A Bizottság kijelöli a virágzó állattenyésztési ágazat és az önellátó fehérjerendszer irányát

Ez a hosszú távú jövőkép elismeri a fenntartható állattenyésztés alapvető szerepét Európa jövőjében Európa élelmezésbiztonságának védelmében és a vidéki közösségek sokféleségének támogatásában.  

Az állattenyésztési stratégia a következő öt prioritást határozza meg:

• A válságra felkészült, reziliens állattenyésztési ágazat. A Bizottság fokozza a kockázati kitettség csökkentésére való felkészültséget, és lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára, hogy a válságot követően gyorsabban talpra álljanak. Megerősíti a kockázatkezelési eszközöket, és új biztosítási és viszontbiztosítási rendszert tár fel. Támogatni fogja továbbá a tagállamokat az állatbetegségek hatásának kezelésében a megelőzés, a korai felismerés és a korai fellépés megerősítése érdekében. Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciára és az importfüggőség csökkentésére irányuló beruházások továbbra is kulcsfontosságú prioritást jelentenek.
• Versenyképes állattenyésztési ágazat - az EU-ban és világszerte. A Bizottság azon fog munkálkodni, hogy növelje a jövedelmezőséget és az innováció elterjedését, valamint fokozza a versenyképességet és a fenntarthatóságot annak érdekében, hogy az ágazat virágozhasson. A jövőbeli uniós költségvetés fontos szerepe mellett a Bizottság megvizsgálja, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés hogyan könnyítheti meg a ketrecmentes rendszerekre való átállást, és hogyan támogathatja az engedélyezési eljárásokat, a körforgásos jelleget, a biogazdaságot és a biomassza hasznosítását. Továbbá, mivel a stratégia középpontjában a méltányosság áll, a mezőgazdasági termelők méltányos jövedelmére és a nemzetközi viszonosság biztosítására fog összpontosítani. Ennek megvalósítása érdekében a Bizottság azon munkálkodik majd, hogy a Kereskedelmi Világszervezet kötelezettségeivel összhangban jobban összehangolja a termelési normákat, különösen az állatjólét terén. Az agrár-élelmiszeripari diplomácia révén az új piaci lehetőségek előmozdítására irányuló erőfeszítések is erősödni fognak.
• Fenntartható állattenyésztési ágazat. Tekintettel az állattenyésztés régiónkénti sokféleségére, a stratégia elő fogja mozdítani a fenntarthatósági kihívások kezelésére irányuló, testre szabott megközelítést. Intézkedéseket javasol az állatjólét javítására a tojótyúkokra, brojlercsirkékre és sertésekre vonatkozó célzott felülvizsgálatok révén, amelyek tényeken alapulnak, és megfelelő átmeneti időszakokkal és pénzügyi támogatással párosulnak. Emellett az EU harmonizált módszereket fog kidolgozni az állatállomány kibocsátásának a gazdaságok szintjén történő kiszámítására, az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló gyakorlatokra, a tápanyag-gazdálkodásra és az erőforrások fenntartható forgalmára vonatkozóan. Erősíteni fogja a gazdálkodók és a termelők közötti együttműködést, és támogatja az ágazat fenntarthatósági és társadalmi-gazdasági céljait.
• Minden gazdaság és régió számára megfelelő állattenyésztési ágazat. Az állattenyésztés és a terület közötti kapcsolat alapvető fontosságú, mivel az állattenyésztés gazdasági, környezeti és társadalmi előnyökkel jár a vidéki területeken. A Bizottság egy földügyi megfigyelőközpont támogatásával és az uniós demográfiai politikák támogatásával együtt fog működni a tagállamokkal egy olyan terven, amelynek célja, hogy a fenntartható állattenyésztést visszaállítsa a veszélyeztetett régiókba, különösen az elhagyás kockázatának kitett régiókba. Az állattenyésztési munkafolyamat ütemtervet dolgoz ki az alacsony kapacitású és/vagy mobil vágóhidak számára, hozzájárulva a helyileg integrált állattenyésztési értékláncok előmozdításához, az állatszállítás csökkentéséhez és a helyi gazdaságok helyreállításához.  
• Kiválóság az állattenyésztésben. A minőség Európa stratégiai értéke. A Bizottság a megerősített uniós eredet-megjelölés és a minőség elismerése révén láthatóbbá és jutalmazóbbá fogja tenni az EU termelési kiválóságát. Európai kiválósági rendszert dolgoz ki a magasabb szintű normák, a fenntarthatóság és a sajátos termelési jellemzők jobb hasznosítása érdekében. Emellett célzott promóciós politikák, földrajzi árujelzők, a Buy European kampány és ökológiai termelési rendszerek révén népszerűsíteni fogja a fenntartható uniós állati termékeket.

Jobban kell támaszkodni a hazai és körforgásos erőforrásokra

Az ágazatra nehezedő nyomás kezelése elengedhetetlen az ágazat reziliens és fenntartható jövőjének biztosításához, amely a mezőgazdasági termelők következő generációit vonzza. Ez azt jelenti, hogy kevésbé kell az importált alapanyagokra támaszkodni, és jobban kell támaszkodni a hazai és körforgásos erőforrásokra, valamint csökkenteni kell a kibocsátásokat a fehérjére vonatkozó cselekvési tervben és a műtrágyákra vonatkozó cselekvési tervben meghatározottak szerint. Ugyanakkor az élelmiszer-biztonság megőrzése és az állatjólét javítása továbbra is kulcsfontosságú célkitűzés.  

A Bizottság támogatni fogja az európai fehérjenövény-termesztést

Az állattenyésztési stratégia fehérjére vonatkozó cselekvési tervet tartalmaz. E kezdeményezések együttes célja a stratégiai függőségek csökkentése, az európai élelmezésbiztonság megerősítése, valamint egy erősebb, reziliensebb és stratégiaibb jellegű európai agrár-élelmiszeripari rendszerhez való hozzájárulás. A fehérjére vonatkozó cselekvési terv célja továbbá az EU-ban termesztett fehérje kínálatának és felhasználásának növelése. 2025-ben az olajos magvakból és fehérjenövényekből származó fehérjéknek csak 25%-a származott az EU-ból. A terv célja, hogy ezt az arányt 2035-ig 35 %-ra növelje. A Bizottság támogatni fogja az európai fehérjenövény-termesztést, és javítani fogja az EU-ban termesztett fehérjék versenyképességét. Az élelmiszer-, takarmány-, energia- és ipari értékláncok közötti szoros kapcsolatok elismerésével ösztönözni fogja az innovációt, a beruházásokat, a változatos étrendeket és a fehérjefüggőségek jobb nyomon követését is.

Idézetek –„túl kell lépnünk a polarizáló vitákon”

Várhelyi Olivér, az egészségügyért és az állatjólétért felelős biztos: Az európai állattenyésztési ágazat sikertörténet, de ma már veszélyben van. Az állattenyésztési stratégia és a fehérjeterv egy közös célt határoz meg: Európa élelmezésbiztonságának megerősítése, stratégiai autonómiánk megerősítése és az élénk vidéki közösségek fenntartásának elősegítése, különösen azokban a régiókban, ahol fennáll a földterületek termelésből való kivonásának kockázata. Ennek elérése érdekében túl kell lépnünk a polarizáló vitákon, és a gyakorlati megoldásokra kell összpontosítanunk. Azt akarjuk, hogy az uniós mezőgazdasági termelők nyereségesek legyenek, és felkészültebben kezeljék a kockázatokat. Büszkék vagyunk Európa kiváló élelmiszer-termelésére, és azt szeretnénk, ha ezt értékelnék és elismernék azáltal, hogy lehetővé teszik az uniós fogyasztók számára megalapozott döntések meghozatalát. Megközelítésem – mint mindig – a mezőgazdasági termelőkkel, a tagállamokkal, az iparral, a tudósokkal és a civil társadalommal folytatott párbeszéden alapul. 

Háttér – Európa-szerte 4 millió gazdaságban mintegy 7 millió embert foglalkoztat az állattenyésztés

Az állattenyésztés sokszínű és összetett ágazat, amely az uniós mezőgazdasági hozzáadott érték mintegy 40%-át adja, és 400 milliárd euró éves forgalmat generál. Jelentős társadalmi és területi hatása van: Európa-szerte 4 millió gazdaságban mintegy 7 millió embert foglalkoztat, gyakran olyan területeken, ahol kevés más gazdasági lehetőség van. Az ágazat kiváló minőségű fehérjét biztosít, és világszerte bemutatja az európai kiválóságot, a világ legmagasabb környezetvédelmi, biztonsági és minőségi normáival.

Az állattenyésztés azonban egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe: alacsony jövedelmezőség és növekvő költségek, változó piaci feltételek, az állatbetegségek ismétlődő kitörései, valamint új betegségek megjelenése, a magasabb szintű állatjóléti normákkal kapcsolatos társadalmi elvárások és környezeti kihívások.

A Bizottság ezért a mezőgazdasági és élelmiszeripari jövőképében bejelentette, hogy dolgozni fog az állattenyésztési ágazat versenyképességének és rezilienciájának megerősítésén. A Bizottság elindította az állattenyésztéssel kapcsolatos munkafolyamatot, hogy szakpolitikai pályákat dolgozzon ki az ágazat versenyképességét és fenntarthatóságát célzó területi megoldásokhoz. Az állattenyésztési stratégia az érdekelt felek széles körű bevonására épül, amelyet az állattenyésztési munkafolyamat határoz meg, beleértve a tagállamokkal, a mezőgazdasági termelőkkel, az ipar képviselőivel és a civil társadalommal, például az Európai Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Testülettel folytatott több mint egyéves párbeszédet. A jövőkép célja továbbá, hogy megerősítse Európa fehérjerendszerét azáltal, hogy önellátóbbá, fenntarthatóbbá és reziliensebbé teszi azt.