Jó genetika – szapora kocák – A tudomány segíthet a kiváló minőség és mennyiség előállításában
Állattenyésztés - 2016.05.08
„Üdvözlöm a termelőket, akik a nehéz gazdasági helyzetben is dolgoznak a sertések előállításán. Nekik szeretnénk bemutatni a Topigs Norsvin új fejlesztéseit, illetve tájékoztatást adni a legújabb termékvonalainkról és az ezekkel elért eredményekről is” – így köszöntötte Simon Gyula, a Topigs Norsvin Danubia ügyvezető igazgatója a megjelent nagyszámú érdeklődőt, akik részt vettek a cég hajdúszoboszlói szakmai műhelyén.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Bevezetőjében hangsúlyozta, mennyire fontos a termelés hatékonysága mellett a termék minősége. „Vannak, akiket nem érdekel az előállított hús minősége, mondván, hogy úgysem fizetik meg a vágóhidak a színvonalbeli különbséget. Én azonban úgy gondolom, ha egy átlagfogyasztó száraz, élvezhetetlen disznóhúst vásárol, egy idő után esetleg a baromfi mellett fog dönteni, tovább nehezítve az ágazat amúgy sem könnyű helyzetét.”
A szakmai program első előadója Toon Weerts tenyésztési igazgató volt, aki a Topigs Norsvin szelekciós index (TSI) számításában bekövetkező változásokat, annak hatásait ismertette..
Szerző: AgrárUnió
Címkék:
Az EU agrár-élelmiszeripari kereskedelmi többlete nőtt 2026 ...
A málna metszése szüret után: Így készítsd fel a bokrokat a jövő ...
Hatékony tarlókezelés száraz nyárban – A talajnedvesség ...
Klímabarát kertek: Új irányvonalak és módszerek a melegedő ...
A csodasövény „ára”: Miért veszélyes a szibériai szil, és mivel ...
A ló egészsége a szénával kezdődik – szakmai összefogás indult a ...
Ön hogyan dönt? Védekezik vagy kockáztat?
A végéhez közelít az őszi búza betakarítása
44 százalékkal csökkent a nyerstej kiviteli ára egy év alatt
Myxomatózis – élvonalban a Soproni Egyetem kutatócsoportja