Termálvíz-paradicsom Szentesen

Májusban a cég a Hódmezőgazda Zrt. által rendezett 25. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon vett részt, standja a leglátogatottabbak egyike volt. Júniusban a „Helyi adottságokra alapozott gazdaságfejlesztés” című találkozón akadémikusok, elismert szaktekintélyek ismerkedtek az Árpád-Agrár Zrt.-ben 
a szentesi „termálvíz-paradicsommal”. Júliusban megkezdték egy újabb, másfél hektáros speciális palántanevelő üvegház alapozását. Ezekről és más aktuális kérdésekről beszélgettünk dr. Csikai Miklóssal, az Árpád-Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatójával.


Átlagos és 

javuló termésátlagok

 – Milyen tervekkel kezdték a 2018-as esztendőt, mennyire elégedett az elmúlt hat hónap teljesítményével, és mit tart az időszak legfontosabb eseményének?

 – Az eredményeink nemcsak azon múlnak, hogy mit tervezünk, hanem rendkívüli módon ki vagyunk szolgáltatva az időjárásnak is, mint minden versenytársunk az ágazatban. Szentesen idén is szélsőségesek voltak a körülmények: április elejéig annyi csapadék volt, mint a korábbi évtizedben talán sohasem, április elejétől júliusig pedig gyakorlatilag nulla milliméter, hőségnapokkal. Most, hogy befejeződött a kalászos gabonák betakarítása, elmondható, hogy közepes termésátlagot, négy tonnát alig meghaladó átlagtermést tudtunk elérni.

A kertészeti növényeink, amelyek sokkal kevésbé vannak kitéve az időjárásnak, hozzák a tervezett termésátlagokat. A három nagy paprikatermelő egységünkből kettőben javultak a hozamok, de a harmadikban nem, így a paprikánál összességében féléves szinten az előző évi szintű hozamaink mutatkoznak. A paradicsomhajtatásnál nagy előrelépés történt, mert az elmúlt esztendőben elkezdtünk négy és fél hektár új üvegházat építeni erre a célra. A kertészetünkben a két fő növény mellett jelentős árupalánta-neveléssel foglalkozunk, ezen a területen mind minőségben, mind mennyiségben sikerült előrelépni.

Fejlesztés és fejlődés

 – A folyamatos fejlesztés a cég alapfilozófiája. Hol tartanak, milyen beruházások, bővítések valósultak meg az elmúlt években?

 – Idestova öt évtizede holland kertésztársaimtól azt tanultam, és azóta is sokszor felidézem, hogy fejleszteni vagy eltűnni a piacról. Úgy gondolom, ez a figyelmeztetés nemcsak ötven évvel ezelőtt volt igaz, hanem ma még sokkal inkább érvényes. Aki napjaink hallatlan versenyében helyt akar állni, az nem tud a piacon maradni fejlesztések nélkül. Mi ebben meglehetősen elszántak is vagyunk, amit igazol, hogy az elmúlt évtizedekben 
a mindenkori amortizációs alapunkat, ami pedig nem kevés, a szükséges fejlesztések érdekében a személyes jövedelmünk terhére is kiegészítettük. Az elmúlt nyolc esztendőben így tudtunk fejlesztésekbe több mint ötmilliárd forint forrást fektetni, amelynek legnagyobb részét 
a kertészet kapta. Már mérhetőek azok 
az eredmények a tavaly megvalósított négy és fél hektáros üvegházi beruházásnál, amelyet az előző hat-nyolc év fejlesztéseiből tanulva valósítottunk meg. Itt már más borítóanyag, diffúz üveg került az üvegházak tetejére, és az oldalfalakat is jobban szigetelő anyaggal, a kettős üveg helyett polikarbonáttal borítottuk. A teljes belső szerkezetet fehérre festettünk a horganyzáson felül, hogy minél több plusz fényt kaphassanak a növények. 
A legfrissebb adatok szerint a február 12-én ültetett paradicsomunk június 30-ig már nemcsak utolérte, de egy kilóval meg is haladta ezekben a házakban a pontosan egy hónappal korábban ültetett ugyanolyan fajta paradicsomok hozamát. Naponta tapasztaljuk, hogy minden százalék plusz fény, amit hasznosítani tudnak a növényeink, legalább annyi százalékkal több termést eredményez.

 – A kertészet az Árpád-Agrár Zrt. stratégiai ágazatává fejlődött. Mit termelnek, és mekkora volumenben?

 – Helyi adottságainkra alapozva a világ egyik legtisztább energiáját, a termálvizet használjuk hajtatóberendezéseink, gabonaszárítóink és szociális létesítményeink fűtéséhez. Kertészeti termékeink előállításához biológiai növényvédelmet alkalmazunk, kizárva az egészségre ártalmas szermaradványok kockázatát.

Fő kultúránk a negyvenhektárnyi hajta-tófelületű kertészetben az étkezési fehér és a hegyes csípős paprika, ezt követi 
12 hektáron a fürtös és koktélparadicsom és a minőségi palántanevelés. Fejlesztéseinkben a palántanevelő és paradicsomhajtatásra alkalmas növényházak építésére került a legnagyobb hangsúly, a paradicsomtermesztő felületeink teljes egészén már versenyképes, korszerű technikai és technológiai háttérrel rendelkezünk.
Árupalántát saját felhasználásunkon kívül öt és fél hektáron nevelünk. Csaknem ezer partnerünket segítjük kertészeti tevékenységében itthon és határainkon kívül is. A hazai és a szomszédos országok üvegházi fejlesztéseit figyelembe véve folytatjuk speciális palántanevelő felületünk növelését.

 – Nemrég, „Helyi adottságokra alapozott gazdaságfejlesztés az Árpád-Agrár Zrt.-ben" címmel kiemelkedő rendezvényt tartottak, melyen tudósok, akadémikusok vettek részt. Hogyan értékeli ezt a programot?

 – Hadd kezdjem azzal, hogy akiket meghívtunk, valamennyien eljöttek, és ez volt az egyik legnagyobb elismerés. Ők azok, akikkel a pályámon valamilyen mun--kakapcsolat kötött, illetve köt össze. Megtisztelő, hogy ezek a nagy szakmai tekintélyű, nemzetközi elismertségű emberek is fontosnak tartották a személyes kapcsolatok ápolását. Olyan találkozó volt ez, amelynek a szakmai barátság 
az alapja. Munkatársaimmal bemutattuk a gazdaságot, a termelőberendezéseket, a régi és új üvegházakat, az azokban lévő kultúrákat. Nagyon értékes, hasznos nap volt mindannyiunknak.

Megfizetik a jó munkaerőt

 – Több ágazat munkaerőhiánnyal küzd, különösen igaz ez a kézimunkaerő-igényes ágazatokra. Önöket is érinti ez, és ha igen, mit tesznek az enyhítésére? Foglalkoztatnak külföldi munkaerőt?

 – A munkaerőhelyzet természetesen ránk is érvényes. A külföldi munkaerőből mi évtizedek óta a legképzettebbek ismereteit igyekszünk hasznosítani. Amellett, hogy részvénytársaságunkban több mint negyven egy- vagy többdiplomás, többségében tíz-húsz-harmincéves gyakorlattal bíró mérnök, illetve más felsőfokú végzettségű szakember kolléga irányítja a gazdaságot, szívesen veszünk igénybe külső szaktanácsadókat is. A hazai egyetemekkel, ágazati kutatóintézetekkel folytatott együttműködésre is nagy figyelmet fordítunk. A jelentős agrárintézmények hallgatóit, diákjait hosszabb idejű gyakorlatokra is fogadjuk.

Ami a kézi munkaerőt illeti, számunkra is ugyanaz a kihívás. Ha versenyben akarunk maradni a holland, az osztrák kertészekkel, akkor a mi béreinket is versenyképessé kell tenni. De csak teljesítményarányosan! Nálunk mindenki legfeljebb próbaidősként van minimálbéren, minden területen teljesítménybérezést alkalmazunk, itt, aki tud, akar, szeret dolgozni, ágazati összehasonlításban tisztességes pénzeket kereshet.

Precíz tervezés a siker alapja

 – Az értékesítés a mezőgazdaság szinte minden szektorában probléma. Önöknek is gondot okoz?

 – Aki az éves ágazati terv összeállításakor nem tervezi meg az előállítani kívánt termékek értékesítését is legalább olyan gondossággal, mint a fajt, fajtát, műtrágyát, növényvédő szert, munkaerőt, 
az rossz úton jár és egyre inkább ki lesz szolgáltatva a piacoknak. Nálunk a szántóföldi termékek értékesítése zömmel az UBM-en keresztül történik, amellyel közös takarmányalapanyag-gyártó üzemünk is van. (Az UBM csoport Magyarország meghatározó fehérjeimportőre, gabonakereskedője és vezető takarmánygyártója – a szerk.) A szarvasmarha-ágazatban megtermelt évi mintegy ötmillió kilogramm extra minőségű tejet az ország legnagyobb tejfeldolgozó kft.-jének, az Alföldi Tej Kft.-nek szállítjuk, amelynek alapító tagjai és résztulajdonosai is vagyunk.
Minden friss fogyasztású kertészeti termékünket az általunk alapított Délalföldi Kertészek Szövetkezetén keresztül értékesítjük. Velük egyeztetjük nemcsak 
a termelni kívánt fajokat, hanem a fajtákat, az értékesítési időpontokat, a pontos tervezhető mennyiségeket is havi ütemezési pontossággal. Az általunk és az integrációnkban előállított zöldségtermékeink így már csaknem minden hazai áruházlánc polcain jelen vannak, Délalföldi Kertészek Szövetkezete-, illetve árpádos logóval.

 – Ebben a hagyományosan kertészkedő térségben mennyire rendezkednek be az itt élők önellátásra?

 – Egyre kevésbé, és nem csak a városi lakosságnál. A környékbeli falvakban is, mondják az ott élők, ha most végigmennék a falun, nem látnék tíz portából legfeljebb egynél baromfit, sertést, zöldségeskertet. Az üres ólak és kertek megvannak, de kisebb-nagyobb üzletekben vásárolják a zöldséget, és a hét meghatározott napjain várják a húsosautót.

Érdemei szerint

 – Végül egy személyes kérdés: amikor a cég élére került, volt valamilyen álma, víziója arról, milyennek szeretné látni a következő évtizedekben, mondjuk 2018-ban az ön által vezetett gazdaságot?

 – Felsőfokú tanulmányaim alatt nem arra készültem, hogy elnök legyek. A Kertészeti Egyetem szaktanácsadójaként 1976-tól 1983-ig az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet tanácsadása is a feladataim közé tartozott. Engem az Árpádba az első elnök – aki huszonöt évig volt ideiglenesen elnök – kertészmérnökként hívott a Korai Zöldségtermesztési Rendszer vezetői feladataira. A társadalmi rendszerváltás évében a második elnök elment magánkertésznek, és a választás előtt – mert az Árpádban valós szövetkezet lévén demokratikus volt a választás is – az egyik munkahelyi közösség megszavazott a jelölőlistára. 1990-ben a négy jelölt közül végül is engem választottak. Akkor nem gondoltam, hogy ez a tisztség hosszú évtizedekre szól. Azután jöttek a különböző kihívások, amelyeket nem kerestem, csak vállaltam, nem futottam el, és azóta sem futok el előlük. Akkor nem tudhattam, hogy a mai zrt. lesz a szövetkezetből, és azt sem, hogy túl a hetvenen is még elnök leszek. Legfeljebb reméltem, hogy nyugdíjasként többet lehetek a tizenkét unokámmal. Milyen jó lesz nekem… Eddig hatszor választottak meg itt elnöknek és csaknem ugyanennyiszer az első köztestületi agrárkamara élére.

Remélem, hogy azok a fejlesztések, amelyeket az Árpád-Agrár Zrt.-ben közösen elhatároztunk és létrehoztunk, további évtizedekre is megalapozzák az itt dolgozni akaró emberek jövőjét, és legalább további háromszáz embernek adnak hosszú távú értékteremtő munkalehetőséget. Gyakran megkérdezik tőlem, meddig csinálom még. Azt szoktam rá válaszolni, legalább két dolog kell hozzá, egészség, ami az égiektől függ, és a tulajdonostársak szándéka, bizalma.

Dr. Csikai Miklós Kecskeméten született 1942. január 4-én. Középiskolai tanulmányait a Katona József Gimnáziumban végezte, majd a Kertészeti Egyetemen 1966-ban kertészmérnöki oklevelet, 1977-ben szakmérnöki diplomát, 1984-ben – summa cum laude minősítéssel – kertészettudományi doktori címet szerzett. Egyetemi diplomája átvétele után egy éven át Hollandiában a Naaldwijki Kutatóintézetben, illetve a Westlandon magánkertészeknél dolgozott. 1968-ban lett 
a mindszenti Tiszavirág Szövetkezet telepvezetője, azután Fábiánsebestyénben 
a Kertészeti Közös Vállalat főkertésze, 1976 és 1982 között Budapesten a Kertészeti Egyetem, illetve Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutatóintézet szaktanácsadója, majd 1983-tól a Szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszer vezetője, 1990-től pedig Magyarország legnagyobb zöldséghajtató üzeme, a szentesi Árpád Szövetkezet választott elnöke. 1999 óta a szentesi Árpád-Agrár Zrt. elnök-vezérigazgatója. 1994 decemberétől a Magyar Agrárkamara elnöke, 2008 óta tiszteletbeli elnöke. Csongrád megye Alkotói Díja, valamint az Újhelyi Imre- és a Gábor Dénes-díj tulajdonosa, címzetes egyetemi docens és főiskolai tanár, Szentes város díszpolgára. A MOSZ elnöksége kétszer tüntette ki Szövetkezetekért emlékéremmel. 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést is átvehette, 2017-ben pedig „Az Év Agrárembere 2016” fődíját.

Szerző: AgrárUnió, 2016” fődíját. Fotók: Arany Sándor