezáltal a felette mozgó levegőtömeg is. Minél melegebb a levegő, annál több nedvességet képes magába fogadni, ezáltal még több nedvesség párolog ki a talajból; a nehéz légtömeg ezután meglódul és jó nagy sebességgel közlekedik, és miután kicsapódik, jön az özönvíz! (2. kép)

Kihívásaink a vetéstől a betakarításig – Következetes talajművelési és vetési módszerek

2. kép: Takarónövény, amely védi a felszínt az eróziótól, és vizet tárol

A tavaszi kultúrák, a kapás növényeik nagyon sokszor a télen elraktározott csapadékból tudnak élni. Ott, ahol már (mint most, tavasszal) a felső 10 cm-ben semmi nedvességet nem találunk, nagyon nagy lutri például a kukorica vetése. Néhány „fecske megjelent az égbolton”, akik felismerték, hogy valamit változtatni kell, de valljuk be őszintén, pár termelő egy egész régió vízgazdálkodását nem tudja megoldani. Ami viszont dicsérendő − és lehet, hogy plusz támogatásban kellene részesíteni ezen termelőket −, hogy a saját szakállukra, zsebükre, családjuk jelenlegi megélhetésére kísérleteznek, amiből a közösség profitálni tud a jövőben. Az a közösség, aki most Őket félnótásnak tekinti!

Őszi alapművelésnél juttassuk ki a műtrágyát − ha lehet, a kapák mögé (depóba) −, és egy menetben a takarónövényről is gondoskodjuk!

Fel kellene adni a nagyon intenzív talajművelést!

Majdnem mindenkinek van mulcskultivátora, és érdemes lenne egy parcellát − a telephelyhez a legközelebbit, amit nap mint nap látunk − átállítani minimális talajművelési technológiára. Miért a legközelebbit? Azért, mert ezt a technológiát is tanulni kell, és minden változást folyamatában kell látnunk, és a változásokra reagálnunk kell. Egy eldugott kis parcellán belefognunk a technológiaváltásba biztos, hogy sikertelenek leszünk, végül aztán mondogathatjuk, hogy ez nem mű-kö-dik!(3. kép)

Kihívásaink a vetéstől a betakarításig – Következetes talajművelési és vetési módszerek

Kihívásaink a vetéstől a betakarításig – Következetes talajművelési és vetési módszerek

3. kép: Alapművelés és műtrágyázás egy menetben

Őszi alapművelésnél juttassuk ki a műtrágyát − ha lehet, a kapák mögé (depóba) −, és egy menetben a takarónövényről is gondoskodjuk! A takarónövény-választást első körben nem kell igazán túlgondolnunk. Úgy válasszunk, hogy legyen közöttük mélyre és sekélyen gyökerező növény, mert a talajt minél jobban megtöltjük gyökérrel, annál lazább marad, kevésbé tömörödik össze, járhatóbb lesz. (4. kép)

Kihívásaink a vetéstől a betakarításig – Következetes talajművelési és vetési módszerek

4. kép:  Joker 6 RT − takarónövény őszi terminálása

Optimális a télen kifagyó állomány, így tavasszal kevésbé kell attól tartanunk, hogyha véletlenül elkéstünk a terminálással, akkor negatív lesz a nedvesség-mérlege a rendszernek. Egy jó takarónövény, ősszel, eső híján is tud vizet lecsapolni és tárolni! Tavasszal a takarónövényes táblákon, első ránézésre, a legtöbb termelő a nedvesebb talajjal bajlódik, mintsem a porral. (5. kép)

Kihívásaink a vetéstől a betakarításig – Következetes talajművelési és vetési módszerek

5. kép: Joker 5 RT (késhengerrel) − kifagyott takarónövény bedolgozása

A vetés előtt nagyon sok lehetőség áll rendelkezésünkre magágyat készíteni. Aki éppen csak próbálkozik a meglevő technikával, például, egy rövid tárcsával a nagyobb mennyiségű takarónövényt felaprítja, az ezek után, ha kell, egy mulcskultivátorral sekélyen el tudja vágni a gyökereket, akár az árvakelést is kivágja, és egyben magágyat készít. A termőterület is meghatározza azt, hogy tavasszal mit lehet csinálni. Minél lazább a föld szerkezete, annál több vasat enged meg, minél kötöttebb, annál kevesebbet − itt jön szóba a vegyszeres (totális) gyomírtás, és akár a direktvetés! (6. kép)

Kihívásaink a vetéstől a betakarításig – Következetes talajművelési és vetési módszerek

6. kép: Terrano GX (magágykészítés) − a gereblye egyenget, és a növényi gyökereket a felszínre húzza

A körültekintő, precíz vetés fontossága

A direktvetéssel sokan próbálkoznak. Ennél az eljárásnál oda kell figyelnünk arra, hogy az a parcella, amivel az elmúlt őszön azért nem csináltunk semmit, mert annyira nedves volt, hogy rá sem lehetett menni, alkalmas-e egyáltalán a no-till technológiára. A no-till nem azt jelenti, hogy amennyiben a termőfölddel nem tudunk mit csinálni, akkor majd bevetjük, és kész – ez „borítékolt bukta”. Amikor a talaj nagyon össze van tömörödve, akkor lazítani kell! (7. kép)

Kihívásaink a vetéstől a betakarításig – Következetes talajművelési és vetési módszerek

7. kép: Focus TD-MAESTRO − direktvetés, lazítással

A vetésnél is sok minden eldől! A vetőmagnak a legjobb körülményeket kell biztosítanunk. Az optimális időben történő vetés mellett a mélység és a magbeágyazás – a vetőbarázda bezárás – nagyon fontos.

A HORSCH a MAESTRO vetőgépen nagyon sok fejlesztést hajtott végre azért, hogy a precizitás minél jobb legyen. A csoroszlyanyomás biztosított, mivel a legtöbb vetőgép vetőkocsijáról (műtrágyatartály) elegendő súlyt lehet áthelyezni a vetőegységekre. (8. kép)

Kihívásaink a vetéstől a betakarításig – Következetes talajművelési és vetési módszerek

8. kép: MAESTRO 8 CX − a csoroszlyanyomás mindig biztosított

A MAESTRO-n hidraulikus csoroszlyanyomás-állítást találunk, ami által nagyon egyszerűen tudjuk állítani a nyomást egyik-másik parcella között. A hidraulikának köszönhetően, az automata csoroszlyanyomás-állítás AutoForce-szal (AF) is megvalósítható, ebben az esetben a vetőgép saját magát szabályozza. A gépkezelő előre megad egy értéket −, hogy mennyivel nyomja a mélységtartó kerék a földet −, ezek után a rendszer szabályoz, és mindig annyi nyomás lesz a rendszerben, ami elegendő ahhoz, hogy a csoroszlya a pontos mélységet tartsa, ugyanakkor a vetőbarázda fala ne legyen túltömörítve.

A túl nagy csoroszlyanyomással végzett munka esetén, a vetőbarázda fala és a mellette futó rész erőteljesen tömörített lesz, így a kis gyökerek nehezebben tudják áttörni ezt a réteget; sokszor találkozhatunk olyan növénnyel is (főként kötött talajokon), amelynél a gyökerek a vetőbarázda hosszanti irányába fejlődtek, ez is bizonyítja a fal igen nagy tömörségét.

A túl nagy csoroszlyanyomással végzett munka esetén, a vetőbarázda fala és a mellette futó rész erőteljesen tömörített lesz, így a kis gyökerek nehezebben tudják áttörni ezt a réteget; sokszor találkozhatunk olyan növénnyel is (főként kötött talajokon), amelynél a gyökerek a vetőbarázda hosszanti irányába fejlődtek, ez is bizonyítja a fal igen nagy tömörségét. A vetőmag a barázda aljába történő leszorítását a magfogókerék végzi. (9. kép)

Kihívásaink a vetéstől a betakarításig – Következetes talajművelési és vetési módszerek

9. kép: A  magfogó kerék

A vetőmag feletti rész bezárására a V alakba álló, tömörítő kerekek szolgálnak. Laza talajokon létező jelenség az, hogy a vetőbarázda nyitva marad, vagy ha sikerült is összezárnunk, amint száradni kezd a felszín, szétnyílik a barázda. A kemény talajokon pedig nagyon sokszor azzal a jelenséggel is találkozunk, hogy habár bezártuk a vetőbarázdát, és fentről minden optimálisnak tűnik, a mag felett mégis marad egy légzárványos rész, aminek hatására egyenlőtlen lesz a kelés. (10. kép)

Kihívásaink a vetéstől a betakarításig – Következetes talajművelési és vetési módszerek

10. kép: MAESTRO − különböző tömörítő kerekek a minél jobb magbeágyazásért

Nagyon fontos a vetésnél nemcsak a vetőmag tőtávolságát ellenőriznünk, hanem a mag beágyazására is oda kell figyelnünk. A szakértők azt is szokták mondani, hogy a termésre jóval nagyobb hatással van a magbeágyazás, az egyöntetű kelés, mint a tőtávolság! Nagyon sok termelő a vetőmag mellett többféle műtrágya, mikrogranulátum kijuttatását is el szeretné végezni: jelenleg a MAESTRO vetőgépek zömével a makroműtrágya mellett kétféle mikro is kijuttatható, ezek természetesen a vetőbarázdába kerüljenek.

A logisztikai kihívásokra kínál megoldást a MAESTRO nagy, 3500−5000 literes szilárd műtrágya-, és a 800−2000 literes központi vetőmagtartálya. Minél kevesebb a tankolás, annál kisebb a kolhoz-vírus okozta időkiesés. A MAESTRO család egyes gépeit már folyékonyműtrágya-rendszerrel is megvásárolhatjuk. A 12 sor feletti vetőgépek esetében, az SV/SX L változatoknál a folyékony tartály mérete 2900/2900 liter, a 24 sor felettieknél 5000/3900 liter vetőmag /folyékony tartály a megosztás. (11. kép)

Kihívásaink a vetéstől a betakarításig – Következetes talajművelési és vetési módszerek

11. kép: MAESTRO SX L 2430

Tavasz a vetés-ültetés ideje, a véleményem az – és ezzel zárom soraimat −, hogy jó lenne, ha minden termelő a mezőgazdasági tevékenysége mellett, minden parcellája mellé, legalább egy csemetét ültetne!

Szász Zoltán

60-30 / 743-0302

 

 

Címkék: horsch, talajművelés
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Kincs a tarlón – Szármaradványoktól a fekete aranyig

Nyár elején a repce és a kalászosok aratásával kezdetét veszi a betakarítás várva várt időszaka. A munka sikerét ...