Egy belga jó gyakorlat a fenntartható sertéstartásra – Körforgásos, innovatív és ízletes

A Duroc d’Olives egy sertéshústermelésre specializálódott családi gazdaság Flandriában. A telepet bemutató Filip Van Laere 25 évvel ezelőtt vette át apjától a kruisemi telephelyet. A negyed évszázad alatt a gazdaság folyamatosan fejlődött, és napjainkra olyan innovatív farmmá alakult, amely ketrecmentesen működik, illetve a környezeti fenntarthatóságra, az állatjólétre és a tájintegrációra helyezi a hangsúlyt. A sertéstelephez 41 hektár szántóterület tartozik, amin kukoricát, őszi búzát, árpát és burgonyát termelnek, és van néhány hektár gyepterület is.

Filip Van Laere, a sertéstelep vezetője és tulajdonosa
 

Az istállókban egy olyan innovatív rendszer működik, amely visszanyeri az istálló levegőjében lévő ammóniát, és folyékony termékké alakítja, amelyet műtrágyaként használnak a szántóföldön, azaz náluk megvalósul a körforgásos gazdasági modell is.



 

Ötletes keresztezés

A Duroc d’Olives márkanéven kiváló minőségű sertéshúst kínáló cég termékeinek húsminősége két erős karakterű fajta keresztezéséből fakad. A kivételes húsminőségéről híres, strapabíró, fehér kocát barnásvörös durockal keresztezték. A duroc sertés az intramuszkuláris zsírt és a sötétebb húst adja, így a keresztezéssel finom, puha és lédús, lágyabb és ízletesebb hús kerül a tányérokra. Nem meglepő módon ez a sertéshús egyre több belga szakács konyhájában található meg.

A telepről

A telepen mintegy 22 csoportban 80-asával összesen 1800 koca van termelésben. A ketrec nélküli fialókamrában 450 koca fér el, az etetőállomásokkal ellátott vemhességi istállóban 16 csoportban 80-85 disznó található. Az elválasztás 5 hetes korban történik. A spermát a betegségek bevitelének elkerülése érdekében a farmon állítják elő, saját integrált laborral is rendelkeznek.

Az állatjóléti intézkedések részeként a fialókamrákban nincs ketrec

A költséghatékony működés egyik fő alapköve a betegségek elkerülése, így kiemelten összpontosítanak arra, hogy a telep speciális kórokozóktól mentes állategészségügyi státusszal rendelkezzen. Filip Van Laere gazdaságát a több helyszínes rendszer jellemzi: a kismalacok 7 kg-osan elhagyják ezt a telepet, és egy másik telephelyen lévő hízóistállóba kerülnek. Ezeket az intézkedéseket a sertések különböző korú csoportjai közötti víruskeringés elkerülése érdekében alkalmazzák. Az istállókban áramló levegőt Hepa 10 vírusszűrők szűrik aktívan.

Az istállókat és környéküket folyamatosan karbantartják, a légtisztító berendezéseknek köszönhetően nem érezni még a disznótartó telepekre jellemző szagot sem

Trágyakezelés okosan

A sertéstelepek fenntarthatóságát nagyban befolyásolja, hogy a keletkezett trágyától hogyan tudnak „megszabadulni”. A telepen 2021 óta biológiai légmosóval kombinált innovatív műtrágya-visszanyerő rendszer állt fel. Az istálló levegőjét mikroorganizmusokon alapuló biológiai légtisztító rendszerrel tisztítják: az ammóniát, a port és a szagot egyszerűen kimossák a levegőből. Hihetetlen, de tényleg nem volt sertéstelepszaga a farmnak. A „mosási folyamat” során a levegőben lévő ammónia vízben oldódik és ammóniummá (NH4+) alakul. A mikroorganizmusok ezután az ammóniumot (NH4+) nitritre (NO2-), a nitritet pedig nitrátra (NO3-) bontják. Ezt a folyamatot nitrifikációnak nevezik. Ha a mosóvízben megnő a nitritvegyületek koncentrációja, az lelassíthatja, sőt leállíthatja a folyamatot, a nitrogénvegyületeket ezért a lefolyóvízzel ellenőrzött módon távolítják el a rendszerből (kontrollált lefúvatás). Ezzel a folyamattal egy fenntartható ökológiai műtrágyát hozunk létre, amely helyettesítheti a borsos árú vagy éppen hiánycikknek számító műtrágyákat. A biológiai mosóból származó 1 tonna lefolyóvíz átlagos koncentrációja 7 egység nitrogént tartalmaz. Éves szinten 150-200 tonna műtrágyát tud így termelni a sertéstelep. Ez akkora mennyiség, hogy az önellátás mellett jut belőle a két másik szomszédos gazdaságnak is. És láss csodát, csupán 4 állandó alkalmazottal sikerül megvalósítani mindezt a kruisemi telephelyen.

Egy tonna lefolyóvíz átlagosan 7 egység nitrogént tartalmaz, így éves szinten 150-200 tonna saját termelésű műtrágyával gazdálkodhatnak

Az istálló levegőjét mikroorganizmusokon alapuló biológiai légtisztító rendszerrel „átmossák”, így a levegőt szennyező ammóniumból végeredményben fenntartható ökológiai műtrágyát hoznak létre.

Hogy kerül az olívaolaj a durocba?

„Azok vagyunk, amit megeszünk” – ez a mondás nemcsak ránk, emberekre vonatkozik, hanem a disznókra is. A Genti Egyetem szakembereinek közreműködésével mélyreható kutatások alapján új takarmányadalékot fejlesztettek ki a belga farm sertései számára. A fejlesztés során három pillérre összpontosítottak. Elsőként a hús ízére. A sertéstakarmány zsírforrásaként az olívaolajat konkrét okból választották. Az olívaolaj javítja a hús ízét és még lágyabbá teszi. Sertéstakarmány-programjuknak köszönhetően a zsír a megfelelő időben kezd kialakulni az állatok fejlődése során. Második szempont a fogyasztók egészsége volt. Az olívaolaj köztudottan ajánlott az egészséges főzéshez. Ez az olaj kevés egészségre káros telített zsírt tartalmaz, ugyanakkor sok egyszeresen telítetlen zsírsavat. A sertések ezt az olajat takarmányuk részeként szívják fel, így hasonló mennyiségű zsírsavat találunk a sertések testzsírjában, és ez segít megelőzni a humán szív- és érrendszeri betegségeket.

A fejlesztés harmadik pillére egy olyan fix sertéstakarmány kidolgozása volt, amelynek összetevői tudományos kutatásokon alapulnak. A takarmány alapja a tiszta nyers gabona (búza, árpa, kukorica), rostok és fehérjék keveréke. Ehhez a keverékhez adnak zsírforrásként olívaolajat. A cég azt állítja, ha mindig ugyanazt a készítményt alkalmazzák, így garantálni tudják az egyedülállóan puha sertéshúsuk állandó minőségét.

Az olívaolaj mint takarmány-alapanyag javítja a hús ízét és növeli a benne található telítetlen zsírsavak arányát, ezzel segít megelőzni a humán szív- és érrendszeri betegségeket.

A Duroc d’Olives nemcsak fenntartható módon megtermeli a húst, de annak értékesítésébe is energiát fektet. A húst közvetlenül a helyi boltoknak/henteseknek és a Horeca-szektornak, vagyis hoteleknek, éttermeknek és kávézóknak adják el a saját, Duroc d’Olives márkaneve alatt, illetve webshopon keresztül is megvásárolhatók a magas minőségű termékeik. A megtermelt hús 20 százalékát Franciaországba és Hollandiába exportálják.

Gazdálkodás belga módra: semmi sem árulja el, hogy egy 1800 kocás tenyésztelepet működtetnek