Hofherr traktorok, a mezőgépek veteránjai

A gödöllői Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeumának együttműködésével készülő sorozatunk első részében a magyar Hofherr traktorokról van szó. Olvasóink nevében is köszönjük dr. Hentz Károly igazgató segítségét.

Motoron egy új világba

A Homo sapiens körülbelül kétmillió évre tehető történetében két nagy ugrásra tekinthetünk vissza: az első az áttérés a vadászó-gyűjtögető életmódról a tudatos mezőgazdálkodásra, együtt az állatok háziasításával, erejük igénybevételével, mintegy 15 ezer éve. Gyerekkoromban, az 1950-es években még zömében lóval szántottak, húzattak szekereket. Az akkori gazdák álmát fejezi ki egy nóta: szeretnék szántani, hat ökröt hajtani… Ennél többet nem is lehet befogni, mert irányíthatatlan lenne, és vonóerejük nem növekedne a számuk arányában. Itt jött be a második ugrás, a hőerőgépek – gőzgép, benzin- és dízelmotor – hasznosítása, a teljesítmény szinte tetszőleges növelésével. Ennek hatása egy nagy társadalmi változás: míg anno az ország lakosságának legnagyobb része földműves volt, ma egy néhány fős vállalkozás képes megművelni a község határát.

GL-35 féllánctalpas kivitelben

Lehetne elmélkedni, vitázni, hogy hol a nagyobb különbség, a lovas szántás és az őstraktor vagy az utóbbi és egy mai erőgép között. Ezt most hagyjuk, irányítsuk figyelmünket a híres-neves egyhengeres, kétütemű, izzófejes Hofherr, majd későbbi néven Vörös Csillag masinákra.

HSCS G-35 szerkezet

Hofherrből Vörös Csillag

A Hofherr és Schrantz Gépgyárat Hofherr Mátyás műszaki ember és Schrantz János bankár alapította 1900-ban Kispesten. Később részvénytársaságként működött. Hofherr Albert 1912-ben felvásárolta az angol Clayton–Shuttleworth Gépgyár telephelyeit, márkanevét, raktárait. Ettől kezdve a neve Hofherr–Schrantz–Clayton–Shuttleworth (HSCS) Magyar Gépgyári Művek Rt. Államosítása után jött létre a Vörös Csillag Traktorgyár („Vöcsi”).

R 30-35 traktor

A rossz hatásfokú gőzgépek korának lejárta után, az 1920-as években nagyon egyszerű szerkezetű, minimális gépészeti tudással üzemben tartható erőgépre volt igény. Ennek felelt meg tökéletesen a Hofherr egyhengeres, izzófejes motorú traktora. Egyszerűen gyártható, kevés alkatrészből áll, nyersolajjal működik, karbantartást alig igényel, és alkalmas a legfontosabb mezőgazdasági feladatokra: talajművelésre és stabil erőgépként cséplőgép hajtására (ezt hívták masinázásnak). Mezőgazdasági, sőt tüzérségi vontatóként is használták.

HSCS R-25 traktor

A Hofherr egyhengeres, izzófejes motorú traktora egyszerűen gyártható, kevés alkatrészből áll, nyersolajjal működik, karbantartást alig igényel, és alkalmas a legfontosabb mezőgazdasági feladatokra.

Egy kis történelem: a második világháború oroszországi hadszínterén a magyar hadsereg gumikerekes Hofherr traktorokkal vontatta ágyúit. Egyszer észrevették, hogy a hangtompító nélküli motor beindítása után megfutamodott az ellenség, alighanem újfajta sorozatlövő fegyvernek tulajdonították az egetverő pufogást…

Kezelése egyszerű, de nem nagyszerű

A sikeres izzófejes traktorok között az R–20-22, R–35, majd tovább

R 20-22 szerkezet

Izzófejes nevét onnan kapta, hogy a traktor elején a hengerfej öntvényének alsó részét, az izzófejet kell vörös izzásig hevíteni indítás előtt, benzinlámpával. Az izzítás a külső hőmérséklet függvényében több percig is eltartott. A traktor jobb oldali lendkerékszíjtárcsájával, illetve a belőle kihúzható fafogantyúval lehetett a motort kézzel beindítani: előre-hátra lendítéssel belengetni, majd átbillenteni a sűrítési holtponton. Ezután gyulladt be a beporlasztott üzemanyag.

Egy érdekesség: kétüteműként a motor mindkét irányban tudott járni, vigyázni kellett, hogy ne hátrafelé induljon el a traktor. Ha már járt a motor, akkor belső égése tartotta izzásban az izzófejet, amely meggyújtotta a ráfecskendezett üzemanyagot. A vízhűtő a motor felett áll a hűtőventilátorral együtt, áramlása a menetirányra merőleges, mögötte van az elég kicsi tank.

R 50-55 traktor

Az 1943-tól gyártott G–35 traktor acélkerekű, a kormányzott első kerekek simák, a hátsó kerekek cserélhető acélkörmökkel tudtak megkapaszkodni a talajon, ezért a köznyelv a traktort „körmös Hoffernek” becézte. Később, hogy a körmök ne rongálják az utat, gumiabroncsokkal szerelték fel, és ellátták lámpákkal is. (Addig semmiféle elektromos berendezése nem volt.)

HSCS G-35 traktor

A szíjtárcsáról lapos szíjjal lehetett más gépeket (például cséplőgépet) hajtani. A szabadon forgó lendkerék és a szíjhajtás balesetveszélyes volt, a traktornak nincs semmilyen rugózása, csak a fémlemezből préselt ülés rugós felfüggesztésű és megfelel az emberi ülep anatómiájának. A lassú járású, hangos egyhengeres motor iszonyatos rezonanciával rázta a gépet és vezetőjét (gyomorsüllyedés veszélye). Ergonómiára akkoriban nem gondoltak, a traktor fülkéje az égbolt volt, szervokormánya a kezelő izomzata. Ennek ellenére az ötvenes évek gépállomásain előszeretettel alkalmaztak nőket traktoristának…  

HSCS izzófejes traktor

A lassú járású, hangos egyhengeres motor iszonyatos rezonanciával rázta a gépet és vezetőjét. Ergonómiára akkoriban nem gondoltak, a traktor fülkéje az égbolt volt, szervokormánya a kezelő izomzata.

A GS–35 traktor a G–35 továbbfejlesztett változata. Kerekein gumiabroncsok vannak és külön hajtótengellyel lehetett hajtani a traktor után kötött mezőgazdasági gépet. Mindkét traktor váza a sebességváltó erős öntvénye. Ehhez csatlakozik az egyhengeres motor hengertömbje, a traktor alatt menetirányban. A G–35 és GS–35 típus készült féllánctalpas kivitelben is, nehéz és változó terepre.

VCST G-35 traktor

Az 1950-es évekre a traktor elavult, gyorsjárású dízelmotoros típusok váltották fel, jobb hatásfokkal, nagyobb teljesítménnyel és messze jobb ergonómiával. Mégis érdekes belegondolni, hogy egy-egy ilyen muzeális erőgép ma is beindítható, és ugyanúgy használható, mint hetven-száz éve – miközben erős kétségeink vannak, hogy hány évig marad üzemben egy elektronikával, számítógépekkel megrakott, érintőképernyőről vezérelhető modern traktor.

VCST GS-35 vontató

Szerző: Karlovitz Kristóf