Az erjesztett és szálas tömegtakarmányok voltak a legkeresettebbek 2025-ben

A szemestakarmányok részesedése az állatfajonkénti összes felhasznált takarmányból 6,1 és 15,4 százalék között mozgott, tehát a második legjelentősebb takarmányalapanyag-csoportnak bizonyult az erjesztett és szálas tömegtakarmányok után – közli a Statisztikai jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb, június 19-én megjelent „Állattartó gazdaságok takarmányfelhasználása 2025. év” című kiadványa.

A kérődzők esetében több állattartó vállalkozás és egyéni gazda is a legeltetés mellett tette le a voksát

Amint a szerző, Demeter Edit elöljáróban írja, Magyarországon az állattartó gazdaságok a vásárolt kész takarmánykeverékeken kívül a szarvasmarhák etetésére 7654 ezer tonna (98 százalékos lefedettség) takarmányt használtak fel 2025-ben. A juhok ellátására 441 ezer tonna (44 százalékos lefedettség), a kecskékre 22,4 ezer tonna (85 százalékos lefedettség), míg a lovakra (28 százalékos lefedettség) 69,2 ezer tonna takarmányfelhasználás volt jellemző. A takarmányozásra felhasznált alapanyagok jelentős részét minden vizsgált állatfajnál az erjesztett és szálas tömegtakarmányok tették ki. A kérődzők esetében több állattartó vállalkozás és egyéni gazda is a legeltetés mellett tette le a voksát, tehát tavasztól őszig a legelőkön vannak az állatok, télen kapnak szénát és e mellé szemestakarmányt. Bár 2025-ben az aszály miatt sok helyen jóval rövidebb ideig tudták a legelőket használni, és kénytelenek voltak a friss fű helyett mással táplálni az állatokat.

Az állatok takarmányában a zsírok, olajok, ásványi anyagok és premixek aránya volt a legalacsonyabb

A szemestakarmányok részesedése a vizsgált állatfajonkénti összes felhasznált takarmányból 6,1 és 15,4 százalék között mozgott, tehát a második legjelentősebb takarmányalapanyag-csoportnak bizonyult az erjesztett és szálas tömegtakarmányok után. Az állatok takarmányában a zsírok, olajok, ásványi anyagok és premixek aránya volt a legalacsonyabb 2025-ben, mivel részesedésük, 0,1–1,6 százalék között alakult. A vásárolt kész takarmánykeverékekből 358,3 ezer tonnát használtak fel a szarvasmarhatelepeken 2025-ben. A juhok esetében 10,6, a kecskéknél 1,0 és a lovaknál 0,6 ezer tonna volt a felhasznált mennyiség. A szarvasmarhák részére vásárolt, kész takarmánykeverékek közel háromnegyedét a tejhasznosítási céllal nevelt állatok kapták.

A szemestermények közül a kukoricáé a vezető szerep

Az állattartók legnagyobb arányban a lovak (93,8 százalék) és a kecskék (89,3 százalék) takarmányozására használtak szenázst, szilázst és szálas tömegtakarmányt 2025-ben. A juhok és húshasznosítású szarvasmarhák esetében 83,0 és 84,5 százalékos, míg a tejhasznosítási céllal nevelt szarvasmarhánál a legalacsonyabb, 77,3 százalékos részarányt képviselt az erjesztett. a szálas és a zöld tömegtakarmány az állatok étrendjében. A szemestermények közül a kukoricáé a vezető szerep, 25,8–52,8 százalékban ezt használják a különböző állatok etetésénél. Kivételt képeznek a lovak, ahol a zab részesedése a szemesterményeken belül 40,6 százalék, míg a kukoricáé csupán 7,1 százalék volt 2025-ben.

EU és Magyarország – Csökkenő szarvasmarha-állományok

A KSH adatai alapján a szarvasmarhák összlétszáma 873,3 ezer darab volt hazánkban 2025. december 1-jén. Az állomány az előző év azonos időszakához képest 12,3 ezer darabbal nőtt, 2025 júniusa óta pedig közel 5,9 ezerrel csökkent. A tehenek száma 405,7 ezer volt 2025. december 1-jén, 0,5 ezer egyeddel, vagyis mintegy 0,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A létszámot vizsgálva lefedettségi mutató 98 százalékos, tehát a beérkezett adatok alapján felszorzott értékek jellemzőek a hazai szarvasmarha takarmány-alapanyag felhasználására.

2025 végén az Európai Unió tagállamaiban tartott szarvasmarhák száma 71,5 millió volt, ami 2,2 millióval kevesebb a 2023-as értéknél. Az előző évekhez hasonlóan 2025 végén 10 tagállamban tartottak – országos szinten – több mint 1,5 millió szarvasmarhát, és ezek adták az unió állományának meghatározó részét, vagyis 84,4 százalékát. Franciaország továbbra is vezető helyen áll a 16,2 milliós állományával, de Németországban is jelentős számú (10,4 millió) állatot tartanak. A jelentősebb szarvasmarhatartó tagállamok közül Franciaországban 575 ezerrel, Németországban 416 ezerrel csökkent a szarvasmarhák száma a 2023. évhez képest. Az uniós országok rangsorában Magyarország a szarvasmarha-állományával a 15. helyen állt 2025. év végén.

Juh, kecske és ló – Állományadatok

A KSH adatai szerint a juhállomány 831,7 ezer darab volt 2025. december 1-jén, 75,4 ezerrel (8,3 százalékkal) kevesebb a 2023-as létszámnál. Az anyajuhok száma 2025 decemberében 649,5 ezer volt.

A KSH december 1-jei állatállományával összevetve, a kecskéknél folyamatos csökkenés volt tapasztalható 2025-ig, azonban 2025-ben 3,2 százalékkal nőtt a létszámuk az előző év ugyanezen időszakához képest. A lovak esetében 2023-tól folyamatos növekedést lehetett tapasztalni az állományban, 2025. december 1-jén az előző évhez képest 4,3 százalékkal nőtt a lovak létszáma.