malacok

Új koncepció az együttműködésre – Fókuszban: az integrációs szerződés

Az agrárkamara tavasszal jelentette be, hogy új, integrációs szerződési koncepciót dolgoz ki annak érdekében, hogy a gazdák körében vonzóbbá és kiszámíthatóbbá tegye az összefogást. A szerkesztőséghez érkezett aktív érdeklődésnek teret adva az elkövetkező időszakban minden lapszámban foglalkozunk a témával. Elsőként a szerződéstervezetet mutatjuk be.

A stratégiában gondolkodó gazdasági szereplők egyre inkább kezdik belátni, hogy jövőbeni piacon maradásuk előfeltétele a versenyképességük világpiaci tendenciákhoz igazítása, ami viszont csak technológiai fejlesztésekkel és a piaci szereplők közötti együttműködés, azaz az integráció erősítésével érhető el. Éppen ezért a nyugat-európai országok élelmiszer-gazdaságára jellemző magas szintű kooperációs kultúra kialakítását és széles körű elterjesztését célozza a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az integráció előírásainak módosításával. A változtatást azzal indokolja a szervezet, hogy hazánkban a mezőgazdasági szereplők együttműködési hajlandósága néhány ágazat – zöldség- és gyümölcsszektor, bor- és baromfiágazat – kivételével még mindig alacsony szintű. „A termelőknek meg kell érteniük, hogy önmaguk szervezetlensége miatt kiszolgáltatottabbak a piaci ingadozásokkal, a koncentrált kereskedelemmel szemben. Egyértelmű, hogy összefogás, együttműködés nélkül elképzelhetetlen a fejlődés. Ezt támasztja alá az is, hogy a valós árutermelő gazdák között szignifikánsan magasabb az együttműködők aránya, a magasabb iskolai végzettség is nagyobb kooperációs hajlammal párosul, a piaci igények is indokolják az együttműködések elterjedését” – nyilatkozta Győrffy Balázs, a kamara elnöke. A cél az, hogy olyan szerveződéseket hozzanak létre, amelyek mindkét fél javát szolgálják, ráadásul az ágazat fejlődéséhez is hozzájárulnak.

Magyarország Alaptörvénye P) cikk (2) bekezdése értelmében az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A szabályozás hatálya alá a mezőgazdasági áru szolgáltatása és a mezőgazdasági vállalkozási tevékenység tartozik. Az agrárgazdasági integráció általános szakmai kereteit jelenleg a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény tartalmazza.

A megoldás az integráció?

Még márciusban egy összevont osztályülés keretében ismertette a NAK, hogy integrációs szerződést vezetne be az agrárgazdaságban, amelynek időtartama alatt az integrátornak teljes körű szolgáltatást kell nyújtania az integrált vállalkozásnak, amely kiterjed többek között a pénzügyi támogatásra, a termék/termény felvásárlására, tárolására, adatszolgáltatásra, a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó technológia, anyag, eszköz biztosítására, a termelési és kereskedelmi szervezésre, tanácsadásra. Az integrált vállalkozás pedig az ezzel összefüggő munkára, tevékenységre vállal kötelezettséget. Az integrátort a NAK veszi nyilvántartásba, az egyes vitás esetekben pedig a kamara választott bírósága jár el. Várhatóan az őszi törvényhozási időszakban kerülhet a parlament elé a javaslat.

Vertikális és horizontális

Az integráció két típusát különböztetjük meg, létezik vertikális és horizontális együttműködés. A horizontális integráció során az integrátor és az azonos mezőgazdasági tevékenységet (termelést, tenyésztést, állat tartását) végző integrált vállalkozások integrációs szerződés alapján történő együttműködéséről beszélünk. A horizontális együttműködéseknek főként a beszerzés és értékesítés stabilizálásában, a tranzakciós költségek csökkentésében, a termelési színvonal javításában, valamint az új technológiák elterjesztésében van jelentős szerepe.

A vertikális integráció során az integrátor és egy adott termékpályán vagy annak egy részén az egymásra épülő tevékenységet folytató integrált vállalkozások integrációs szerződés alapján történő együttműködése valósul meg. A vertikális integráció magasabb szintjét megvalósító együttműködések tartósan kedvező piaci alkupozíciót, a gazdasági teljesítményben is kimutatható eredmények elérését teszik lehetővé.

Helyi, regionális, országos

A NAK tervezete három kategóriát különböztet meg: helyi, regionális és országos integrátorokat. Ahhoz, hogy egy szervezet megszerezze az adott minősítést, eleget kell tennie a gazdasági feltételekre vonatkozó előírásoknak. Az integrátorként történő elismerés időtartama helyi integrátor esetében három év, regionális integrátor esetében öt év, országos integrátor esetében a kormánnyal kötött stratégiai együttműködési megállapodás hatályának időtartama a mérvadó.

Helyi integrátor az a termelésszervező, amelynél az általa integrált vállalkozások száma legalább tíz, vagy amely integrációs szerződés alapján az általa integrált vállalkozásoktól évente legalább összesen nettó 500 millió forint összegben mezőgazdasági tevékenység során előállított termény, termék vagy az éves átlagos állományi létszám alapján számítottan évente legalább összesen 500 számosállat megvásárlására vagy ezen tevékenységekkel összefüggő mezőgazdasági vállalkozási tevékenység igénybevételére vállal kötelezettséget.
Regionális integrátor esetében legalább ötven vállalkozást kell integrálni, és itt már legalább összesen nettó egymilliárd forint összegben előállított termékre vagy évente legalább háromezer számosállat felvásárlására, annak feldolgozására vagy feldolgozás céljára történő továbbadására vagy ezen tevékenységekkel összefüggő mezőgazdasági vállalkozási tevékenység igénybevételére vállal kötelezettséget évente a termelésszervező.

A NAK honlapjáról is letölthető és véleményezhető tervezet szerint országos integrátorrá az a vertikális integrációt megvalósító termelésszervező válhat, amely saját gazdaságfejlesztési programja megvalósításának elősegítése érdekében a kormánnyal stratégiai megállapodást köt, vagy ilyen megállapodás részese. Az ilyen minősítéssel rendelkező szervezet évi átlagban legalább ötvenezer számosállat tartására, felvásárlására, annak feldolgozására, feldolgozás céljára történő továbbadására vagy ezen tevékenységekkel összefüggő mezőgazdasági vállalkozási tevékenység igénybevételére vállal kötelezettséget. Ebben 
a kategóriában már évi átlagban legalább nettó 10 milliárd forint értékben kell mezőgazdasági tevékenység során előállított terméket, terményt felvásárolni, illetve annak feldolgozására vagy feldolgozás céljára történő továbbadására kötelezettséget vállalni.


 A vertikális integráció magasabb szintjét megvalósító együttműködések tartósan kedvező piaci alkupozíciót, a gazdasági teljesítményben is kimutatható eredmények elérését teszik lehetővé.

(folytatjuk) 

Szerző: Tóth Krisztina AgrárUnió

Tags: agrárgazdaság, gazdák, együttműködés, koncepció, integráció

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom